keresés

2024. május 5., vasárnap

AI vs emberi agy; A mesterséges intelligencia meghökkentő képességei

Mai digitális világunkban rohamos fejlődés tapasztalható a mesterséges intelligenciák körében, melyek újabb változásokat hoztak a felhasználók számára. Az újabb technológia rohamosan terjed a vállalatokban, cégekben, de akár már az otthonunkban lévő okos háztartási eszközök, önvezető autók is nagy számban előfordulnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, programok képesek a szövegek befogadására és azokra reagálni, esetleg újabb információkkal szolgálni a kérdezők számára (lásd ChatGPT). További kiegészítő funkciókként jelentek meg a képek és videók generálása is. Azonban ennek használata, alkalmazása rendkívül kérdéses: sok esetben nem megfelelő az általa generált információ, más esetben a képek, videók kapcsán probléma adódott a szerzői jogokkal. Egyes kutatókban felmerült a kérdés: Mik lehetnek a mesterséges intelligencia határai az emberi aggyal szemben? Erről indított egy sorozatot a BBC (AI vs the mind), mely szembe állítja, továbbá feltárja mikre képes még az MI az emberi aggyal szemben. Cikkemben ezen kívül további érdekes képességeket is olvashatnak, melyekről szintén a BBC számolt be.

Mit nem tud az MI az emberi aggyal szemben?

Mindennapjainkban egyre több cikk jelenik meg az MI képességeiről, melyek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy az emberi elméhez képest még elhalványulhat. Xaq Pitkow, a Carnegie Mellon Egyetem professzora vizsgálta az AI rendszereket és az idegtudomány metszéspontját. "Az agynak sok mély neurológiai struktúrája van, amelyek különböző funkciókhoz, feladatokhoz kapcsolódnak, mint például a memória, értékek, a mozgás, az érzékszervi észlelés és így tovább" - magyarázta az egyetem professzora. A tanulmányozása szerint így megállapítható, hogy a struktúrák lehetővé teszik elménk különböző gondolkodásmódjait. Ez egy előnyt jelenthet az emberiségnek a robotokkal szemben, egyelőre.

Megemlíthetőek a piacot uraló AI algoritmusok, magyarul előrejelző gépek is. Ezek hatalmas mennyiségű adatot tudnak feldolgozni, továbbá minták elemzésére is képesek, melyek lehetővé teszik, hogy azonosítható legyen a legvalószínűbb válasz a feltett kérdésre. Pitkow szerint az emberi megismerés nagy része is az előrejelzés köré összpontosulhat, azonban az elme a továbbiakra is képes: érvelés, kreativitás és az absztrakt gondolkodás. Erre a szintre sem tudtak napjainkban eljutni az AI rendszerek.

Továbbá gondolhatunk mindennapjainkban előforduló társadalmi problémáinkra is, mint például az, hogy bocsánatot kell kérnünk valakitől, akit megbántottunk. Sok esetben kérdéses lehet ez egy mesterséges intelligencia számára: mint ahogy sokan vallják, a robotok nem éreznek, és nem tudnak az emberi érzelmekkel mit kezdeni. Esetleg képes lehet az intelligencia pl. egy énekes szerepének elvállására? Képes lehet egy emberi szakértőnél jobbat produkálni? A BBC sorozatának indítása főleg ezen kérdések megválaszolásának eredményeképp indult el. 

A mesterséges intelligencia képességei

A napjainkban egyre többször használt chatbotok az elmondások szerint elég jól működnek. Nézzük példának a ChatGPT képességeit vagy a Google Geminijével folytatott beszélgetéseket, melyek úgy tűnnek, mintha tényleg egy valódi emberrel beszélnénk. A chatbot sok esetben hihető válaszokat ad a felhasználók számára, ám körültekintően kell ezeket kezelnünk: a gép gyakran pontatlan és sokszor félre is értheti a feltett kérdéseket. Sok ember így megkérdőjelezi, hogy pontosan mire is lennének képesek a modern AI rendszerek. Meglepetésünkre azok az emberek sincsenek vele teljesen tisztában akik a rendszer technológiáját építik.

Az alábbiakban pár érdekes információt olvashatnak a mesterséges intelligencia képességeiről, melyek ritkábban hallottak. Ugyanis az AI rendszerei az egészségügyben, egy régi szöveg megfejtésében, továbbá az időjárás, természeti katasztrófák előrejelzésében is produkált.

