keresés

2024. április 28., vasárnap

Fake news: Figyelem! Veszély!

Nap mint nap információk tömege zúdul ránk szűrés nélkül a munkában és a magánéletben egyaránt. Pletykák, hírlapi kacsa, fake news, összesküvés-elméletek, propaganda... Az álhírek rendkívül gyorsan terjednek és zavart keltenek a fejünkben. Gyakran tévesen minden hamis információt egyetlen kategóriába sorolunk és fake news-nak nevezünk, pedig sokféle álhír létezik. Különbséget kell tenni a dezinformáció és félretájékoztatás között. - hívja fel a figyelmünket a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete. Félretájékoztatás alatt hamis információk nem szándékos létrehozását vagy terjesztését értjük, míg a dezinformáció részben vagy egészben hamis tartalmak szándékos terjesztését jelenti, ami a célcsoport viselkedésének vagy attitűdjének befolyásolása érdekében történik, méghozzá károkozás céljával. A digitális jártasság előmozdítása, a dezinformáció kezelése még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. De vajon mit tehetünk a fake news ellen, milyen eszközeink vannak a védekezésre és főleg hogyan készíthetjük fel a gyermekeinket a tudatos médiahasználatra? A következőkben a dezinformáció elleni küzdelemre láthatunk két eltérő példát: a Fake news hét a Francia Intézetben a művészet oldaláról érzékenyít, a Detekto pedig az edukáció eszközeivel kínál megoldást számunkra.


Az álhírek elleni küzdelem a művészet eszközeivel


A Francia Intézet 2024. április 15-től április 19-ig rendezte meg a Fake News hetet, amely rendkívül egyedi módon a művészet oldaláról és a média szerepére fókuszálva járta körül a dezinformáció és a fake news elleni küzdelem lehetőségeit. A téma iránt érdeklődők számos program közül választhattak: FilmvetítésAzért nézz fel!,  Kerekasztal beszélgetés: „Álhírek és demokrácia a digitális korban”5 Micro-Folie előadás a « Citizen Facts » sorozatból  és egy izgalmas kiállításmegnyitó. A "Fake news: művészet, fikció, hazugság" című kiállítás olyan művészek alkotásait gyűjtötte össze, akik figyelmeztetnek a hamis információk terjedésére a digitalizált világunkban. Szintén a Francia Intézet adott otthont az Agence France Presse által szervezett, magyar újságíróknak tartott tényellenőrző intenzív képzésnek, valamint az AFP Fact-Check és az IDEA Alapítvány által szervezett, iskolásoknak szóló "Az igazság és a hazugság megkülönböztetése az interneten" című médiaoktatási workshopnak is. Mindkét program a Lakmusz-HDMO projekt keretében valósul meg.

Fake news kiállítás a Francia Intézetben


Az olasz illusztrátor páros Ale + Ale egyszerre furcsa és költői rajzán egy fiatal nőt látunk távolba révülő szemmel, egy ON/OFF feliratú kapcsolóval a halántékán. A hagyományos technika egy modernebb megközelítéssel párosul és létrejön a digitális kollázs. A figura, aki félig nő, félig gép, egyfajta modern kiméra, ami persze túlzás, mert egyelőre nincs olyan kapcsoló, amely azonnal lekapcsol bennünket a folyamatos információáramlásról. De az biztos, hogy saját magunknak kell visszaszereznünk az irányítást és szembeszállnunk a félelmünkkel, vagyis attól, hogy lemaradunk fontosnak vélt információkról. A kiállítás 2024. június 15-ig ingyenesen megtekinthető a Francia Intézet I. emeletén. A képek mellett található QR kódok segítségével egy interaktív művészi utazáson vehetünk részt, amelynek folyamán megértjük és megfejtjük a hamis információk mechanizmusát. A képekhez tartozó magyar nyelvű magyarázatok itt érhetők el. 


