keresés

2024. április 29., hétfő

Az IT és a könyvtárak

Természetesen a könyvtárak világa sem maradhatott ki napjaink információs forradalmából, az egyre újabb technológiák integrálásának csupán a kreativitás szabhat határt. Könnyű belátni, hogy a különféle alkalmazások és szoftverek, ha észszerűen kerülnek alkalmazásra, igencsak megkönnyíthetik a mindennapjainkat és mind fogyasztási, mind egyéb szokásainkat is jelentősen átformálhatják.


Az olvasás és a tanulás új dimenziója: Nonstop könyvtárak

A mai felgyorsult világban a nonstop nyitva tartó könyvtárak új lehetőségeket teremtenek az emberek számára, különösen azoknak, akik olyan életritmusban élnek, amely nem felel meg a hagyományos nyitvatartási időknek. Ezek az intézmények segítenek megküzdeni a modern élet kihívásaival, lehetővé téve az emberek számára, hogy rugalmasan alakítsák az olvasás és a tanulás időbeosztását.

Libraries Unlocked

Ez egy program, aminek segítségével próbálnak olyan lehetőségeket kialakítani, melyek lehetővé teszik a könyvtárhasználatot akkor is, amikor a személyzet már nem tartózkodik az épületben. 

Jelenleg az angliai  Worcestershire megyében található 12 könyvtár vesz részt a programban: Great Malvern, valamint az Evesham, Redditch, Kidderminster, Wythall, Pershore, Bromsgrove, Hagley, Alvechurch, Rubery, valamint a worcesteri Warndon és St John's könyvtárak.

A szolgáltatási idő még nem teljesen 0-24 órában elérhető, de közel van hozzá 8:00-tól 20:00-ig tartózkodhatnak az épületben az olvasók, ami jelentősen több, mint az eddigi gyakorlat. 

Működése

Természetesen ehhez a jelenlegi rendszer fejlesztését kell eszközölni, illetve új szoftverekre és hardverekre is szükség van. Az új beléptető rendszernek többek között tudnia kell kezelnie azt az időszakot is, amikor nincs személyzet az épületben. A könyvtár munkatársai egy adminisztrációs szoftverben tudják meghatározni a személyzet nélküli időszakok nyitvatartási és zárási idejét. Az elképzelés az, hogy a zárási idő közeledtével az épületben tartózkodó olvasó értesítést kap arról, hogy hamarosan el kell hagynia a könyvtárat. Ezzel párhuzamosan hangos bemondón, monitorokon is megjelenik ez az információ. A személyzet nélküli zárás már csak annyi, hogy az összes elektronikai eszköz és lámpa automatikusan lekapcsol és a biztonsági rendszer aktivizálódik.

Ezen rendszer még kiforratlan és sok kérdést is felvet, vannak olyanok például, akik attól tartanak, hogy költségoptimalizálás címén fokozatosan növekedni fog a személyzet nélküli időszak, de a jövőben a felsőoktatásban résztvevő személyek számára bizonyára így is nagyban megkönnyítheti az életet az információhoz való sokkalta rugalmasabb hozzáférés.  

A mesterséges intelligencia betörhet a könyvtárakba?

2024 február 26-án a mobil iparág legmeghatározóbb rendezvényére került sor Barcelonában a Mobile World Congress. Többek között a Deutsche Telekom is bemutatta legújabb törekvését és elméletét, mely azt taglalja, hogy az applikációkat hamarosan felválthatja a mesterséges intelligencia. A cég véleménye szerint a sok applikáció zavaró a felhasználók számára, az AI viszont rendezettebb és összeszedettebé teszi az emberek munkáját.

Jelenleg ugyan még sok az ellenérv az applikációk teljes kiiktatása ellen, az egyik legmeghatározóbb és kézzelfoghatóbb például az applikációból befolyó összegek kérdése. Egy másik pedig a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó adatvédelem.

Könyvtár és az AI

Egy ilyen elgondolást beépíteni a könyvtári életebe igazán meghatározó lenne. Hosszútávon akár teljesen felválthatná az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert. Egységesíteni és egy adatbázissá lehetne gyúrni az összes szak-, közművelődései-, felsőoktatási stb. könyvtárakat. Ez természetesen az olvasók és könyvtári szakemberek munkáját egyaránt nagyságrendekkel meggyorsíthatná.

Ezek a legmodernebb technológiák ráadásul nem csak a jövő könyvtárait formálhatják át, de akár többezer éves gyűjtemények kincseit is segíthetnek új megvilágításba helyezni.


AI segítségével értek el áttörést a herculaneumi tekercsek megfejtésében: 

Új fejezet a Római Kultúra megértésében

A herculaneumi tekercsek régóta érdeklődésre tartottak számot az ókori római kultúra iránt érdeklődők körében. Ezek a tekercsek a Vezúv 79-es kitörése során megsemmisült Herculaneum városában, egy római államférfi könyvtárában kerültek felfedezésre, de tartalmuk mindezidáig elérhetetlenek voltak a kutatók számára. Az évszázadok során különböző módszerekkel próbálták megfejteni a tekercsek szövegét, de a legújabb technológiai fejlesztések, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazását, új lehetőségeket nyitottak meg az olvasásukra és értelmezésükre.

Az áttörés

A felfedezést professzor Brent Seales computer scientist, a University of Kentucky kutatója jelentette be, aki másokkal elindította a Vesuvius kihívást annak érdekében, hogy felgyorsítsa a szövegek megértését. A kihívást több Szilikonvölgyi befektető is támogatja és jelentős pénzjutalmat kínál bárkinek, aki értelmes szavakat képes kivenni az elszenesedett tekercsekből. 

Két diák, Luke Farritor Nebraszkából és Youssef Nader Berlinből egymástól függetlenül képesek voltak fejleszteni a keresési folyamatot és az alkalmazott MI algoritmusokkal felismerni és dekódolni a szövegben található betűket és szavakat, még azokat is, amelyek a tekercsek rossz állapotú részein voltak. Mind ketten rátaláltak a “πορφύραc” kifejezésre melyet bíbornak fordíthatunk. 


Az így kapott információk új fényt vethetnek az ókori római mindennapi életére, vallási gyakorlataira és irodalmi kultúrájára egyaránt. Robert Fowler a Bristoli Egyetem ókori görög tudományokkal foglalkozó professzor emirátusa szerint erős a gyanú, hogy a könyvtár nem filozófiai része vár még felfedezésre, és itt igazán elszabadulhat a képzelet, akár Sophocles új színműveit, Sappho ismeretlen verseit, Ennius naplóit, Livy elveszett könyveit vagy más eddig felfedezettlen műveket is rejthetik a tekercsek. „Az is nagyszerű lenne, ha úgynevezett dokumentarista papiruszokat találnánk: leveleket, üzleti papírokat stb; ez igazi kincs lenne a történészek számára.” 

Az MI által nyert adatok nemcsak a tekercsek tartalmára vonatkoznak, hanem segíthetnek a tekercsek fizikai állapotának megőrzésében és konzerválásában is. Az algoritmusok képesek az eredeti szöveget rekonstruálni még akkor is, ha az fizikailag nem olvasható. Ez hosszú távon lehetővé teszi, hogy még több információt nyerjünk ki ezekből a fontos történelmi dokumentumokból.

A jövő…

Az MI által olvasott Herculaneumi tekercsek nem csak új fejezetet nyitnak az ókori római kultúra és történelem megértésében, hanem az itt alkalmazott technológiák jelentős mértékben hozzá fognak járulni más régészeti és történeti kutatásokhoz, hiszen egyéb súlyosan sérült dokumentumokat is képesek leszünk segítségükkel rekonstruálni. Ez pedig lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megismerjük a múltat és annak hatását a jelenre. A további kutatások és technológiai fejlesztések révén még több információt nyerhetünk ki ezekből az értékes forrásokból, és bővíthetjük tudásunkat a régmúlt korokról.

Ezekből a példákból is jól látszik, hogy milyen rohamléptekben történik a fejlődés, és milyen nagy hatással van ez a mindennapi életünkre és az információhoz való viszonyunkra. Sajnos azt is be kell látnunk azonban, hogy ezeknek a technológiáknak az implementációja nem zajlik mindig zökkenőmentesen és sok egyéb faktor mellett, mint amilyen a különböző etikai vagy jogi szabályozások kérdése, az egyik legtipikusabb problémát az jelenti, hogy a technológiák működtetésére szolgáló eszközök és infrastruktúrák nem képesek lépést tartani a fejlődés tempójával. 

Az 5G a megoldás...


A mai világban az okostelefonok gyakorlatilag elengedhetetlen kiegészítőjévé váltak mindennapi életünknek. Az egyik legnagyobb kihívás, amivel azonban nap mint nap szembe kell néznünk, az az akkumulátorok kapacitásának elégtelensége . Sokan talán már megtapasztalták, hogy egy kiadós nap után este hazaérkeznek és az okostelefonjuk akkumulátora már majdnem lemerült. Mindez akkor is bekövetkezik, ha egyébként nem  is használták túl sokat aznap a telefonjukat.

Probléma

Az egyik gyakran hallott magyarázat a gyors akkumulátor merülésre, hogy az ú technológiák, mint például a 5G, jelentősen fogyasztják az energiát. Bár ez igaz is lehet, azonban érdemes megvizsgálni azt is, hogy vajon van-e más oka is ennek a jelenségnek.


Az okostelefonok akkumulátorainak élettartamát számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik például a felhasználói szokások, az alkalmazások futtatása, a háttérben zajló folyamatok, de az is, hogy mennyire erős a telefon kapcsolata a mobilhálózattal. És éppen itt jön képbe a 5G. 

A 5G hálózat valóban nagyobb sávszélességet és gyorsabb adatátvitelt kínál, de ennek ára van: nagyobb energiabefektetést igényel a működéshez. Az okostelefonoknak folyamatosan kapcsolatban kell lenniük a 5G hálózattal, hogy kihasználhassák az előnyöket, ez pedig jelentős terhelést jelent az akkumulátorra nézve.

Megoldás

Agrim Gupta a Kaliforniai Egyetem kutatója és kollégái egy márciusi tanulmányukban úgy tűnik, hogy megtalálták a megoldást. Az energiafelhasználás csökkentésének kulcsa a vezeték nélküli jelátvitel távolságának csökkentése, magyarán több 5G adótorony telepítése. Az 5G szolgáltatás lefedettségi területének növelése lehetővé tenné, hogy az okostelefonok gyengébb jelet kapjanak, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb energiát igényelnek a készülékek a kapcsolat fenntartásához. Ennek eredményeként az okostelefonok akkumulátora hosszabb ideig bírná ki egyetlen töltéssel.

Persze, a több adótornyot telepíteni nem olcsó mulatság, és nem is mindig egyszerű. Azonban hosszú távon ez lehet az egyik legjobb megoldás a gyorsan merülő akkumulátorok problémájának kezelésére.


Végül is, bár a 5G technológia valóban nagyobb energiabefektetést igényel az okostelefonoktól, a megfelelő infrastruktúra kiépítésével ez a hatás csökkenthető lenne. Tehát ha valóban hosszabb élettartamú akkumulátorokra vágyunk, talán nem csak az új technológiákban kell keresnünk a megoldást, hanem azoknak a körülményeknek is nagyobb figyelmet kell szentelni, amelyek között ezek a technológiák működnek.

források: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése