keresés

2024. április 27., szombat

Zeneipar és streaming: konfliktus vagy megmentő?

A zeneipar helyzetét alapvetően változtatták meg az online elérhető zenei tartalmak. A jogdíjak megfizetése nélkül közzétett zenei számok a zeneipar mellett a művészeket is nehéz helyzetbe hozták. Új helyzetet jelentett azonban a streaming megjelenése, hiszen a különböző streaming platformok felhasználói fizetnek a szolgáltatásért, a szolgáltatók pedig megállapodásra törekedtek a zeneipari óriáscégekkel. Így - bár konfliktusok továbbra is vannak – a zeneipari vállalkozások, a szerzők és az előadók is hozzájutnak a jogdíjakhoz, sőt ma már a streaming repíti a zeneipart.

A zeneipar helyzete a streaming megjelenése előtt

A zeneipart a 20. század végére válságba taszították az online elérhető zenei tartalmak, hiszen jogdíj megfizetése nélkül kerültek fel a világhálóra zeneszámok, és ez komolyan csökkentette a bevételeket. Nem csak a zeneipar, hanem ezzel együtt a zeneszerzők és előadók anyagi helyzetét is megrendült, mert nem jutottak hozzá a jogosan járó szerzői jogdíjakhoz. Ez a helyzet rengeteg visszaéléshez és konfliktushoz vezetett, pl. Presser Gábor és Kanye West konfliktusa.
Később megjelentek az un. fájlcserélő alkalmazások és torrent oldalak, ahol mások által megosztott tartalmakat, pl. zeneszámokat lehetett letölteni. Ezekért természetesen senki nem fizetett jogdíjat az alkotóknak, így a zeneipar határozottan fel is lépett ellenük. A torrent azóta szinte teljesen visszaszorult.

A zenei streaming megjelenése

A 2000-es évek közepén azonban megjelentek a streaming szolgáltatók, amelyek úgy tettek közzé zenei tartalmakat, hogy fizetni kellett érte. Ezek a szolgáltatók már kifizették a szerzői jogdíjat, így a zeneipar és az alkotók is jobban jártak. Bár a felosztás mértéke folyamatos vita tárgya, mára el lehet mondani, hogy a zeneipar megmentője a streaming.
Mit jelent a streaming? Multimédiás, tömörített információ egyidejű, interneten keresztül való kézbesítése. Az adott zeneszám így nem töltődik le az eszközre, viszont az adatátvitel folyamatos, így a rákattintással el is indul a médiatartalom (például film vagy zene) lejátszása.
A legtöbbet használt zenei streaming platformok a következők: az Apple music, a TIDAL, a Deezer, és talán a legismertebb, a Spotify.

A Spotify

A Spotify egy havidíjas, de ingyenesen is használható, kereskedelmi audio-streamelő szolgáltatás, ami másolásvédelemmel ellátott tartalmakat tesz elérhetővé mindenki számára. A platform felhasználói választhatják a prémium (vagyis előfizetéses) vagy reklámalapú szolgáltatást, ami ingyenes. Prémium szolgáltatás során reklámok nélkül hallgathatjuk a zeneszámokat.
A felhasználóknak lehetősége van a zenék böngészésére zeneszerző, album, lemezkiadó, műfaj és lejátszási lista alapján is. A felhasználóknak arra is lehetősége van, hogy maguk számára lejátszási listákat készítsenek, akár a szolgáltató által biztosított mesterséges intelligencia segítségével is.
A Spotify a reklámbevételekből és az előfizetésekből úgynevezett jogdíj alapot képez, amelynek felosztásához kiszámolják, hogy egy adott zeneszám összes meghallgatása mekkora részét teszi ki az összes lejátszásnak. Ennek az aránynak megfelelően fizetik ki a jogdíjat az előadóknak és a szerzőknek. A 2023-as streaming jogdíjakból összesen 9 milliárd dollárt fizetett a zenészeknek, előadóknak a Spotify, ez a legnagyobb éves kifizetés az összes streaming szolgáltató közül. Ebből hozzávetőleg 1250 olyan előadó kapott egyenként több mint egymillió dollárt jogdíjat, 11 600 művész több mint százezer dollárt.
A Spotify küzd a mesterséges intelligencia által létrehozott zenei tartalmak ellen. 2023 végén a Spotify be is jelentette, hogy innentől kezdve az a zeneszám kaphat jogdíjat, kerülhet a jogdíj-alapba, amelyiket évente legalább ezerszer meghallgatják. Az új szabályozás alapján akár 152 millió dalt, azaz a feltöltött számok 82 százalékát eltávolíthatják a jogdíj-alapból. Eközben 200 zenész nyílt levélben szólította fel a tech-vállalatokat, hogy ne fejlesszenek és használjanak mesterséges intelligenciával működő zenegenerátorokat.

A streaming és konfliktusok

A zeneipar és a streaming szolgáltatók viszonya azonban továbbra sem probléma mentes. 2021-ben az Európai Parlament határozatában új szabályozást kezdeményezett annak biztosítására, hogy a streaming szolgáltatások tisztességesen fizessenek a művészeknek, mivel jelenleg az előadóművészek többsége nagyon alacsony bevételhez jut.
Az európai zeneszerzőket és szövegírókat tömörítő ECSA (The European Composer and Songwriter Alliance) adatai szerint az előadók 74 százaléka nem tudott megélni abból az összegből, amit a munkájáért kapott. Az ECSA azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy ma egy streamingszolgáltató akkor ad pénzt egy streamelt dalért, ha azt legalább 30 másodpercig hallgatja egy felhasználó. Az ESCA szerint ezzel a streamingszolgáltatók beavatkoznak az alkotói szabadságba, arra kényszerítik a dalszerzőket, hogy „hamarabb a lényegre térjenek”.
A konkurens streaming szolgáltatók között sem felhőtlen a viszony. Erre példa, hogy a korábban a Spotify bepanaszolta az Apple-t, mert nem engedte eszközein frissíteni az alkalmazást. Márciusban aztán az EU 1,84 milliárd euróra büntette az Apple-t, amiért elnyomja az a zenei streamingpiacon a riválisokat.
A streamingszolgáltatók mellett a zeneipar a közösségi oldalakkal is gyakran kerül konfliktusba a szerzői jogdíjak miatt. Erre példa, hogy idén februárban a TikTok elveszített egy hatalmas zenei katalógust: a Universal Music Group kivonta Taylor Swift, Drake és más sztárok dalait, miután a cégeknek nem sikerült megállapodniuk.

A zeneipar 2023-ban

A zeneipar már kilencedik éve növeli bevételeit, a húsz évig tartó csökkenés után. A globálisan több mint nyolcezer lemezkiadót tömörítő zeneipari szervezet, az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) jelentése szerint a tavalyi évben az előfizetéses, online zenehallgatás repítette zeneipart.
Az ágazat összbevétele tavaly 28,6 milliárd dollárra nőtt, ami 10,2 százalékos növekedés. Ebből a streamingbevételek 19,3 milliárd dollárt tettek ki, ezen belül 15 milliárd dollár az előfizetéses szolgáltatásokból származott, 5,3 milliárd dollár pedig az ingyenes, ám reklámokkal teletűzdelt zenehallgatásból.
Tavaly több mint 667 millióan használták a streaming szolgáltatásokat, ebből az előfizetéses zenei streaming-szolgáltatások felhasználói több mint 500 millióan voltak
A fizikai hanghordozókból származó bevételek tavaly 5,1 milliárd dollárt tettek ki. Ez piac 17,8 százalékát jelenti. adja. A CD-k és bakelitlemezek forgalma a piaci átlag feletti mértékben nőtt, 13,4 százalékkal. Ez a fizikai hanghordozók reneszánszát mutatja, a bevételek már harmadik egymást követő évben emelkedtek

Mit mutatnak a számok Magyarországon?

A MAHASZ (Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) jelentése szerint a hazai zeneipar 2022-es bevétele nettó 9,3 milliárd forint volt. Ez a tizedik év, amikor a bevétel folyamatos növekedést mutat.
A streamingből származó bevételek 7,5 milliárd forintot tettek ki, ami 18 százalékos növekedés az előző évhez képest. A magyar zeneszámokból származó bevételek ennek 31 százalékát tették ki, ami 2,36 milliárd forintos bevételt jelentett ki, ami a teljes digitális zenei forgalom 31 százaléka
Tavaly összesen 645 ezer darab fizikai hanghordozót értékesítettek Magyarországon. Ebből a hazai zenék fizikai hanghordozóinak értékesítése 271 ezer eladott darabot jelentett, amelyből  239 ezer a bakelitlemez, a többi pedig elsősorban zenei CD-t jelentett.


Felhasznált források:

Felhasznált képek:



Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)