Wikialapú rendszerek hasznosítása a könyvtárakban és levéltárakban

 A bejegyzés bemutatja, hogyan segíthetik a könyvtári-levéltári munkát (főleg a katalogizálást) a wikiszoftverek (például MediaWiki) és a Wikibase kiterjesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó további eszközök (InstantCommons, QuickStatements).

BookTube vs. BookTok, avagy mi a helyzet a könyves influenszerekkel

Az internet széleskörű elterjedésével megjelenő kapcsolatteremtési forma ma már a mindennapi élet részét képezi. A felhasználók a köztük lévő fizikai távolságot áthidalva beszélgethetnek egymással, közösségekbe léphetnek be, vagy létrehozhatnak egyet a semmiből, aminek a legegyszerűbb alapot egy közös érdeklődési kör adhatja. A könyvek és az olvasás, mint hobbi, az ősidők óta jelen van az interneten, az elmúlt öt-tíz évben felfejlődött influenszerkultúra azonban ezt a témát is hamar bekebelezte. Így blogok és bloggerek helyett legtöbbször már könyves influenszerekről beszélhetünk, és közülük is a videósokat, a YouTube és a TikTok felhasználókat érdemes kiemelni a népszerűségükből, illetve naprakészségükből kifolyólag.

Egyetemi digitális tárak-Repozitóriumok

 A repozitóriumok dokumentumszerverek egyetemeken és kutatási intézményekben, amelyek az intézményhez köthető tudományos anyagokat archiválják és teszik hozzáférhetővé. A feltöltött tartalmakat (képek, videók, dokumentumok stb.) feltárják és összekapcsolják már meglévő adatbázisokkal és a repozitórium-indexelő rendszerekkel. Ezek segítségével "bekerülnek a tudományos vérkeringésbe." 

https://konyvtar.btk.elte.hu/repozitoriumok 

 

Az alábbiakban a magyar egyetemek repozitóriumairól írok 

Corvinus  

A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetemen keletkezett kiadványokat, szakdolgozatokat és PhD dolgozatokat négy repozitóriumban gyűjti és tárolja. Ezeket az Egyetemi Könyvtár működteti.  

-Corvinus Kutatások 

-Corvinus PhD disszertációk 

-Corvinus TDK és szakdolgozatok 

-Corvinus Egyetemtörténeti Digitális gyűjtemény   

ELTE 

https://edit.elte.hu/

Az ELTÉ-n létrehozottt dokumentumok tárhelye, archívuma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Intézményi Tudástára (EDIT).  Az EDIT-ben minden dokumentum egyedi Handle-azonosítót (úgynevezett "Universal Resource Identifier" címet) kap, amelyet hivatkozásként is lehet használni. 12 kategóriában lehet gyűjteményeket böngészni:

-Publikációk

-ELTE folyóiratok, kiadványok

-TDK/OTDK dolgozatok

-Szakdolgozatok

-Disszertációk

-Muzeális gyűjtemények, E-könyvtár

-Oktatási anyagok

-Egyetemi Fotótár

-Videotár

-Kutatástámogatás

-Könyvtári dokumentumtár

-Szabadalmak, Pályázati termékek

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME-n létrehozott dokumentumok digitális tárhelye a Műegyetem Digitális Archívuma. Oktatási anyagok, folyóiratok, tudományos publikációk, disszertációk stb. kereshetők, böngészhetők különböző gyűjteményekbe szervezve.

Pécsi Tudományegyetem

https://adminisztracio.pte.hu/elkeszult_a_pte_doktori_iskolainak_repozitoriuma

A Pécsi Egyetemi Könyvtár a PTE Doktori iskoláival együttműködve elkészítette a PTE Doktori iskolák repozitóriumát a Pécsi Egyetemi Archívum (PEA) részeként. A PTE repozitóriumainak közös honlapja tartalmazza az Egyetemi Könyvtár által digitalizált dokumentumokat, a PTE doktori iskoláiban készült doktori disszertációkat, a PTE hallgatók által készített szakdolgozatokat, valamint a PTE oktatók és kutatók munkája során keletkezett és megőrzésre szánt teljes szövegű dokumentumait. 

Szegedi Tudományegyetem 

https://contentas.bibl.u-szeged.hu/

A Szegedi Tudományegyetemen az SZTE Klebelsberg Könyvtár látja el a repozitórium-szolgáltatás feladatát. Erre a célra létrehozott egy Contenta nevű digitális archívumot. Ez az oktató és kutatómunka során keletkezett és megőrzésre érdemesnek tartott dokumentumokat teljes szövegében képes tárolni, indexelni, valamint az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett hasonló tartalmakat is tartalmaz. A Contenta nem egyetlen repozitórium, hanem tematikusan elkülönülő repozitóriumok közösen is kereshető sorozata.  Egyik fontos feladata, hogy megoldja az egyetemen keletkezett vagy a kutatómunkával és oktatással kapcsolatos kiadványok, dokumentumok, dolgozatok és disszertációk stb. egyéni vagy központi feltöltését, szakszerű indexelését, szolgáltatását és archiválását. 

