EU kontra AI?

 

A mesterséges intelligencia szupersebességgel tör előre a mindennapokban. Láthatjuk a Deltában Adaként, beszélgethetünk az ügyfélszolgálaton vele, írhatja helyettünk az előadásunkat és ezek még a legáltalánosabb formái. Az igazán nagy nyereséget az iparban történő alkalmazásával lehet elérni. 

A sörfőzés változatAI

Ahogy az AI - már a gyártósor mellett és a sörfőzdében is című szemlecikkemben is olvashatjuk az iparban nagyon sokféleképpen használják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Például belga kutatók egy tanulmányban elemezték sörök összetételét, összegyűjtötték profi kóstolók és laikusok véleményeit, majd ezek felhasználásával egy AI-modellt hoztak létre, amely az összetevők alapján megjósolta a készítendő sör ízét és fogadtatását. A kísérlet azt igazolta, hogy az AI által jósoltak beváltak, az így létrehozott sörök valóban növelték a fogyasztók elégedettségét. Persze ez egy üdítő kivétel, valójában a gyártóüzemek azok, amelyeknek több mint 80 százaléka fog belátható időn belül mesterséges intelligenciát használni.

 

Az AI csökkenti vagy növeli a munkahelyeket?

Egy finomítóban, petrolkémiai üzemben szinte nélkülözhetetlen manapság és a terméktervezésben, összeszerelésben  is egyre elterjedtebb az alkalmazása. Sokan aggódnak, hogy a munkahelyek száma az MI-alapú gépek miatt csökkenni fog, hiszen gyakran jobban teljesítenek az embereknél, gyorsabban, pontosabban válogatnak. Ez azt jelentheti, hogy a gyártósorok mellett dolgozók és a minőségellenőrök munkáját fogják főleg kiváltani. Néhány szakértő szerint viszont új munkahelyek is létrejönnek majd a mesterséges intelligenciának köszönhetően, talán még több is, mint amennyi megszűnik miatta. Igaz, ez új képességeket igényel majd, amit egy gyártósoron dolgozó ember nem biztos, hogy el tud sajátítani. A haszon itt is a cégeké, a munkások szemszögéből könnyen lehet, hogy másként fest a dolog.

Ha gyorsabb - olcsóbb is?  -  Az AI hatása az árakra

Érdekes kérdést vet fel az sg.hu cikke az MI-vel kapcsolatban. Vajon ha a mesterséges intelligencia egy tevékenységet gyorsabban végez el az embernél, akkor az a munka kevesebbet ér? Olcsóbb lesz? Az Otto Group munkatársainak heti 30 perc időnyereséget jelent a mesterséges intelligencia használata, néhány felmérés azt mutatja, hogy az intenzívebb használat akár 3 óra időmegtakarítást is jelenthet. Kérdés, hogy erre hogyan reagálnak a szolgáltatók és hogy a megrendelők? Ugyanannyit számláznak majd? Egyáltalán kell tudnia a megrendelőnek, hogy a szolgáltató (mondjuk egy jogász vagy fordító) mesterséges intelligenciát vett igénybe a munka elvégzéséhez és ezzel jelentős időt takarított meg vagy csak az eredmény számít?

A cikk szerint ma még a régi órabér fogalma alapján az "időt pénzért" elvet alkalmazzák sok helyen, ez pedig az embereket kvázi gépekké fokozza le. Sok cégnél van munkaidő-nyilvántartás, be kell csekkolni, kötelező törzsidő van, amit ott kell tölteni. Ez a jövőben talán átalakul, fontosabb lesz a munka eredménye, mint az idő amit az elvégzésével töltünk. Kérdés, hogy mennyi időt  vesz igénybe az átállás a fejekben és hogy a mesterséges intelligencia ilyen mélységű alkalmazása milyen veszélyeket rejt magában?

Védelem vagy hátráltató tényező - a nézőponttól függ

Ezeket a veszélyeket szeretné csökkenteni az Európai Parlament, a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel, amely megtiltja az MI "elfogadhatatlan kockázatot jelentő" alkalmazását és a kevésbé kockázatos típusaira is szabályozást ír elő. Négy kockázati kategóriát találunk a törvényben: magas, korlátozott, minimális vagy semmilyen. Magas kockázatúnak számít például a robotok által támogatott sebészet, a bűnüldözés, a vízumkérelmek vizsgálata és a hitelpontozó rendszerek. Olyan esetekben, amelyek az állampolgárok jogait sérthetik meg is tiltják az MI-alkalmazások használatát. Ilyen eset az arcfelismerő adatbázisok létrehozása, olyan módon, hogy internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből töltik le a képeket, határozott céllal. Tiltott munkahelyeken, iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszerek alkalmazása vagy az állampolgárok kockázati besorolása MI alkalmazásával, társadalmi hovatartozásuk vagy előéletük alapján és szintén tiltott minden olyan rendszer használata, amely az emberi viselkedést befolyásolja vagy sebezhetőségüket használja ki. Tiltják a távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszerek alkalmazását, a valós idejű RBI alkalmazása is csak szigorú feltételek mellett lesz lehetséges. 

Vannak magas kockázati kategóriába sorolt rendszerek is, többek között az oktatás, szakképzés, bűnüldözés, határigazgatás területein. Ezeknél értékelni és csökkenteni kell a kockázatot, naplót kell vezetni a használatról és emberi felügyelet is szükséges lesz. Az állampolgárok panaszt tehetnek a rendszerekkel kapcsolatban és magyarázatot is kaphatnak a döntésekről, amelyek magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszereken alapulnak és a jogaikat érintik. Nem szól a cikk arról, hogy a panasztételnek milyen következményei lehetnek, milyen eredményben reménykedhet a panasztevő állampolgár, akinek adott esetben a mesterséges intelligencia alkalmazásából eredően csorbultak a jogai. Az általános célú MI-modelleknek is szigorúbb átláthatósági követelményeknek kell majd megfelelniük. Közzé kell tenniük az uniós szerzői jognak és a képzéshez használt tartalmak részletes összefoglalóit. Ezenkívül például chatbotok használatánál kötelező lesz tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy géppel fog kommunikálni és az MI által generált tartalom azonosíthatóságáról is gondoskodni kell.

Létre kell hozni az uniós tagállamokban szabályozói tesztkörnyezetet, teszteket kell végezni, amelyekbe a különböző méretű vállalkozásokat is be kell vonni. Ezzel az a cél, hogy a piacra már csak betanított rendszerek kerüljenek.

A törvény hatásai - jogos félelmek?

A törvény 20 nappal a hivatalos lapban való megjelenés után lép hatályba, egyes részei pedig 6 hónap illetve 36 hónap után. Nem okoz meglepetést, hogy a Computer & Communications Industry Association, a technológiai ipar lobbicsoportja ellenezte a törvényt. Azzal érvelnek, hogy lelassítja az innovációt, túl szigorúak a követelmények és ez elriaszthatja Európától az MI-vállalatokat és tehetségeket. Bízzunk benne, hogy nem így lesz és az Európai Parlament döntése védelmet ad az átlagembereknek, nem pedig a fejlődés gátja lesz. Segítségével talán előbb tanulunk meg bánni az AI-val, mielőtt ő tanul meg bánni velünk.

Forrás: sg.hu, qubit.hu, humanoid robotok, sg.hu