Az NHS mesterséges intelligenciája az egészségügyben

Az egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciák már régóta kísérik az orvosok munkáját. Azonban az NHS által kifejlesztett AI eszköz most nagy meglepetést okozott: a mammográfia vizsgálatokon 11 nőnél kimutatta az emlőrák jeleit, melyeket a szakorvosok elmulasztottak. A Mia nevű eszköz több mint 10 ezer nő eredményeit elemezte ki, kik közül szerencsére sok rákmentes volt, azonban egyeseknél rendkívül kicsi, nehezen észrevehető rákot észlelt, melyek akár típusoktól függetlenül nagyon gyorsan növekedhetnek, terjedhetnek. A 11 beteg közül volt Barbara is, kinek nem azonosítottak rákot a kórház radiológusai. Barbarának szerencséje volt, hogy korán észrevette az AI a rák jeleit, így a műtét után csak 5 napos sugárkezelésre volt szüksége. Ez nagyon nagy dolgot jelent, ugyanis a 15 mm-nél kisebb daganattal rendelkező betegek túlélési aránya 90% a következő 5 évben. A következő mammográfiai vizsgálaton már lehet túlságosan megnövekedett volna, mely akár a nők halálát is okozhatta volna.

A vizsgálat és az eredmények tárgyalását azonban nem az AI végezte egyedül: mellette mindig volt két radiológus, kik egyes vizsgálatokat vizsgáltak felül. Azonban az orvosokban él az a remény, hogy egyszer az egyiküket helyettesítheti az eszköz, így csökkentve az orvos munkaterhelését. Tapasztalataik szerint ugyanis általában elég jók ezek az eszközök a betegségek tüneteinek észlelésében. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő betanítás: a programnak a lehető legtöbb anonimizált képet kell kapnia a tünetekről, minél különbözőbb emberektől. Azonban ezeknek az adatoknak a megszerzése problémás lehet a betegek titoktartása, vagy az adatvédelmi aggályok miatt is.

A Kheiron Medical stratégiai igazgatója, Sarah Kerruish beszámolt Mia felépítéséről és betanításáról: ez mind 6 évbe telt, melyhez milliónyi mammográfiai vizsgálatot végeztek a világ minden tájáról. Az orvosok nagyon dicsérik az eszközt, továbbá nem is zavarja őket, hogy elveszik a munkájukat. Közöttük volt Dr. Gerald Lip is, ki beszámolt a munka nehézségéről is. A Royal College of Radiologists szerint is nagy a potenciál a mesterséges intelligencia munkájában. "Ezek az eredmények bíztatóak, és segítenek rávilágítani azokra az izgalmas lehetőségekre, amelyeket az AI jelent a diagnosztika számára. Nem kérdés, hogy a valódi klinikai radiológusok nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok, de egy klinikai radiológus, aki validált AI-eszközök információit használja, egyre inkább félelmetes erő lesz a betegellátásban" - fejtette ki Katharine Halliday, az elnök.

Egy ősi szöveg feltárása mesterséges intelligenciával

A kutatók egy 2000 éves tekercs tartalmának megfejtésével foglalkoztak, melyet a Vezúv
kitörése során kár ért 79-ben. A jelentések szerint az ókori szöveg olvashatatlanná vált, mely a római Herculaneum városában elszenesedett a kitörés során. Julius Caesar apósához tulajdonították, és úgy gondolták, hogy a zenéről és ételekről beszél. Továbbá a tudósok szerint az írás stílusa jellemző lehet a kor egyik görög filozófusára, Philodemusra, aki pont Herculaneum városában lehetett. Ezekből a papírusztekercsekből a 18. században a város egyik könyvtárában találtak is egy jó párat, azonban a tartalmuk rejtély maradt a tudósok számára - a pusztítás olyan erős volt, hogy kezükben szétestek a tekercsek. Erről szólalt fel Dr. Federica, a Nápolyi Egyetem papirológiai kutatója is, ki szerint egy "átok" mindez a kutatók számára, azonban egy kegyelem is: a kitörés magas hőmérséklete ugyanis megőrizte azokat a tekercseket, melyek jellemzően lebomlanának.

Tavaly Dr. Brent Seales és csapata kezdtek el nagy felbontású CT-vizsgálatokat a különböző szövegek kibontásához, azonban a tekercseken lévő széntinta megfejthetetlen maradt. Épp ezért hírdetett egy kihívást, amely 1 millió dolláros jutalmat ad annak, aki megoldást tud találni az adott problémára. Jelentkezett is egy 3 fős diákcsapat, akik a technológiával foglalkoztak, s sejtették, hogy a mesterséges intelligencia lehetne egy jó megoldás erre. A három diák egy AI modellt épített, mely képes volt a betűk meghatározására mintafelismerés segítségével. Erre mondta Dr. Federica, hogy "Ez egy forradalom kezdete a görög filozófiában." A modell több mint 2000 karaktert fejtett meg a vizsgálatokat indító csapat beszkennelt példányaiból, mely az egész szöveg 5 %-ának tekinthető. Az AI felfedte az írás szerzőjét (Philodemus), továbbá tartalmát is: az élet örömének forrását tárgyalta, továbbá a tudósok által kimondott zenére és ételre fókuszált, továbbá megkérdőjelezte, hogy a kisebb mennyiségű dolgok több örömet okozhatnak-e az embernek.

