Az emberiség számára a zene öröktől fogva kiemelt szerepet játszott. Az ősember, hanszerek híján, még csak eszközök ütemes összeverésével produkálta a zene alapjait. Később, az idő haladtával egyre feljettebb, kifinomultabb tárgyak, húrok, fúvók használatával alakult ki a klasszikus zene. Az elektronikus hangfelvevők, a számítógép (majd az internet) és az ott feltalált programok révén nem volt többé szükség a zenészek jelenlétére a muzsikák meghallgatásához. A klasszikus zenét az elektronikus zene követte, ahol már hangszerekre sem volt szükség ahhoz, hogy szinte ugyanazt a hangzást érjük el. Mára már kevesen hallgatnak úgy zenét, hogy azt ne vegye körbe valamiféle elekronikai háttér.
A streaming és a kikapcsolódásVan,
akinek a teljes kikapcsoláshoz elegendő annyi, hogy egy-két percre becsukja a
szemét, bezárkózik egy csendes szobába. Mások ilyenkor kirándulni mennek vagy
elutaznak valahova. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy a zene a gyors kikapcsolódásnak egy általános eszköze. Ki
ilyen, ki olyan zenét szeret hallgatni. Van, aki ellazulni használja, van,
aki inkább azért, hogy felgyorsuljon tőle, beindítsa a gondolkodását vagy
energialöketet vár a dallamoktól. Mióta az emberiség életét betölti az
internet, sokkal egyszerűbben jutunk zenéhez, mint például a nyolcvanas
években. A különböző steaming szolgáltatók már nemcsak számítógépen, tévén, de
telefonon is pillanatok alatt elérhetők és a világ összes zenéjéből kínálnak válogatást
számunkra.
A streaming
Mára számos streaming szolgáltató között válogathatunk. Vezető szerepet játszik köztük a
Spotify. Ez egészen pontosan, a wikipediát idézve: egy ingyenesen használható, kereskedelmi zene szolgáltató alkalmazás, mely másolásvédelemmel ellátott tartalmakat tesz elérhetővé nagyobb lemezkiadók közreműködésével. Partnerei a
Sony, az
EMI, a
Warner Music Group, és a
Universal.
Korosztálytól függetlenül, fiatalok, idősek, még kisebb gyerekek is találnak számukra megfelelő stílusú zenéket rajta. Az alkalmazás az interneten érhető el, onnan letölthető bármely saját eszközre. Különböző csomagok léteznek: az ingyenes, de reklámokkal teletűzdelt verziótól kezdve a fizetősig választhatunk számunkra kedvezőt.
Hallgatni vagy nézni?
A szemünk vagy a fülünk a fontosabb érzékszerv? Lényeges-e, hogy miközben kedvenc zenéinket hallgatjuk, vizuális éhségünket is kielégítsék a hozzá kapcsolható videóval? A zenei klippek ősatyja, az MTV, a 80-as, 90-es évek leglátogatottabb televíziós csatornája volt. Egy egész generáció nőtt fel a zenei klippeket nézve.Miután az internet átvette az uralkoást a televízió fölött és az emberek megismerkedtek a
YouTube-bal, az MTV lassan a háttérbe szorult. A YouTube-on mindenki maga választhatta ki, melyik videót szeretné megnézni, melyik zenét szeretné hallgatni. Nem volt szükséges a tévé előtt ülni és órákon keresztül arra várni, mikor következik a szeretett zenei adás. A videómegosztón nemcsak videóklippeket találni, de film- és tévéműsorrészleteket is vagy akár saját készítésű videófelvételeket is feltölthetnek a felhasználók, melyeket az egész világon bárki megtekinthet. 2009 végétől egy olyan prémium szekció is elindult, ahol már teljes filmeket, sorozatokat is megtekinthettünk. A YouTube-on ingyenesen nézhető a
Sony Music és a
VEVO nevezetű online zenetévé csatornája is.
A Spotify, a prémium előfizetőinek lehetővé tette, hogy felületükön bizonyos zenei videókat teljes egészében elérhessenek. Jelenleg tizenegy országban tesztelik az új szolgáltatást (Európán belül Lengyelországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában). Ez az újítás az eddigi, 30 másodpercnél rövidebb, függőleges tájolású videókat váltja majd fel. A Spotify célja ezzel, természetesen, az előfizetői tábor növelése. Amennyiben sikeresnek bizonyul a jelenleg limitált, béta keretben üzemelő újítás, komoly versenytársnak számít majd a közel két évtizede, a videómegosztó piacon uralkodó YouTube számára.
Semmi sincs ingyen
A világon semmi sincs ingyen. Fizetünk, ha éhségünket, szomjunkat akarjuk csillapítani. Fizetünk, ha új külsővel, új ruhában szeretnénk valahol megjelenni. Fizetünk azért, hogy eljussunk egyik helyről a másikra, hogy lakhassunk valahol, hogy lakásunkban élvezhessük a víz, gáz, elektromosság adta kényelmeket. Természetesen azért is fizetnünk kell, hogy kikapcsolódhassunk. A zenehallgatás öröktől a relaxáció egy formája volt, amit mára - többek között - a Spotify tesz elérhetővé. A Spotify számos ingyenes, de limitált csomaggal támogatja a zenék kedvelőinek millióit. Bevétele az előfizetésés tarifák használóiból ered. Nem kizárólag zenét szolgáltat, hanem hangoskönyvkeket, videókat is elérhetünk rajta. Idén másodszorra tervez áremelést a Spotify, jelenleg 5 országban, melybe Nagy-Britannia, Ausztrália és az USA is benne lesz. A prémium csomagot választó előfizetőknek viszont jó hír, hogy streamingszolgáltató licencemegállapodást kötött például az Universal, a Sony és a Warner zenei részlegével is. Mindezzel együtt a cég a jövőre nézve további 14 százalékos drágulást jósolt.
Jaj a franciáknak
A francia kormány tavaly összeállított és idéntől érvényes streamingadójával a zenészeket áll szándékában segíteni. Ez az adó 1,2 százalékot jelent és a Spotify minden tiltalozása ellenére bevezetésre került. A CNM Tax (The Centre National de la Musique) kiterjed az összes streaming szolgáltató cégre, beleértve a Spotifyt, Apple Music-ot, Deezert, de a Facebookot és a TikTokot sem kímélte. Így a Spotify alkalmazás működtetőinek ki kellett jelenteniük, hogy kénytelenek megemelni a franciák előfizetési díját olyannyira, hogy az Európai Unión belül most nekik kell fizetni a legmagasabb összeget. A kormány szerint ez 15 milliós bevételt jelentene az államnak, amit a feltörekvő hazai művészek megsegítésére fordítanának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése