A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban. A mesterséges intelligencia (MI) lenyűgözte a felhasználókat azzal a képességével, hogy másodpercek alatt képes részletes képet készíteni, amelyek lehetnek színesek, dekoratívak. Ezek a képek olyan algoritmusok segítségével jönnek létre, melyeket úgy terveztek, hogy utánozzák azt, ahogyan az emberek alkotnak. Az algoritmusok festményeket, szobrokat, zenét, sőt, akár költészetet is létrehozhatnak. A mesterséges intelligenciát már számos más iparágban is használják, az egészségügytől a pénzügyekig, és csak idő kérdése, hogy a művészeti világban is mainstream eszközzé váljon.
MI előnyei
A mesterséges intelligencia által készített digitális alkotások befogadásával a múzeumok és művészeti intézmények a mezőny élén maradhatnak, és demonstrálhatják az innováció és a kreativitás iránti elkötelezettségüket. Egy másik érv az, hogy új utakat nyit a kreativitás és a művészi kifejezés előtt. A hagyományos művészeti formák évszázadok óta léteznek, és bár továbbra is relevánsak és értékesek, nem mindig keltik fel a fiatalabb generációk figyelmét. Az MI által generált művészet viszont új és izgalmas, és megvan benne a lehetőség, hogy bevonja a fiatalabb közönséget, és arra inspirálja őket, hogy saját alkotásokat hozzanak létre.
Fenntartások az MI művészettel szemben
Vannak azonban olyanok is, akik ódzkodnak a mesterséges intelligencia generálta művészet múzeumokba és galériákba való beillesztésétől. Az egyik aggály az, hogy ez elvonhatja a figyelmet a hagyományos művészeti formáktól és azok értékétől. Attól is tartanak, hogy az MI által készült mű nem lesz olyan hiteles vagy értelmes, mint az emberi alkotás. Egyes kritikusok szerint a mesterséges intelligencia nem képes érzelmi mélységű művészetet létrehozni, és csupán egy eszköz az esztétikailag kellemes képek előállítására.
Új tanulmány
Simone Grassini (pszichológus és kutató a Bergeni-, és a Stavangeri Egyetemen) a Scientific Reports című szaklapban megjelent új tanulmányában mutatta be, hogy az emberek szeretik az MI által készített műveket – különösen akkor, ha azt hiszik, hogy azt emberek készítették Grassini szerint az egyik ok, amiért az embereknek jobban tetszettek a mesterséges intelligenciával készült képek, az lehet, hogy az emberek azt hiszik, hogy felismerik őket – vannak erre utaló, még nem publikált adatai. Az emberek nagyobb mértékben hiszik azt, hogy láttak már korábban MI-képeket, mint ismeretlen, valódi műalkotásokat. „Ez valószínűleg azért van, mert az MI-képek sok olyan alkotáshoz hasonlítanak, amilyet az emberek már láttak, hiszen az MI-képek az humán eredetű műveken alapulnak. Az MI-képek nagyon átlagosak, mert az összes művészet átlagát jelentik”, mondta. A résztvevők rosszabb értékelést adtak azoknak a képeknek, amelyekről azt hitték, hogy mesterséges intelligencia készítette őket.„Úgy tűnik, hogy nem az számít, hogy a kép valójában honnan származik, sokkal inkább az határozza meg az érzéseiket, hogy az emberek mit hisznek. Az objektív minőség nem tűnik olyan fontosnak. Amikor a résztvevők azt hitték, hogy egy képet mesterséges intelligencia készített, azt csúnyábbnak és alacsonyabb érzelmi értékűnek tartották, függetlenül attól, hogy honnan származik. Amikor azt feltételezték, hogy a képet ember készítette, szebbnek és magasabb érzelmi értékűnek tartották” Ember vagy AI?
Susan Kosti médiaművész szerint látni lehet a vonalakon, a perspektíván. ,,A mesterséges intelligencia több százezer, néha több millió képből dolgozik, ezeket különböző klaszterekbe rendezi, különböző koordinátarendszereken keresztül. Mi ugye három dimenzióban látunk, az AI generálta képeket, pont ez a sokszáz dimenzió bukja ezt. Ez egy adathalmazt, amit a mesterséges intelligencia fordít le egy általunk is felfogható háromdimenziós képpé. Először egy ködtérképet készít a sok képből, majd azt konkretizálja."
 |
| Fotó: AFP/Leemage |
Elemzések, kutatások
Tudósok mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták meg Raffaello Santi híres művét a Madonna della Rosát – írja a Sience Alert. A reneszánsz művészet egyik csodálatos alkotása, régóta viták forrása a művészettörténészek körében. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlett kutatásoknak köszönhetően azonban brit és amerikai tudósok áttörést értek el a remekmű megértésében. Egy személyre szabott algoritmus lehetővé tette a mű alapos elemzését, összehasonlítva annak minden elemét Raffaello műveivel. „Raffaello hiteles festményeinek képeit használtuk fel, hogy a számítógépet betanítsuk arra, hogy részletesen felismerje a stílusát, az ecsetvonásoktól, a színpalettától, az árnyékoktól és a művek egyéb aspektusaitól kezdve. A számítógép sokkal mélyebbre lát, mint az emberi szem, egészen a mikroszkopikus szintig” – idézi a Science Alert Hassan Ugail matematikust és informatikust, a brit Bradfordi Egyetem munkatársát. A Heritage Science című szakfolyóiratban közölt eredmények szerint a kép bal felső sarkában megjelenő Szent József arcáról állapította meg a mesterséges intelligencia, hogy az nem Raffaello műve. A program szerint ezen a részleten kívül minden más alakot a művész festett. A mesterséges intelligencia segít majd a szakembereknek a kiemelkedő alkotások szerzőségének megerősítésében. „Nem arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkát az emberektől. Egy műalkotás hitelesítésének folyamata során számos szempontot vizsgálnak meg, a származástól kezdve a pigmenteken át a mű állapotáig és így tovább” – hangsúlyozza Hassan Ugail.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése