Napjainkban szinte elképzelhetetlen lenne az élet digitalizáció nélkül. Ez a folyamat a technika fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományok és a kultúra minden területén. Hazánkban is egyre több gyűjteményt digitalizálnak, szemlémben viszont arra szeretnék utalni néhány példával, hogy ezen a téren mi a helyzet világszerte.
Könyvtárak
A digitális könyvtár digitális objektumok online adatbázisa. Tartalmazhat szöveget, állóképeket, hanganyagot, videókat, digitális dokumentumokat és más digitális média formátumokat. Az objektumok állhatnak digitalizált tartalomból, például nyomtatványokból vagy fényképekből, és eleve digitálisan gyártott tartalomból is, például word fájlokból vagy közössségi média posztokból. Két példa digitális könyvtárakra:
Internet Archive
Az Internet Archive internetes oldalak és digitalizált kulturális műtárgyak digitális könyvtárát építi. Egy papíralapú könyvtárhoz hasonlóan ingyenes hozzáférést biztosít kutatók, történészek, tudósok és a nagyközönség számára. A küldetése általános hozzáférést biztosítani minden tudáshoz. 1996-ban indult, maga az internet archiválásával. Ma már több évtized webtörténetet tesz hozzáférhetővé a Wayback Machine-en keresztül és több mint 1200 könyvtárral és más partnerrel dolgozik együtt az Archive-It programon keresztül, hogy beazonosítson fontos weboldalakat. Ahogy az Internet Archive növekedett, úgy a más kiadott művek digitális változatának biztosítása iránti elkötelezettség is nőtt. Ma már 835 milliárd weboldalt, 44 millió könyvet és szöveget, 15 millió hanganyagot, 10,6 millió videót, 4,8 millió képet és 1 millió szoftver programot tartalmaz.
Open Library
Az Open Library az Internet Archive projektje, egy online projekt, melyet arra szántak, hogy "minden valaha kiadott könyvnek alkosson egy weboldalt". Ez egy magas de elérhető cél. Az Open Library építéséhez többszázmillió könyvrekord kell, egy wiki interface és egy csomó ember, aki hajlandó időt és erőfeszítést szánni az oldal építésére. Eddig több mint 20 millió rekordot gyűjtöttek össze különböző nagy katalógusokból és egyszeri hozzájárulásokból is. Az Open Library egy nyitott projekt: nyitott a szoftver, nyitottak az adatok, nyitott a dokumentáció, és szivesen fogadják a hozzájárulásokat. Legyen az egy gépelési hiba kijavítása vagy egy könyv hozzáadása, mindet szívesen fogadják.
Múzeumok
A múzeumi digitalizálás a muzeális javak által hordozott képi és szöveges információk elektronikus reprodukálása. Amíg az internet és fizikai világunk a Metaverzumba vándorol, addig a múzeumok leragadtak a húsz évvel ezelőtti webnél. Az ezredforduló környékén volt egy robbanás a kulturális javak digitalizálásába való befektetésekben. A világ kulturális öröksége a képernyőinkre került, a múzeumok, könyvtárak és más intézmények hatalmasan kiterjesztették közönségeiket azáltal, hogy nem csak azt tették fel online, ami a korlátozott fizikai terükben van kiállítva, hanem a sok rejtett kincset is a raktáraikban. Néhány példa múzeumi digitalizálásra:
British Museum, London
Ez a London szívében található ikonikus múzeum lehetővé teszi, hogy a virtuális látogatók körbejárják a Great Court-ot és felfedezhetik a Rosette-i követ és egyiptomi múmiákat. Többszáz műtárgyat is lehet taláni a Museum of the World interaktív weboldalon, amely egy együttműködés a British Museum és a Google Cultural Institute között.
Guggenheim, New York
A Google Street View lehetővé teszi, hogy a látogatók bejárják a Guggenheim Múzeum híres spirállépcsőjét anélkül, hogy kitennék a lábukat otthonról. Onnan hihetetlen műveket lehet felfedezni az impresszionista, poszt-impresszionista, modern és kortárs korszakokból.
National Gallery of Art, Washington D.C.
Ez a híres amerikai művészeti múzeum két online kiállítást mutat be a Google-ön keresztül. Az első az 1740 és 1895 közötti amerikai divat kiállítása. A második Johannes Vermeer holland barokk festő műveinek gyűjteménye.
Musée d'Orsay, Párizs
Virtuálisan keresztül lehet sétálni ezen a közkedvelt galérián, amely 1848 és 1914 között élt és dolgozott francia művészek, többek között Monet, Cézanne és Gauguin több tucat híres művét tartalmazza.
Nemzeti Modern és Kortárs Művészeti Múzeum, Szöul
Korea egyik legnépszerűbb múzeuma a világ bármely pontjáról elérhető. A Google virtuális tárlatvezetése hat szint kortárs művészeten visz keresztül Koreából és a világ minden részéről.
Van Gogh Múzeum, Amszterdam
Aki rajongója ennek a tragikus, ügyes festőnek közelről (vagyis majdnem közelről) láthatja műveit úgy, hogy virtuálisan meglátogatja ezt a múzeumot, Vincent van Gogh műveinek legnagyobb gyűjteményét, több mint 200 festményt, 500 rajzot és 750 magánlevelet is beleértve.
Nemzeti Antropológiai Múzeum, Mexikóváros
Ezt az 1964-ben épült múzeumot a régészetnek és Mexikó spanyolok előtti öröksége történetének szentelték. 22 kiállítóterem van tele ősi műkincsekkel, beleértve néhányat a maja civilizációból.
Mori Building Digital Art Museum: teamLab Borderless
Ez a világ első digitális művészeti múzeuma. 2018-ban nyílt meg Tokióban és "a materiális anyag" határait hivatott átlépni. 5 külön zónára van osztva és 520 számítógép által hajtott 470 Epson vetítővel életre "festve". A múzeum a teamLab japán művészeti kollektíva szüleménye, egy "ultra-technologista" csoporté, amely a fizikai tér korlátait hivatott egy magával ragadó kiállításgyűjteménybe manipulálni.
A jövőkép
Ebből a szemléből is látszik, hogy a digitalizáció folyamata napjainkra már minden területen megjelent. Tíz évvel ezelőtt már többezer könyvtár, múzeum és más gyűjtemény- gyűjtőnéven memória intézmények- is részese lett ezeknek a projekteknek. Ahogy a cím is utal rá, tényleg világ szerte érték és azóta is érik egymást az ilyen kezdeményezések Európától kezdve Kelet-Ázsiáig, az Egyesült Államokról nem is beszélve. De valóban ez a jövő?
Egyelőre nem tudni, hogy ez a folyamat milyen szinteket fog még elérni a technika fejlődésével. Habár a digitalizáció sok értelemben hasznosnak bizonyult, lehet, hogy nem mindig ez a helyzet. Egyesek szerint a digitalizáció folyamata információvesztést eredményezhet. A digitális másolatok létrehozása jó módja az információ megőrzésének és arra szolgál, hogy az információ elérhető legyen, még ha a fizikai példányok károsultak is. Azonban a fizikai digitálissá feldolgozásakor még felmerülhet az a kockázat, hogy nem jut át az információ. A digitalizáció szükséges lehet olyan beláthatalan körülmények miatt, mint a Covid-19 járvány.
A járvány idején sok gyűjtemény zárt be és a digitális átalakulásra támaszkodott: memória intézmények szerte felgyorsult a digitális átalakulás a közösségi médiahasználat fejlesztésének fokozásával és az emlékgyártás módjaként. Sok gyűjtemény nézett szembe kihívásokkal a Covid-19 okozta korlátozások miatt. A digitális átalakulás felgyorsítása lehetővé tette, hogy a technika feljavítsa a gyűjtemények partnereinek, személyzetének és szolgáltatóinak szerepét és a gyűjtemények tanulási aspektusát.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése