Ha valaki közzétett vagy keresett valamit az interneten, akkor igencsak valószínű, hogy adatait már vizsgálták, összegyűjtötték és felhasználták. A felhasználói adatok gyűjtése sokszor teljesen ártalmatlan folyamat: egy-egy weboldal a
használói élmény és a honlap fejlesztése érdekében ellenőriz bizonyos adatokat. Azonban jelenleg számos adatbiztonsági probléma merül fel a használói adatok alkalmazása folyamán. Megkérdőjelezhető egyes alkalmazások adatgyűjtési technikája, továbbá félelmetesen élethű hamisított videó- és hangfelvételek generálhatók pár valós felvétel felhasználásával.
Problémás alkalmazások
A nyilvános adatok gyűjtése problémákhoz vezethet. Számos esetben a létrehozók engedélye nélkül használnak fel adatokat AI-eszközök formálására. Bizonyos cégek, mint például a Tumblr és Reddit, nyilvános adatokat alkalmaztak, hogy tanítsák az AI-eszközöket. Általánosságban elmondható, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztők célja minél több adatot gyűjteni a lehető legkevesebb felhajtással. Legegyszerűbb a különböző posztokat, fiókokat és kommenteket forrásként használni. Ebből következik, hogy bárki, aki online posztol, lényegesen hozzájárulhat a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez.
A TikTok rendkívül népszerű videómegosztó közösségi alkalmazás, sikere részben annak köszönhető, hogy hétköznapi tartalmak készítése mellett kiválóan alkalmas marketing célokra is. A “Neked” hírcsatorna személyre szabja a megjelenő videókat, így illeszkedik a felhasználó érdeklődési köréhez. A szakértők azonban úgy gondolják, hogy az alkalmazás letöltésével esetlegesen érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra. Többen azzal vádolják a közösségi platformot, hogy kínai kapcsolatából kiindulva túl sok bizalmas felhasználói adatot gyűjt.
Tumblr, Reddit, Facebook

Az
Automattic,
a Tumblr és a WordPress anyavállalata arra készül, hogy felhasználói
adatokat adjon el az OpenAI és a Midjourney számára. Ezek az adatok
tartalmazhatnak Tumblr-en és WordPress.com-on felhasználók által
megosztott bejegyzéseket. Azonban tudni kell, hogy az oldal használóit
nem kötelezik saját tartalmaik teljes szolgáltatására, leiratkozhatnak a
harmadik felekkel való megosztásról. A Tumblr különösen fontosnak
tartja a felhasználók védelmét, így az illetéktelen tartalomgyűjtőket
aktívan visszatartják. Az Automattic csak addig működik együtt bizonyos
mesterséges intelligencia-cégekkel, amíg terveik a közösség érdekeinek
megfelelnek. Nemcsak a Tumblr dolgozik partnercéggel mesterséges
intelligenciák fejlesztése céljából. A Reddit és a Google között
létrejött megállapodás értelmében a Google elérheti a Reddit tartalmait a
mesterséges intelligencia-modelljeinek képzéséhez, évi 60 millió
dollárért cserébe. Természetesen rengeteg más platform is alapjául
szolgál a mesterséges-intelligencia modelleknek, például a
Facebook és Instagram nyilvános bejegyzéseket használ mesterséges intelligencia képzésére.
TikTok
A TikTok kínai kapcsolatai miatt sok országban félelmet kelt. Ez a félelem helyenként az alkalmazás korlátozásához, tiltásához vezet. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államokban került elő a TikTok problematikája. A betiltás alapját az FBI figyelmeztetése adta. A figyelmeztetés szerint a TikTok fejlesztője, a
ByteDance továbbítja a felhasználói adatokat a kínai kormánynak, azonban a
TikTok ezt tagadja. Az amerikai szavazás után a TikTok azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy az megfosztja embereit a szabad véleménynyilvánítástól. Továbbá kifejezte aggodalmát, hogy a tilalom számtalan művészt és alkotót fog tönkretenni. A TikTok nyilatkozata nem sok embert hatott meg.
Számos országban betiltásra került már az alkalmazás. Az országok általában kormányzati eszközökön korlátozzák a használatot, a köztisztviselők saját eszközeiken igénybe vehetik a TikTokot. Az Európai Unió néhány intézménye is betiltotta az alkalmazást: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa kötelezte képviselőit az alkalmazás letörlésére, hivatalos és privát eszközökön egyaránt. Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza 2024. március 13-án elfogadott egy törvényjavaslatot, amelyben a TikTok anyavállalatát kötelezik, hogy váljon meg amerikai részlegétől, különben országos tilalmat vezetnek be. A törvényjavaslat szerint a ByteDance-nek hat hónapon belül el kell adnia a TikTokot az Egyesült Államokban. Ennek megvalósulásához szükséges a szenátus jóváhagyása. Joe Biden kifejezte, hogy a törvényjavaslatot hajlandó aláírni, ha a kongresszus megszavazza. Ha ez megtörténik, akkor az Egyesült Államok a harmadik állam lesz, amely teljesen betiltja a TikTokot.
A mesterséges intelligencia veszélyei
Az OpenAI
ChatGPT és
Sora projektje bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia rengeteg lehetőséget nyújt a felhasználóknak. A cég célja a társadalom segítése, ennek ellenére számos biztonságot érintő kérdés vetődött fel valamennyi fejlesztés révén. Korábban egyértelműen megállapítható volt, hogy mesterségesen generált tartalomról van-e szó, mivel a tartalmak minősége nem volt túlságosan stabil. Ezzel szemben a technológia fejlődésének köszönhetően ma már rengeteg ember nem tud különbséget tenni a valódi és a generált tartalmak között. A ChatGPT bármely kérdésre tud választ generálni, a
Sora modell olyan konzisztens és élethű videót képes készíteni szöveg alapján, amely korábban sosem volt megvalósítható. Nagy problémát okoz a deepfake tartalmak készítése, például a deepfake pornográfia és a hamisított videó- és hangfelvételek.
A deepfake pornográfia
A
deepfake képekhez, videókhoz egy ember arcát vagy testét használják fel, és azt a mesterséges intelligencián keresztül átalakítják. A deepfake tartalmak szaporodását az AI megjelenése idézte elő. Sokan még fizetnek is azért, hogy hírességeket, ismerősöket, családtagokat pornográf helyzetben ábrázoljanak. A
Sensity AI nevű vállalat kimutatta, hogy az ilyen pornográf tartalmak 90 százaléka nőket ábrázol és létrejötte nem közös megegyezésen alapul. A mesterséges intelligencia adta lehetőségek súlyos problémákat okoznak, a hamis felvételek áldozatai gyakran öngyilkosságot követnek el a megalázottság miatt.
Deepfake képek áldozata lett nemrég
Taylor Swift énekesnő is. A hamis felvételeket
közösségi oldalakon, többek közt az X-en és a Telegramon tették közzé. Ezek közül volt olyan is, melynek nézettsége megközelítette az 50 milliót. Az eset hatására az amerikai törvényhozók tárgyalni kezdtek egy
rendeletről, mely a nem beleegyezésen alapuló mesterségesen generált tartalmakat büntetné. Taylor Swift ügye az Európai Parlament döntését is felgyorsította, elfogadtak egy deepfake-ekre is kitérő jogszabályt. Hasonló történt az olasz miniszterelnökkel,
Giorgia Melonival. Az elkövetők mesterséges intelligencia által készítettek hamisított videót, csupán a miniszterelnök arcát felhasználva. Giorgia Meloni eljárást indított, a bírósági dokumentumok alapján több millióan nézték meg az engedélye nélkül alkotott felvételt.
A
Google oldalán keresztül elérhető problémás oldalak törlését kérhetik az érintett áldozatok, emellett a böngésző igyekszik újabb eszközökkel előállni, melyek az emberek védelmét biztosíthatják. A Meta a közösségi oldalain, így például a Facebookon és az Instagramon tilos a hamisított felnőtt tartalmak terjesztése, az ilyen tartalmakat szolgáltató alkalmazások hirdetéseit pedig blokkolják.
Virtuális emberrablás
A mesterséges intelligencia segítségével a bűnözők családtagnak tudják magukat álcázni, és így próbálnak pénzt követelni emberektől. A mesterséges intelligencia fejlődése elősegíti a
virtuális emberrablások számának növekedését. Virtuális emberrablás során nem történik konkrét emberrablás, csupán az áldozatoknak azt hazudják, hogy szerettüket elrabolták. A bűnözők leginkább közösségi médián keresztül gyűjtenek személyes adatokat az áldozatokról, felkutatva digitális lábnyomukat. Videófelvételekből könnyen kinyerhető egy adott ember hangja, amelyből aztán később hamisított hangfelvétel alakítható.
Hangklónozás mesterséges intelligenciával

Az OpenAI egy új modellje, a
Voice Engine elemzi a megadott hangrészletet és az olvasandó szöveget is, és ezekből generál megfelelő hangot. A hanggenerátor segítséget nyújthat olvasáshoz és oktatáshoz. Az alkalmazás képes lenne szöveget fordítani bármely nyelvre, a hangadó akcentusát megtartva. A Voice Engine továbbá a beszédre képtelen embereknek hangot adna. A megszokott monoton robothang helyett az alkalmazás valósághű beszédstílust biztosít. A Voice Engine hangfelvételek hangsúlya, hanglejtése realisztikus, az érzelmeket is jól közvetíti.
Az OpenAI megriadt új fejlesztésének képességeitől, ugyanis csupán 15 másodperces hangfelvétellel képes bárki hangjából szintetikus hangot alakítani. A lemásolt hang később káros felvételek gyártására is felhasználható, ma nagyon gyakori a különböző
deepfake tartalmak készítése. A Voice Engine alkalmas lehet hamis politikai beszédek készítésére, a választások idején különösen veszélyes a megtévesztő hamis tartalmak létrehozása. Egy híresebb hamisított hangfelvételben
Joe Biden amerikai elnök próbálja meggyőzni a szavazókat, ne azonnal szavazzanak rá, majd csak novemberben tegyék ezt. További probléma a hangazonosítás alapú bankszámlák feltörése. Csak a Sora és a Voice Engine segítségével lehetséges lenne létrehozni egy élethű hamisított videót, hozzá pedig egy hamisított hangfelvételt. Komoly gondokat okozhatnak ezek a technológiák, mert akár személyazonosság-lopásra is felhasználhatók. A kockázatok miatt egyelőre nem jelenik meg az alkalmazás. Az OpenAI az nagy hangsúlyt fektet a biztonsági kérdésekbe, főleg az
amerikai választások előtt.
Felhasznált forráscikkek:
Felhasznált szemlecikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése