Az Európai Unió és a Big Tech cégek ellentétei - adatvédelmi kérdések és az igazságos piac

A Big Tech cégek, másnéven a "techóriások" alatt azokat a számítástechnikai cégeket értjük, amelyek bizonyos értelemben uralják a piacot, gazdasági erőfölénnyel rendelkeznek. Általában a Google (és anyavállalata, az Alphabet), Meta, Microsoft, Amazon és az Apple cégeket soroljuk ide, de előfordul, hogy az újabb, de szintén befolyásos cégeket is ide vesszük, mint az NVIDIA, a Tesla, a Netflix, vagy olyan kínai óriáscégeket, mint a Xiaomi. Az aránytalan gazdasági erőfölényen túl felmerültek adatvédelmi aggályok is ezeknél a vállalatoknál. Az Európai Unió igyekszik szabályozni a piacot (újabban a Digital Markets Act/Digitiális piacokról szóló jogszabály és a Digital Services Act, vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály segítségével), hogy a kisebb versenytársak is esélyt kapjanak, illetve törekedik arra is, hogy a felhasználók adatait a GDPR (General Data Protection Regulation/Általános adatvédelmi rendelet) értelmében megvédje. 

A "DSA Package" - A digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló szabályozások

a kép forrása

A Digital Services Act, vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály már 2023 augusztusa óta létezik, de 2024. február 17-től vonatkozik minden platformra. Ez a jogszabály az illegális, káros tevékenységeket szeretné kiküszöbölni, valamint a félrevezető, hamis információkat kívánja visszaszorítani.  A DSA különbséget tesz a nagyon nagy online platformok és keresőmotorok, a kisebb online platformok, a tárhelyszolgáltatások és a hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítőszolgáltatók között, ezeket méretarányosan szabályozza, szabálysértéseiket arányosan szankcionálja. A DSA szerint a legnagyobb kockázatot a nagyon nagy online platformok jelentik, ezen a kategórián belül külön szabályok vonatkoznak azokra a szolgáltatókra, akik a 450 millió európai felhasználó több, mint 10%-át elérik. Minden olyan vállalatnak, akik az európai egységes piacon kínálják szolgáltatásaikat, meg kell felelniük a DSA-ben megfogalmazottaknak, függetlenül attól, hogy a székhelyük az Európai Unióban, vagy azon kívül található. 

A Digital Markets Act, vagyis a digitális piacokról szóló rendelet célja az igazságos verseny biztosítása a piacon. Ez a rendelet azonosítja a "kapuőröket". Kapuőröknek minősülnek azok a vállalatok, amelyek:

• régóta jelen vannak és piaci helyzetük stabil volt az idők során
• jelentős hatással vannak a belső piacra, több uniós országban is jelen vannak
• erős közvetítői pozícióban vannak, nagy mennyiségű felhasználót kötnek több vállalkozáshoz

Az első kapuőröket 2023 szeptemberében nevezte meg az Európai Bizottság, ekkor hat cég - Alphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta, Microsoft - összesen 22 platformszolgáltatását jelölték ki. A DMA értelmében a kapuőrök nem részesíthetik előnyben, nem helyezhetik előrébb a rangsorban a saját szolgáltatásukat az általuk biztosított platformon a versenytársakéval szemben, nem gátolhatják meg a felhasználóikat az előre telepített szoftverek eltávolításában, és nem követhetik a felhasználók tevékenységét a célzott reklámozás érdekében a saját alapplatformjukon kívül. 

A már 2022 óta folyamatban lévő Digital Markets Act 2024. március 7-én lépett teljeskörűen életbe. A szabályzat be nem tartása jelentős pénzbírságot von maga után, a vállalat teljes éves globális forgalmának 10%-a, ismételt szabályszegés esetén a 20%-a is kiszabható. Az időszakos bírságok mértéke legfeljebb az átlagos napi forgalom 5%-a lehet. A kötelezettségek sorozatos megsértése esetén további büntetés szabható ki, amelynek arányosnak kell lennie az elkövetett vétséggel: ez jelentheti akár egy vállalat (vagy annak egy részének) feloszlatását is.

Mi tette ezt szükségessé? - piackorlátozás, adatvédelem

Egyértelmű, hogy ezekre a szabályozásokra valóban nagy szükség van, ugyanis nem egy tech óriásnak volt már összetűzése az Európai Unióval és versenytársaival. A Spotify még 2019-ben jelentette fel az Apple-t az Európai Bizottságnál, annak piackorlátozó magatartása miatt. A Spotify szerint emelniük kellett az előfizetési díjukat, hogy fedezni tudják az Apple Store-ban való jelenlétet, az Apple ugyanis 27%-ban részesedik minden, a saját platformján lezajlott tranzakcióból. Emellett az Apple azt sem tette lehetővé, hogy a zenestreaming riválisai teljeskörűen tájékoztassák a felhasználókat a saját, külső előfizetési lehetőségeikről. Ezért az Európai Unió márciusban 1,8 milliárd euróra büntette az Apple-t, de az Apple ezt a döntést nem fogadta el, és a bírság ellenére sem változtatott továbbra sem a stratégiáin.

a kép forrása

A Google-re (illetve anyacégére, az Alphabet-re) még 2017-ben szabott ki bírságot trösztellenes ügyben az Európai Bizottság, később, 2021-ben és 2022-ben az Apple-höz hasonlóan piackorlátozó magatartásért kapott büntetést. Saját platformjának, a Google Play Store-nak a keresési eredményei előrébb rangsorolták a Google alkalmazásokat a riválisokénál, valamint az Android működési elvének kapcsán is merültek fel aggályok. Úgy néz ki, a cég további szankciókra számíthat, ugyanis hirdetési politikája továbbra sem felel meg az Európai Unió szabályainak. 

A Meta választás elé állította a felhasználóit: innentől vagy elő kell fizetni a Meta applikációkra, vagy ingyenesen, de személyreszabott hirdetésekkel lehet őket használni. Ennek kapcsán először az osztrák fogyasztóvédelem élt panasszal, akihez később 18 további uniós ország csatlakozott. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet szerint ez egy "tisztességtelen választás, amely több szempontból is sérti az uniós fogyasztói jogot".

Az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke közleményében azt mondta, a techóriások által javasolt megoldások nem felelnek meg teljes mértékben a DMA-nek, de a vállalatok azt kommunikálták, hogy már eddig is sok mindenben tudtak változtatásokat eszközölni, ezért továbbra is bíznak abban, hogy megtalálják a megfelelő megoldásokat, amelyekkel meg tudnak felelni az Európai Unió szabályainak. Úgy tűnik, egyelőre még egyik oldalról sem született olyan megoldás, amely a cégeknek, a felhasználóknak, és a versenypiacnak egyszerre kedvez, de a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló szabályozások jó kezdetet jelentenek.

Forráscikkek:

24. hu - Akcióba lendült az EU: reszkethet a Google, az Apple és a Meta is

24. hu, Lányi Örs - Teljesen átalakul a közösségi média Európában: erre lehet számítani

24.hu - Európa fellázadt a fizetős Facebook ellen

Forbes - Google vs. Európai Unió: jön az eddigi legsúlyosabb büntetés?

HWSW, Dömös Zsuzsanna - Még mindig nem fogadta el az Apple a frissített Spotify appot