Az álhírek elleni küzdelem az edukáció eszközeivel


Mindannyian egyre több olvasni-, hallani- és látnivalót tartalmazó környezetben élünk, dolgozunk, szórakozunk és gyermeket nevelünk. David Shenk, a Data smog: Surviving the info glut c. írásában már 1997-ben úgy fogalmazott, hogy „információs szmog”-ban élünk. Véleménye szerint a szmog okai a következők: a túl sok adat, a túl gyors információáramlás, a gyors döntések kényszere, az a félelem, hogy úgy kell döntéseket hoznunk, hogy nem vagyunk birtokában valamennyi szükséges információnak. Az azóta eltelt 27 évben a különböző médiumokból folyamatosan érkező információk száma egyáltalán nem csökkent, sőt jelentősen nőtt, és ezzel együtt a problémák is nagyobbak lettek. A tudásalapú társadalomban olyan új kihívások elé kerültünk, mint az álhírek vagy a dezinformációk széles körű terjedése. Az információs műveltség a 21. század alapműveltsége. A tudatos médiahasználat tartalmazza mindazokat a kompetenciákat és tudáselemeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az állampolgár eligazodjon az információs, avagy tudástársadalomban, felelősen és értően tudjon válogatni és új információt előállítani. - olvaható Dr. Varga Katalin, Tudatos média- és információhasználat c. tanulmányában. Az egyik nagy különbség a mai iskolások világa és a szüleik világa között az, hogy az információk állandóan rendelkezésre állnak. Ez hasznos lehet, de ugyanakkor azt is el kell fogadni, hogy rossz kezekbe kerülve, a nem szándékos vagy akár a szándékosan eltervezett dezinformáció terjedésével veszélyt is jelenthet az egyén és a társadalom számára is. Éppen ezért a tudatos médiahasználat tanítása és tanulása egyre fontosabbá válik mind a formális mind az informális tanulás keretein belül. Szerencsére a tanárok és a tanulók számára rendelkezésre állnak már ehhez európai uniós iránymutatás alapján készült útmutatók, projektek, e-learning tananyagok. 


13-16 éves diákokat készít fel az álhírek kiszűrésére a Detekto


A 2019-ben létrehozott IDEA alapítvány célja a kritikai médiaműveltség fejlesztése a hagyományos iskolai környezetben, segíteni a gyerekeket abban, hogy megbízható információkhoz jussanak. Programjai az információ hitelességének és megbízhatóságának vizsgálatához szükséges ismeretek és készségek fejlesztését segítik az általános és a középiskolában. Ehhez kínál akkreditált tanárképzési programokat, diákoknak e-learning anyagokat, és a képzett tanároknak oktatási segédanyagokat. A médiaműveltség fejlesztését célzó, 13-16 év közötti fiataloknak szóló Detekto e-learning sorozatuk konkrét példákon keresztül, egyszerű, érthető nyelven segíti a diákokat, hogy felismerjék milyen online tartalmakkal kapcsolatban van szükség fokozott figyelemre, kritikai tudatosságra és az információ ellenőrzésére. A tanfolyam anyagai bemutatják a hamis információk néhány típusát, az álhírekre való fogékonyságunk okait, valamint a hamis képek és videók készítéséhez használt eszközöket, technikákat. Az oldalon folyamatosan publikált információk segítenek megismerni a megbízható források jellemzőit és megtanulni kritikusan gondolkodni. A feladatok játékosak és tevékenység-központúak. Például a Paizs app webapplikáción a gyanús online tartalmak felismerését gyakorolhatják a diákok. Vagyis olyan tartalmakon keresztül ellenőrizhetik az információkat, amelyek az általuk használt platformokon eléjük kerülő hírekhez hasonlóak. Hogyan dolgoznak az újságírók? Mik a minőségi hírek jellemzői? Miért kellenek minőségi hírek? - többek között ezekben a témákban nyújtanak praktikus tanácsokat a Detekto.hu oldal hasznos tananyagai.

Felhasznált források:
Felhasznált képek: ifla.org infografika, franciaintezet.hu, detekto.hu, saját fotók a Fake News kiállításról

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése