Az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága hazánkban és más országokban

Hazai helyzet az olvasó, a szerző és a kiadó szempontjából

  Legelső cikkemben nagy általánosságban ismertettem magát az e-könyvet, az e-könyv kölcsönzés fogalmát, illetve különösképpen a hazai e-könyv kereskedelem és kölcsönzés témakörét próbáltam szemléltetni.
   Felvázoltam, milyen problémákkal kell szembenéznie annak, aki elektronikus módon kívánja megjelentetni a művét. Érintettem a szerzői jog és az illegális letöltés és könyvterjesztés témakörét, illetve azt is, hogyan próbálnak mindezek ellen védekezni a kiadók.
   Mindemellett különös figyelmet szenteltem a Publio ismertetésének, hiszen egyértelműen kijelenthetjük, hogy ennek a kiadónak a létrejötte nagy mérföldkő hazánk részéről az e-könyvek
népszerűsítésében, hiszen mind az olvasó, mind a szerző, de inkább ez utóbbi szempontjából kedvező, mivel gondoskodik róla, hogy szerzők megkapják az őket megillető jutalékot, mely ez esetben 30-70% körül mozog. Ami messze meghaladja átlagos jutalék összegét mely a sima, papírformájú könyv esetében megilletné a szerzőt.
    Azonban hiába a sok bíztató lépés, összességében mégis azt lehet megállapítani, hogy a hazai e-könyvkölcsönzés fejlesztésre szorul, illetve azt is tapasztalhatjuk, hogy mind a kiadók, sőt, meglepő módon nagyon sok olvasó továbbra is idegenkedik ettől az újfajta olvasásélménytől. Az előbbiek leginkább a tisztázatlan szerzői jogi kérdések miatt nehezményezik az e-könyv kölcsönzést - hiszen magát az elektronikus tartalmat könnyebben lehet terjeszteni, továbbadni, mindezt nehéz jogilag korlátozni, még a DRM segítségével sem mindig sikerül - , míg az utóbbiaknak még mindig kellemesebb a sima papírforma, ezt szokták meg, illetve nem is minden esetben kedvezőbb az e-könyv ára, mint a hagyományos papírformájú könyveké.

A Google szerepe az e-könyv kölcsönzés népszerűsítésében

    Második cikkemben a Google új alkalmazását próbáltam ismertetni, és mindez tulajdonképpen egy elég éles váltás, hiszen míg az előző cikkemben pusztán a mi kis országunk helyzetét elemeztem, most hirtelenjében egy egész világra kiható kezdeményezésre helyeztem a perspektívát.
    Maga az alkalmazás jelentősen megkönnyíti az e-könyv kölcsönzést, hiszen csupán pár egyszerű lépést kell tennünk. Ha rákeresünk a kiszemelt könyvre, a Google máris megadja a listáját azoknak a közelünkben lévő közkönyvtáraknak, ahol megtalálható az adott elektronikus könyv. Már csak azért is jelent nagy megkönnyebbülést az olvasóknak a funkció létrejötte, mivel nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a legtöbb ember elég gyakran keres ingyenesen elérhető e-könyveket, és mindez épp elég ahhoz, hogy a Google a könyv címe után automatikusan "pdf" -ra irányuljon. Az is nagy előnye ennek az alkalmazásnak, hogy nem a kiadók rovására kedvez nekünk, az olvasóknak, mivel a könyvtár által már megvásárolt könyveket jelenít meg a készülékünkön, és ezzel tehát kedvez mind a szerzőnek mind a kiadónak is.
    Tehát határozottan kijelenthetjük, hogy ez az alkalmazás egy remek előrelépés, egyszerű, könnyen hozzáférhető, tiszteletben tartja a szerzői jogokat, és talán ez a hármasság a legfontosabb az e-könyv kölcsönzés esetében.

Előrelépések a szomszédos országban

  A harmadik cikkemben megint kicsit szűkítettem a perspektíván, mindössze egyetlenegy, nem is olyan nagy ország helyzetét elemeztem, ami így önmagában elég semmitmondó lehet.
   De mégsem, ugyanis nem egy akármilyen országról van szó, hanem a szinte közvetlen közelünkben lévő Csehországról, ami már önmagában nagyon bíztató, mert ha valami ennyire közel van, akkor bizony nem kizárt, hogy a kedvező hatása átterjed hazánkra is. Reméljük, így is lesz.
    Ugyanis az első cseh online elektronikus könyvtár létrejöttéről tettem említést ebben a cikkben, mely hatalmas nagy előre lépést jelent az ország helyzetére nézve. Könnyen meglehet, hogy ez a könyvtár fogja kivezetni az országot az e-book válságból mely az elmúlt időszakban nagyon is
jellemző volt rá. Mindezalatt azt kell érteni, hogy bár 2014-ig az elektronikus könyvek és vásárlások száma szinte minden évben megduplázódott, 2016-ban azonban a Business Daily és a Hospodářské Noviny arról számolt be, hogy a az e-könyvek eladása mindössze 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, mely az ország könyvpiacának csupán 2,0 százalékát teszi ki, tehát egyértelműen drasztikus visszaesésről volt szó az elmúlt időszakban.
    Tehát mindenképp elkelt már valami újítás, kezdeményezés, mely a válságot megszünteti, márpedig az új könyvtár talán pont ezt a szerepet fogja betölteni.