Összefoglalva, a három diák (Youseff Nader, Luke Farritor, Julian Schillinger) reméli, hogy a technológiájuk kialakítása nem lesz hiábavaló, ugyanis egy nagyon hatékony eszközt fejlesztettek ki a görög szövegek olvasásához.

Természeti katasztrófák megjóslása az AI rendszerek segítségével

A mesterséges intelligencia bevetése megtörtént az időjárás előrejelzésben is, mely sokkal pontosabbnak bizonyul, mint a hagyományos előrejelző rendszerek. Számunkra jó, ha minél pontosabb az előrejelzés: el tudjuk dönteni, hogy mit vegyünk fel, mire számítsunk. Azonban ettől sokkal kulcsfontosságú a szélsőséges időjárás minél pontosabb megjóslása, mint például a viharok, árvizek, hőhullámok. Ezek akár emberi életeket is menthetnek, ugyanis az emberek előbb fel tudnak készülni. A hagyományos időjárás-előrejelzők azonban rengeteg energiát, erős számítási teljesítményt igényelnek, hogy több szász tényező becslését elkészítsék, belevonva ebbe a légnyomást, a szél sebességét, a hőmérsékletet és párataltalmat Földünk különböző részein. Ezek az adatok sok forrásból származnak: meterológiai állomásokból, műholdakból, és légkörbe kiküldött léggömbökből, óceánban lévő bójákból is. Ezt a nagy adattömeget egy szuperszámítógépbe küldik, ahol nagyon nagy teljesítményű programok számításokat hajtanak végre. Ez órákat is igénybe vehet az eredmény kiszámításához. Azonban az új mesterséges intelligencia, a Google DeepMind által létrehozott Graphcast, az előrejelző modelleket több mint
90%-ban felülmúlja. Gépi tanulást használ ahhoz, hogy megfejtse, hogyan alakulnak az időjárási minták, és nem tesz akkora számítási erőfeszítést, mint a hagyományos rendszerek. Ez azt eredményezi, hogy sokkal gyorsabb idő alatt képes jósolni. Remy Lam, a DeepMind munkatársa szerint "Ennek az AI megközelítésnek a fő előnye, hogy rendkívül pontos. Több évtizedes adatokból tanul, és pontosabb lehet, mint az iparág aranystandardja." Azonban az elmondható, hogy az előrejelzések nem olyan részletesek mint az ECMRWF-é, de mindennél pontosabb a súlyos események előrejelzésében. Ilyen lehet például a Lee hurrikán, az USA és Kanada partjait sújtó természeti katasztrófa, melynek mértékét, terjedését tudja megmondani. Remy Lam úgy gondolja, hogy ezek az eszközök nagy segítséget jelenthetnek a hagyományos előrejelzések kiegészítésében.

A Google DeepMind hozzájárul ahhoz, hogy a Graphcast nyílt forráskódú legyen, így bárki használhatja az technológiáját. Ez indította el nagy valószínűséggel az AI iránti érdeklődést ezen a területen is. Ilyen például a Met Office, az Egyesült Királyság nemzeti meterológiai szolgálata, mely a Turing Institude való együttműködése gyanánt az AI lehetőségeit szeretné feltárni az előrejelzések javítása érdekében. Azonban a Met Office igazgatója, Simon Vosper szerint korlátozni fogják az AI eszközök erejét. "Új éghajlati szélsőségeket látunk, mint például a tavalyi 40 °C-os hőmérsékletet az Egyesült Királyságban, amelyet a korábbi időkben nem realizáltak" - fejtette ki a professzor. Nagy példa még lehet az Otis hurrikán hirtelen pusztítása mely 24 óra alatt egy trópusi viharból a legerősebb 5-ös hurrikánná fejlődött. A szakértők magyarázata erre az óceán hőmérsékletnek emelkedése volt.

Összefoglalva, egy hatalmas fejlődésnek mondható ki a mesterséges intelligencia alkalmazása, azonban a változó szélsőséges időjárás hatására megkérdőjelezhető, hogy képesek lennének-e tartani a tempót a korábbi időjárási körülmények tudatában.

Források:

Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)