E-könyv helyzet.

A legelső hivatalosan is e-könyvnek nevezhető dokumentum a 70-es években került megalkotásra. Több mint 50 év alattjelentősen fejlődött a technológia.

Az e-könyv napjainkban már egy megszokott, bárki által hozzáférhető dokumentumtípus. Az olvasásukra kifejlesztett olvasó eszközök már számos háztartásban megtalálhatóak.  

Sokan aggodalommal szemlélik az e-könyvek sikerét, ugyanis egyre többen részesítik előnyben a papíralapú könyvekkel szemben. Azonban ez napjainkban még nem öltött olyan mértéket, hogy a hagyományos könyveket kiszorítsa a piacról és inkább egy kényelmi funkciót tölt be.

Barangolás a könyvtárak "E-lméjében"

A számítógépek elterjedése megszámlálhatatlanul sok új lehetőséget teremtett az életben. A számítástechnika ma különösképp fontos, hiszen létezésünk szinte minden területén jelen van. A könyvtárak területén az ún. "digitalizálás" kulcsfontosságú mozzanattá vált. A számítástechnika fejlődésével a könyvtárakban is megjelentek a digitalizált dokumentumok. Ma már alapkövetelmény, hogy egy könyvtárban legyen egy számítástechnikai eszköz, melyen szabadon hozzá lehet férni a digitális dokumentumokhoz.

"Áramlat" vagy "zuhatag"? (P2P, torrent)

Ebben a rövid cikkben a P2P (Peer-To-Peer) és az úgynevezett "torrent" rendszerekről fogok egy rövid ismeretetőt adni, illetve rávilágítani, hogy a kettő mennyire összefügg. Bár ma is használatosak még, azért a régebbi időkben szerzett dicsfényük jelentősen csökkent, mondhatni háttérbe szorultak, pedig Tim Berners-Lee korai víziója a World Wide Webről is közel állt egy P2P rendszerhez, ahol mindenki egyben közreműködői és alkotó szerepet is vállal nyíltan, mindenféle tűzfalak és akadályok nélkül.

Az Internet Archive története és szolgáltatásai

Az Internet Archive egy nonprofit digitális könyvtár, mely több millió könyvhöz, filmhez, szoftverhez, hanganyaghoz, archivált weboldalhoz, illetve egyéb tartalmakhoz nyújt ingyenes és legális hozzáférést. 1996-ban jött létre Brewster Kahle által, aki az Archívumon felül az Alexa Internet elnevezésű kezdeményezését is létrehozta akkoriban. Ez utóbbi - mely 1999-ben már az Amazon tulajdonát képezte - az internetes oldalak forgalmát volt hivatott megbecsülni és rangsorolni, 2022-es megszűnéséig.

Az Internet Archive kezdetben csak magát az internetet archiválta, ami a terjeszkedése első szakaszaiban járt a 90-es években. Mint az újságok esetében, az interneten megjelenő tartalmak is hamar elavulónak számítottak, de – ellentétben az újságokkal – senki nem „gyűjtötte” őket. Az archiválás 1996 októberében kezdődött meg nagyobb mértékben, egyes weblapok azonban már májusban elmentésre kerültek. Ezeket az archivált oldalakat először 2001-ben láthatták az internetezők, ekkor vált nyilvánosan hozzáférhetővé a Wayback Machine.

MEK és a Gutenberg Project

A magyar

Gutenberg-Project, avagy a MEK történeti áttekintése, fontossága és a jövőbeli szerepvállalása Magyarországon. A rohamos ütemben fejlőfő világ információéhsége és a technikai fejlődés párhuzama és kérdései a a digitális könyvtár kitűzött céljain és feladatain át bemutatva.

      

A Microsoft napjainkban

 A Microsoft Corp. napjaink egyik legnagyobb szoftvergyártó és fejlesztő vállalata, amely a világ 153 országában rendelkezik kirendeltséggel, képviselettel (többek között Magyarországon is), alkalmazottainak száma meghaladja a 140 000 főt. Székhelye Redmondban található (Washington állam, USA). [Wikipédia]

A vállalat jelentőségét tovább növeli az a tény is, hogy részvénye egyikét képezi annak a 30 részvényből álló kosárnak, amely alapján a Dow Jones Ipari Átlagot számítják az Egyesült Államokban. Ez a mutató az ország 30 legjelentősebb vállalatának tőzsdei állapotát mutatja meg percnyi pontossággal. Érdekesség, hogy ezt a mutatót 1896-ban alkotta meg Charles Henry Dow amerikai újságíró a piaci mozgások tanulmányozása céljából.