Egy távolabbi ország helyzete

  Utolsó cikkemben végül egy távolabbi, ám annál figyelemreméltóbb könyvtár, a Kingsport Public Library e-book népszerűsító lépéseit és céljait ismertettem.
   Több érdemleges cselekedetet is véghezvitt a könyvtár az ügy érdekében, elsőként azt emeltem ki az írásomban, hogy hozzájárult ahhoz, hogy az emberek számára könnyebben hozzáférhető legyen a könyvtár elektronikus gyűjteménye. Hogy ez megvalósuljon a könyvtár a Libby, illetve az OverDrive alkalmazást vette igénybe, a könyvtár felhasználói is ennek a segítségével élvezhetik az elektronikus olvasás élményét.
  Emellett egy másfajta kezdeményezést is megemlítettem a negyedik cikkemben, mégpedig az OverDrive Digital Dash versenyén való részvételt, mely tulajdonképpen arról szól, hogy a Tenessee állam könyvtárainak digitális pénztárukat kell gyarapítani, és ez esetben  pénzt nyerhetnek hogy további e-könyvekkel illetve hangoskönyvekkel gyarapíthassák az OverDrive gyűjteményüket. Mindenképp ki lehet jelenteni tehát, hogy ez a verseny fejleszti, elősegíti az elektronikus olvasás, könyvkölcsönzés terjesztését. A cikkemben még azt is kiemeltem, hogy a Kingsport Public Library a céljával egyedülállónak számít a többi versenyző között, ugyanis 87.838 digitális pénztárat tűzött ki célul. Mindemellett még betekintést nyújtottam abba, hogy a könyvtár igazgatója, Helen Whittaker hogyan látja a könyvtár helyzetét. Whittaker arról tett említést, hogy a könyvtár digitális gyűjteményét szeretnék gyarapítani új anyagokkal, és emellett pedig a foglalási időt szeretné csökkenteni azáltal, hogy több példányt vesznek a legnépszerűbb művekből. Arról is beszámolt, hogy bár az e-könyveik gyakrabban vannak ellenőriztetve, mindezek ellenére mégis inkább a hangoskönyvek örvendenek nagy népszerűségnek. Ezzel kapcsolatban megemlített egy újfajta szolgáltatást, márpedig az Audible szolgáltatást, mely abban segít, hogy a könyvtár felhasználói értesüljenek róla, hogy a digitális hangoskönyvek térítésmentesen kölcsönözhetőkk.
   Mindemellett írtam a Holston River Regionális Könyvtárról, a régió 27 könyvtárának konzorciumáról, mely szintén egy figyelemreméltó létesítmény. Helen Whittaker arról is beszélt, hogy többek közt az is az előnye annak, ha egy könyvtár tagja a konzorciumnak, hogy az állam különféle dolgokkal segíti a könyvtárat, például az Overdrive is ezek közé tartozik. Márpedig mindenképp kijelenhetjük, hogy mind az Overdrive, mind a Libby olyan alkalmazás, mely alapjaiban véve nagyban hozzájárul az elektronikus olvasás és az e-könyv kölcsönzés megteremtéséhez. Egyértelműen szembetűnik tehát, hogy ez a könyvtár is megérdemli a helyet az e-könyv népszerűsítő könyvtárak közt, mind az új szolgáltatás, mind a versenyben való részvétel figyelemre méltó mérföldkő a fejlődésben.

Összegzés:

  Nagyon nehéz körüljárni magának az e-könyvnek, az e-könyv kölcsönzésnek a kérdését, mert egyrészt annyifelé ágazik, hogy nem is tudnék minden lényeges információt belefoglalni az írásomba, másrészt pedig nem is lehet egyértelműen megjósolni, kikövetkeztetni, hogy merrefelé fog haladni az elektronikus-könyv kölcsönzés, hogy valójában megvalósítható-e.
   Azért az egyértelműen kiderül az írásaimból, hogy egészen eltérő a helyzet hazánkban és más országokban, illetve az e-könyvek elterjedésének kezdetén és napjainkban. Míg külföldön egyre több és több figyelemre méltó kezdeményezés folyik az e-book kölcsönzés népszerűsítéséért, hazánkban csak elvétve találni ilyet. (Igaz, az mindenképpen bíztató, hogy egy közeli országban történt előrelépés, így könnyen kihathat ez ránk is, illetve azt is hozzá kell tennünk, hogy a második cikkemben megemlített Google alkalmazás mindenki számára elérhető, tehát számunkra is, úgyhogy közvetve ez is kihat az ország fejlődésére.) Ezek után nehéz megjósolni, hogyan fog alakulni a hazai helyzet az e-könyv kölcsönzés terén.
     De nem csak az országok között van különbség, hanem időbeli különbséget is fellelhetünk. Néhány éve úgy tűnt, hogy a papíralapú olvasást egy forradalom gyorsaságával váltja le az egyszerű, kényelmes, szemet is kímélő e-olvasás. Mostanában azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nem így lesz, az emberek ugyanis egyrészt konzervatívak és kell nekik a papír, hazánkban pedig pláne jellemzőbb a konzervatív szemlélet, másrészt az okostelefonok korában inkább megspórolják magunknak, hogy még egy eszközzel vesződjenek. Lehet, hogy csak egy megtorpanásról van szó, és az emberek végül mégis csak beszerzik az e-könyv olvasáshoz szükséges céleszközt. De az is könnyen meglehet, hogy a tabletek és a telefonok esetleg továbbfejlődnek abba az irányba, hogy kényelmesebben lehessen rajtuk olvasni, de még ha ez nem is következne be, az emberek mégis inkább az ezeken való olvasást választják. Persze, attól még ugyanúgy működhet az e-könyv kölcsönzés, csak esetleg nem pont az e-olvasókra kerül majd át a tartalom. És persze mindig lesznek olyanok, akik teljes mértékben elzárkóznak majd a magától az elektronikus olvasástól, és így a kölcsönzéstől is, mindenesetre reméljük ők lesznek kisebbségben, mert csak ez esetben működhet az egész e-book biznisz.