Ma már a tudástársadalom és a technológia gyors ütemű fejlődése miatt rendkívül nehéz a szerzői jogokat megfelelő szabályozások közé szorítani és jogi úton biztosítani őket. A mesterséges intelligencia felvirágzása sem könnyítette meg a helyzetet, sőt ebben a tanuló fázisban csak egyre nehezebb a jogtulajdonosokat megnevezni. A generatív AI-val kapcsolatos szabályok és törvények nemzetenként eltérnek, az EU-ban 2024 tavaszán kezdődött igazán formát ölteni.
Milyen is az EU-s AI törvény?
Az Európai Unióban 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba az EU AI Act, azaz a mesterséges intelligenciáról szóló törvény. Ez egy meghatározó pillanat volt, ugyanis ez lett a világ első átfogó jogszabálya, amely kockázatalapú megközelítés szerint szabályozza a mesterséges intelligencia rendszereket. Az Európai Bizottság rájött, hogy a hagyományos szabályozási rendszerek nem képesek megfelelően kezelni az ilyen összetett kihívásokat, ezért elindította az AI Act kidolgozását. Ennek célja egy olyan rugalmas és ugyanakkor szigorú szabályozási keret létrehozása, amely figyelembe veszi a technológiai fejlődést és a potenciális kockázatok elkerülését.
A rendelet az EU-s tagállamok közt lezajlott hosszú egyezkedések éredménye, amely minden résztvevő szempontjait tüzetesen átfésülve vett figyelembe. A különböző országok eltérő gazdasági és társadalmi priorítása nagyban nehezítette a megegyezést, azonban a kollektív érdekek minden problémán és nézeteltérésen felülkerekedtek. A közös vágy a mesterséges intelligencia biztonságos és etikus használata és az innováció ösztönzése. Az első számú törekvés az egyének védelme és a vállalatok innovációjának elősegítése. A szabályozás hatása globális, és célja az egységes normák bevezetése az AI technológiák használatában. A törvény nem csak az EU-s székhelyű vállalatokra vonatkozik, hanem az európai piacon árusító, elérhető fejlesztésekre, cégekre egyaránt. Illetve az uniós polgárokra ugyancsak hatást gyakorló MI-tevékenységek eredményeinek felhasználására is. Megszegése kártól függően több millió eurós bírság.
A szabályozás egy viszonylag könnyen átlátható kockázatalapú megközelítésre épül. E koncepció szerint négy kockázati kategóriába sorolhatjuk a mesterséges intelligencia rendszereket: minimális, speciális, magas, elfogadhatatlan. A szabadon fejleszthetőtől egyenesen a tiltott modellekig terjed a skála. Erre azért van szükség, hogy minél biztonságosabban és rugalmasabban tudják kezelni az innovációkat és fejlesztéseket.
A harmadik tervezet enyhítései
Az Európai Bizottság a mesterséges intelligenciát szabályozó törvénynek egy általános felhasználói gyakorlati kódexet tervez (GPAI Code of Practice). A kódex több részből áll, két tervezete tavaly már meg is jelent a nyilvánosság számára. A harmadik tervezete a napokban publikálódott, amit még hivatalosan nem fogadtak el. Ebben a tervezetben az átláthatóságról és a szerzői jogokról van szó. Főleg "rendszerszintű kockázatot" jelentő mesterséges intelligencia modellekre terjed ki. A harmadik tervezet nem illeszkedik az MI-törvény céljaihoz. Félreértelmezi az EU szerzői jogi törvényét és aláássa az MI-törvényben foglalt kötelezettségeket.
A harmadik tervezet előírja, hogy az MI cégek tegyenek ésszerű intézkedéseket és lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassák a jogtulajdonosokat az általuk használt keresőbotok és más eszközök kezeléséről.
Megszüntetné az információ közzétételére vonatkozó korábbi kötelezettségeket. Az egyik rendelkezés megköveteli a szerződő felektől, hogy biztosítsanak kapcsolattartási pontot a jogtulajdonosok számára és tegyék lehetővé a meg nem felelésre vonatkozó panaszok benyújtását. A harmadik tervezet viszont hozzá teszi, hogy a vállalatoknak nem kötelességük tenni ellenük semmit, és akár megtagadhatják a panaszokat.
Emellett a tervezet enyhítené a GPAI szolgáltatók azon felelősségét, hogy megfelelő gondossággal járjanak el annak biztosítása érdekében, hogy a modelleik betanítására használt harmadik féltől származó adatkészletek ne sértsék a szerzői jogokat. Ennek hiánya, vagy hanyagsága kockáztatná, hogy a szolgáltatók e jogok megsértése felé tereljék egymást. Ráadásul nem szabnak korlátokat a felhasználások következménye felett sem.
Biztos védelmi keret helyett, nem nyújt érdemi segítséget a szerzőknek és jogtulajdonosoknak jogaik gyakorlásában és érvényesítésében. Nem biztosítaná, hogy a GPAI-szolgáltatók betartsák sem az EU szerzői jogi törvényét, sem az MI törvényt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése