Megjegyzés: mivel a témát már az órai feldolgozás alatt is igyekeztem a frissen megjelent híreknél kicsit tágabb kontextusban értelmezni, néhány esetben a linkelt források régebbiek, vagy általánosak. A regisztráló táblázatban a friss cikkeket tüntettem fel.
Hogy a Kínai Népköztársaság a mai napig totalitárius diktatúra, ahol az alapvető emberi jogok megközelítőleg sem érvényesülnek, nem különösebb újdonság. A történelmi tapasztalatok mellett az időről időre kiszivárgó esetek (például a kellemetlen igazságokat terjesztő állampolgárok "eltűnése"), vagy a hong-kongi demokrácia néhány évvel ezelőtti, nemzetközi szerződéseket sértő bedarálása egyaránt bizonyítja ezt. A részben kapitalista módszerekre áttérő (noha államilag kézivezérelt) gazdasági átalakulás nem járt együtt a demokrácia átvételével. Az sem meglepő hír, hogy Kína rohamléptekkel igyekszik különféle csúcstechnológiákban, így a digitális vívmányokban is utolérni a nyugati országokat, sőt a mindennapokban való alkalmazással jócskán tovább is lépett.
Az igazán ijesztő fejlemény a két terület egyre szorosabb összefonódása. Amennyire tudni lehet, legalább a 2020-as évtized kezdetétől a kínai állam mindinkább technológiai eszközökkel: arcfelismerő kamerák tömegével, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokkal, elképesztően széles körű adatgyűjtéssel az állampolgárok olyan teljes körű ellenőrzését képes megvalósítani, ami a korábbi diktatúrák számára elképzelhetetlen volt.
Megfigyelés minden nap, 24 órában
Minden kétségtelen visszásságával együtt az internet nyújtotta anonim, mindenki számára elérhető tartalomgyártás és információhoz való hozzáférés a 21. századra a szólásszabadság egyik legfontosabb biztosítéka lett. Nem így Kínában, ahol a lakosság számára elérhető internetet számos módon korlátozzák. Ennek eszköze a "Nagy Tűzfal" néven emlegetett rendszer, azaz mindazoknak a törvényeknek, szabályoknak, infrastruktúrának és algoritmusoknak a rendszere, amelyek a hozzáférést szabályozzák. A nyilvános internet egy jelentős szelete Kínából nem elérhető, a tűzfal a nemkívánatos témák, keresőkifejezések listája alapján valós időben szűri a weboldalakat, így óva meg a felhasználót attól, hogy bármilyen, kicsit is rendszerkritikus tartalomba botolhasson. A nagy nyugati techcégek által üzemeltetett közösségi platformok, keresőszolgáltatások, webáruházak eleve tilalmasak, helyettük jellemzően hazai fejlesztésű alternatívák használhatók, mint a Twittert/Facebookot helyettesítő Weibo, a Douyin (a TikTok "eredetije"), vagy az Amazonhoz hasonlító Taobao. A tűzfal még "legális" tartalmak esetén is lassíthatja a külföldi szolgáltatásokat, ezzel a hazai internet felé terelve a felhasználókat. Természetesen tiltják a korlátozások megkerülésére szolgáló VPN használatát is.
Az internethasználat ugyanakkor a megfigyelés eszköze is. A kínai közösségi média-platformokra csak névvel összekapcsolt telefonszámmal lehet regisztrálni, és a felhasználók aktivitását, legyen az keresés, vásárlás, banki tranzakció vagy valamilyen tartalom közzététele, a kapcsolati háló vagy privát üzenetek - mindezt valós időben monitorozzák és személyhez kötötten gyűjtik, ha kell, perceken-órákon belül cenzúrázzák. Jellemző példák Peng Suaj teniszező esete, aki nemi erőszakkal vádolt meg egy magas rangú politikust, vagy épp azoké az orvosoké, akik a COVID-járvány kezdetén megpróbálták megírni az igazat a járvány helyzetéről vagy épp a kormányzat intézkedéseiről, és nem csak a posztjaikat tüntették el igen gyorsan, de őket magukat is. Ehhez kapcsolódik, hogy bár számos kínai szolgáltatást elvileg magáncégek üzemeltetnek, Kínában nincs "független" vállalat: a hatályos törvények szerint minden szereplő köteles együttműködni az állam biztonsági szerveivel, és hatóságok puszta kérésére bármilyen adatot kiadni. Sőt, a módszert bizonyos esetekben külföldi látogatókra, még újságírókra is kiterjesztik - a határátlépés feltételeként kötelezően elhelyeznek a telefonokon egy nem is igen titkolt kémszoftvert, ami gyakorlatilag minden elérhető személyes adatot továbbít a hatóságoknak, és amihez hasonlót a lakosoknak állandóan használniuk kell.
Ehhez csatlakozik a mesterséges intelligenciának "hála" arcok, hangok, érzelmek, vagy épp etnikai hovatartozás felismerésére képes térfigyelő kamerák óriási tömege. Egy meglehetősen riasztó becslés szerint az 1,4 milliárd kínai lakosra kb. 700 millió kamera jut - a világon összesen telepített ilyen eszközök fele Kínában van. A biztonsági szervekhez bekötött kamerák figyelik a házak, irodák liftjeit, lépcsőházait, a tömegközlekedési eszközöket, üzleteket, munkahelyeket, és (a nagyobb városokban szinte biztosan, de valószínűleg vidéken is egyre több helyen) a közterületek minden négyzetcentiméterét. Gyakorlatilag nem maradt vakfolt: a lakosok mozgása, tettei és érzelmi állapota folyamatosan, a nap 24 órájában megfigyelhető és rögzíthető, mi több, a mesterséges intelligencia-alapú algoritmusok valós időben elemzik őket, megpróbálva megjósolni a megfigyelt személyek viselkedését és az általuk jelentett kockázatot.
És a tetteknek következménye van. Egy apró szabályszegés - áthaladás a piros lámpán, egy rossz helyen elszívott cigaretta, elkésett hiteltörlesztés - elegendő, hogy a renitens állampolgár arcát és adatait nyilvános kivetítőkön tegyék közzé; értesítik a munkáltatót, ha valaki késik, vagy nem elég udvariasan szolgálja ki az ügyfelet. De az is megeshet, hogy egy kávéházi találkozás után felhív egy állami tisztviselő, aki közli veled, hogy ha nem szakítasz meg minden kapcsolatot az iménti ismerőssel, aki mondjuk rendszerellenes kijelentéseket tett, akkor csökkenni fog a pontszámod, ami hatással lehet akár a gyermeked továbbtanulására is. Már ha előtte nem bukott meg ugrókötelezésből...
Kína ugyanis az évtized elején elkezdte bevezetni az eredetileg Észak-Koerában feltalált szociális kreditrendszert. Bár a koronavírus-járvány némileg lassítani látszik a folyamatot, egyes elemek már évek óta működnek. Mindenkihez egy pontszámot rendelnek a viselkedése alapján - a szorgalmas, engedelmes, jól teljesítő polgároké növekszik, a "szabályszegőké" csökken. Előbbieknek kedvezmények, előjogok és lehetőségek járnak, pl. jobb továbbtanulási, előrelépési lehetőségek, könnyebb hitelfelvétel, rövidebb sorban állás a repülőtéren - míg az alacsony pontszám utazási, szállodafoglalási korlátozással járhat, és a családtagokra is hatással lehet. De hasonló következményekkel járhat ettől függetlenül például a rendezetlen adósság: a feketelistára kerültek nem ülhetnek vonatra vagy repülőre, és telefonjuk külön megszégyenítő csengőhangot játszik le minden híváskor.
Hszicsiang és az ujgur kisebbség
Szintén nem újdonság, hogy Kína a terroristaellenes küzdelem jelszava alatt évek óta szisztematikusan igyekszik elnyomni a legnyugatibb tartományában élő, főként muszlim vallású ujgur kisebbséget. A külföldre szökött menekültek, disszidensek és az olykor beengedett külföldi újságírók sok százezres kényszermunka- és átnevelő táborokról, internálásokról, szétszakított családokról, tömeges erőszakról, sterilizálási programokról, vallási és etnikai alapú elnyomásról számolnak be. Ráadásul az évtized elejéről származó hírekből kibontakozó kép szerint a mostanra széles körben bevezetett megfigyelési technikák legalább egy részének Hszicsiang ujgurok lakta régiói szolgáltak kísérleti laboratóriumként. Olyannyira, hogy más rendvédelmi szervek képviselői külön tanulmányutak során ismerkedtek meg az itt kifejlesztett vívmányokkal.
Számos megfigyelőrendszert először itt próbálhattak ki, ráadásul diszkriminatív módon elsősorban az ujgurokra fókuszálva a többségi han-kínaiakkal vagy épp a külföldiekkel szemben (már ha beengedik őket). Már 2019-ben megkezdték a több százezer arcfelismerő kamerából álló megfigyelőrendszer kiépítését. Ellenőrzőpontok tízezreit állították fel, ahol minden áthaladót személyazonosításra és arcszkennelésre köteleztek, és bármikor elfoghatják a gyanúsnak minősítetteket. Másutt rendszeresen biológiai mintákat (vér, DNS, íriszkép) gyűjtenek be a hatóságok. Az ujguroknak mindenhová magukkal kell vinniük mobiltelefonjukat, (már csak gyakorlati okokból is, hiszen még a piacon is QR-kóddal lehet fizetni), amelyre a hatóságok kötelezően a tulajdonos valamennyi tevékenységéről adatokat gyűjtő kémszoftvert telepítenek. A gyanús viselkedés már az is, ha valaki többször a hátsó ajtón közlekedik, más autóját tankolja meg, vagy gázolajat, netán cukrot vásárol.
Arról is értesülnek a hatóságok, ha egy szomszédságba legalább hét ujgur költözik be. Ennek alapja egy arcfelismerő kamerákhoz fejlesztett algoritmus, az amerikai szankciókkal sújtott Hikvision startup alkotása, amely az arcvonások alapján azonosítja be az ujgur etnikumhoz tartozókat. A legrémisztőbb példa azonban egy szintén kameraképen alapuló, a hazugságvizsgálóhoz hasonló célra használt érzelemfelismerő algoritmus. A kezdeti próbálkozások során a székbe kötözött "gyanúsítottat" szembeültették a kamerával, és ha a kihallgatás alatt a program negatív érzelmeket vélt felfedezni az arcán, azt minden további megfontolás nélkül hajlamosak a bűnösség jelének tekinteni. Hirtelen nehéz eldönteni, mi rosszabb: ha ez csak nyílt cinizmus, vagy a rendőrök tényleg komolyan gondolják.
A kínai modell exportja
Számos közvetett és közvetlen jel utal arra, hogy Kína igyekszik totális megfigyelési módszereit különféle módokon más országokra is kiterjeszteni. Kézenfekvő eszközei ennek a különféle hekkercsoportok által elkövetett kibertámadások: néhányuk állami infrastruktúrák, politikai célpontok ellen irányul, más esetekben inkább ipari kémkedésről van szó, mondjuk elektromos autókkal kapcsolatban. Nemrégiben néhány kiszivárgott információ alapján a hekkervállalkozások működéséről, az államhoz való viszonyukról is érdekes dolgok derültek ki, ismét alátámasztva azt is, hogy Kínában egy informatikai vállalkozás aligha lehet kicsit is független a kormányzattól.
Az aggodalmak egy másik forrása, hogy a kínai közösségi platformok a külföldi felhasználók adatait is "kínai módon", értelemszerűen az adott ország törvényeit megszegve gyűjtik, és azt a kínai hatóságoknak is továbbítják. Ennek volt szembetűnő példája a rendkívül népszerű TikTok videómegosztó esete, amelyet a kínai ByteDance üzemeltet. A közelmúltban számos ország tiltotta be az alkalmazás használatát a kormányzati szereplők munkahelyi eszközein, azonban az Egyesült Államok idén március 13-án "szintet lépett", és az alkalmazás teljes betiltását kezdeményezte, hacsak el nem adják az amerikai leányvállalatot. Az igazán szarkasztikus az, hogy egy korábbi megállapodás alapján a ByteDance létrehozott egy texasi adatközpontot az amerikai felhasználód adatainak tárolására, hogy azok ne kínai szervereken legyenek - majd két nappal a törvény megszavazása után kiderült, hogy ha nem megy automatikusan, hát némi emberi közreműködéssel küldenek adatokat a kínai anyavállalatnak... A törvénynek még át kell mennie egy-két lépcsőfokon, ráadásul hat hónap haladékot ad majd, így a meccs még nem tekinthető lefutottnak. Még az is felmerült, hogy a cég inkább megszünteti a TikTok-ot, mintsem eladja, mindezt a forráskódok és algoritmusok exportját tiltó kínai törvények alapján.
Szintén lehetséges problémát jelentenek a Kínából származó hardverek. Ennek legismertebb esete talán a Huawei és az Egyesült Államok között évek óta tartó kötélhúzás, amely arról szól, hogy a cég termékeinek használata a legújabb generációs, 5G mobilhálózatok átjátszóberendezéseiben biztonsági kockázatot hordoz, hiszen a kínai kormány potenciálisan lehallgathatja az általuk közvetített mobilkommunikációt. Nyilvános bizonyíték azóta sincs, viszont időközben számos európai ország megtiltotta a cég részvételét a fejlesztésekben, például hosszas politikai huzavona után Nagy-Britannia, legutóbb pedig éppenséggel Románia, sőt időközben uniós szintű tilalom is felmerült. (Jellemző, hogy Magyarországon ilyesmi szóba sem kerül...)
Hasonló aggályok övezik a kínai gyártmányú, beépített arcfelismerő képességgel rendelkező biztonsági kamerák telepítését, annál is inkább, mert a nyugati törvények még nem igazán jutottak el odáig, hogy érdemeben szabályozni tudják a legmodernebb eszközökkel kapcsolatban felmerülő személyiségi jogi problémákat. Komoly társadalmi vitát váltott ki néhány évvel ezelőtt egy ilyen kamerarendszer telepítése Siófokon. A legújabb hír szerint pedig az európai mércével nem egészen kifogástalan demokráciának számító Szerbia telepíti őket nagy számban - és bár állítják, az arcfelismerő funkció nem aktív a kamerákon, néhány szerencsés rendőrségi "fogást" nehéz másképp magyarázni. Kissé közvetettebb problémának tűnnek azok a feltételezések, amelyek szerint például a napelemkehez használt inverterek világelső gyártójaként Kína tisztességtelen piaci előnyhöz juthat, ha a vezeték nélküli kapcsolattal működő készülékek nem csak az üzemeltetőnek, de a kínai gyártónak is elküldik egy adott helyszín termelési adatait. Vagy mikor egy amerikai vizsgálat a gyártási dokumentációkban nem szereplő mobilmodemeket talált az Egyesült Államok kikötőiben működő darukban, amelyek (elvben) alkalmasak lehetnek kémtevékenység vagy szabotázs végrehajtására.
Egyes vélemények szerint ugyanakkor a kínai eszközökkel kapcsolatos tiltásoknak létezik más olvasata is. Krajczár Gyula és más Kína-szakértők szerint Kína elsősorban gazdasági eszközökkel igyekszik növelni befolyását a világban, és az eszközök biztonságával kapcsolatos viták sokkal inkább a Kína és az Egyesült Államok közti kereskedelmi háború lépései, amelybe az USA igyekszik bevonni (olykor vonakodó) szövetségeseit is. Akár még Románia lépése is értelmezhető úgy, mint egy bizalomépítő gesztus Amerika felé, amellyel az orosz-ukrán háború miatt a egyre inkább felértékelődő szerepét (jelenleg Európa legnagyobb NATO-légibázisát építik a Fekete-tenger mellett) igyekszik még jobban megerősíteni.
De van közvetlenebb módszer is. Kisebbfajta döbbenetet okozott, mikor 2022-ben egy spanyol jogvédő szervezet leleplezte, hogy a kínai rendőrség Európa-szerte több mint harminc "rendőrségi szolgáltató központot" hozott létre, amelyek hivatalosan a külföldön élő kínai állampolgároknak nyújtanak segítséget a hivatali ügyintézésben, például okmányok megújításában. Tették mindezt enélkül, hogy a kínai kormányzat diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatta volna az érintett országokat. Kína hatalomgyakorlási módszereit ismerve jogos félelem, hogy az "illegális rendőrőrsök" valódi feladata a külföldön élő kínai állampolgárok otthonihoz hasonló megfigyelése, adott esetben az otthon maradt családtagokkal zsarolva hazakényszerítése. Budapesten azóta is zavartalanul működik belőlük kettő, az újságírók felbukkanása óta azonban leszerelték a feliratokat... Sőt, talán még segítséget is kapnak: Szerbia példáját követve ugyanis egy államközi megállapodás alapján Magyarországon kínai rendőrök is tevékenykednének a turistaszezonban. A nemrégiben létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint ezzel nincs probléma, ellenben az Európai Parlament külön napirendi pontként tárgyal róla.
Érdekes vetület még, hogy Kína ideológiailag is igyekszik terjeszkedni: az eredetileg Amerika kulturális vonzerejére kitalált "soft power" fogalmát átértelmezve próbálja politikai berendezkedésének egyes részleteit (szabadság helyett biztonság, tekintélyelvű, bölcs vezetés és hasonlók) népszerűsíteni a demokratikus értékekre kevésbé érzékeny országokban, nem is mindig sikertelenül. Mindez aztán a befogadó országokban is megalapozhatja a kínai módszerek gyakorlatba vételét.
Tajvan és a szilíciumpajzs
Kína és a digitális technológia kapcsán megkerülhetetlen Tajvan problémája, ami ráadásul az orosz-ukrán háborúval is összefügg. A de facto a kommunista hatalomátvétel óta független szigetországot Kína saját részének tekinti, és a világpolitikai legtöbb szereplője nem ismeri el önálló államként. Annak ellenére sem, hogy Tajvan jelenleg kulcsfontosságú szereplője a világgazdaságnak, ugyanis a világ legnagyobb mikrochip-gyártója. És nem csak a közönséges mobiltelefon-alkatrészekben utazik, a felfutóban lévő mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez és működtetéséhez nélkülözhetetlen csúcstechnológiás chipek 90 százalékát a tajvani TSMC állítja elő - többek közt a kínai ipar számára is.
Oroszország ukrajnai inváziója után sokakban felmerült, hogy a két helyzet (különösen az orosz propaganda állításait figyelve) nagyon hasonlít egymásra. Kína akár fel is bátorodhat annyira, hogy az elmúlt évek egyre agresszívebb retorikája és katonai demonstrációi után megpróbálja fegyveres erővel meghódítani Tajvant. Az elemzések ugyanakkor arra jutottak, hogy ez több tényező miatt sem valószínű. Egyrészt Tajvan rengeteg modern fegyverrel rendelkezik, másrészt szigetország volta és a kedvezőtlen partraszállási lehetőségek miatt sokszorosan nehezebb lenne egy invázió, mint az Ukrajna elleni támadás volt. És van még egy fontos pont: Kína bizonyára szívesen megszerezné a tajvani mikrochipek gyártókapacitásait és a csúcstechnológiás berendezéseket, azonban a Dunántúl-méretű sziget érzékeny ipari létesítményei alighanem romhalmazzá válnának a támadás során. Egyes vélemények szerint ez a "szilíciumpajzs" Tajvan igazi védelme Kínától, legalábbis addig, amíg megőrzi technológiai fölényét.
Szerencsére a nyugati demokráciáknak, amilyen egy ideje Tajvan is, van egy behozhatatlan előnyük, ami biztosítja ezt: a tudomány és a kutatás szabadsága, és ez valódi szabadság nélkül nem tartható fenn - legalábbis reméljük.
