Mit nevezünk startup-nak?
A startup, amelyet a magyar gazdaságpolitika „innovatív mikrovállalkozás” néven definiál, lényegében olyan korai fázisú (úgynevezett Béta verziójú) vállalatokat takar, melyek frissen alakultak, legtöbbjük termék- vagy üzleti modell innovációjával foglalkoznak. Legfőbb jellemzőjük, hogy már alapításkor a nagy növekedési potenciál elérése, a nemzetközi piacon való megjelenés az általános cél. Ám legfontosabb jellemzője, hogy ezek a vállalatok birtokában van egy olyan, általa kitalált vagy fejlesztett innováció (termék vagy szolgáltatás), amely révén a startup az erőteljes növekedés lehetőségét magában rejti. A mai világban, ahogy a technika rohamosan nő, a startup-oknak egyre nehezebb és nehezebb lesz befektetőket találni, hogy befuthassanak. A startup fogalommal ma már szinte együtt járnak a magas bizonytalanság, kockázat és veszteség fogalmai is, ám ez megfelelő körülmények és gondozás keretében magas nyereséggé is alakulhat. Jelen állás szerint 10-ből 9 startup vállalkozás vagy nem is lel támogatásra, vagy bizonyos okok vagy hiányosságok miatt gallyra megy. Ezen okok közé tartozhat például a nem megfelelő PR, amely manapság jelentős hányadát teszi ki a sikernek, hogy ezeket a tartalmilag üres honlapokat, applikációkat, szolgáltatási kereteket a felhasználók valóban megtöltik-e “élettel”.
Ezen meghatározás alapján a Google és a Facebook is startup cégnek számítana tulajdonképpen, bár ezek a vállalatok már túlestek a tőzsdei kibocsátáson, emiatt globális nagyvállalatokként tartjuk számon őket.
Azok a startup cégek, amelyek olyan sikeressé válnak, hogy a vállalat összértéke meghaladja az egymilliárd dollárt, unikornisoknak nevezzük. Ezek az unikornisok leginkább Kínában jelennek meg, Amerikával a hátuk mögött. A legutóbbiak közül néhány példa: Uber, Airbnb, Xiaomi.
Startup inkubátor
A startup incubator egy olyan kollaboratív program, amely az új startupok sikeressé válását segíti elő. Ezek az inkubátorok segítik a vállalkozók problémáinak megoldását. A leggyakoribbak ezek közül a hely megteremtése a munkához, befektetés, mentoring és training programok garantálása. Az egész célja tehát, hogy a vállalkozók cégeit növeljék.
Ezek az inkubátorok általában non-profit szervezetek, amelyet nyilvános és magán személyiségek is vezethetnek. Ezt a fogalmat gyakran az egyetemekkel kapcsolják össze - nem is véletlenül -, és néhány üzleti iskola engedélyezi is diákjainak, hogy részt vegyenek az effajta programokban. Azonban rengeteg másfajta, kormány, civil csoportok, startup szervezetek vagy sikeres vállalkozók által kezdeményezett startup incubator létezik.
Magyarországon az egyik legfontosabb ilyen startup-keltető program a Kitchen Budapest (KiBu), amelyet a Telekom Nyrt. alapított még 2007-ben, azzal a céllal, hogy „előmozdítsa a digitális készségek, DIY gyakorlatok és tudásmegosztás közösségi modelljének elterjedését a hazai színtéren”. A KiBu mára már nemzetközileg elismert innovációs programmá nőtte ki magát. Amerika leghíresebbjei közé tartoznak: Y Combinator, Capital Factory, TechStars.
Startupok magyar vonatkozásban
Ez a startup a legismertebb magyarok által elkészített startup vállalkozás. Ez egy Flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver, amely 2009-ben vált elérhetővé a felhasználók előtt. Maga a program azonban 2008-ban, a Telekom által szervezett Kitchen Budapest segítségével jöhetett létre. Azonban már a Sunstone Capital váltja ki a KiBu-t, hogy a Prezit nemzetközi szintre emelhessék, terjeszthessék. Első befektetője a TED lett, majd a befektetés után nem sokkal meg is nyílt az első amerikai irodája a vállalatnak, San Franciscóban. Alapítói: Árvai Péter, Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter. A www.startupranking.com szerint a Prezi a kilencedik helyen áll a népszerű startupok között.
Internetes videostreaming szolgáltató. 2007-ben indult Ustream.tv néven, alapítói két amerikai, Brad Hunstable és John Ham, és egy magyar webfejlesztő, Fehér Gyula. A cég első befektetője a Doll Capital Management (DCM) volt, 2008-ban. A cég székhelye a Prezihez hasonlóan San Franciscóban található, viszont fő fejlesztői központja Budapesten, az Andrássy úton van.
A 2015-ben alakult startup az e-könyvek értékesítését, publikálását mesterséges intelligenciával segíti. Magyarok közül elsőként került be a Google startup incubator programjába, a Launchpadbe. Alapítói: Jentetics Kinga és Czizmár Róbert. Tavaly a Credo 1,2 millió dollárt fektetett a cégbe, és átvette az eladás és üzleti fejlődés feladatait, így a cég jelenleg a termékfejlesztésre összpontosít.
Ezt a céget 2013-ban alapította Gál Péter és Divos Péter. Céljuk, hogy egy egyszerű szolgáltatást hozzanak létre, amellyel a versenytárs hotelek árait, értékeléseit nyomon tudják követni a felhasználók. 2015-ben kiegészült egy Event Intelligence nevű szolgáltatással, amely lehetővé teszi, hogy a szállók számon tartsák a közelben tartandó eseményeket, és azok nagyságához, népszerűségéhez mérten gazdálkodjanak a szobáik fenntartásával. Ma már a Marriott, a Hilton és az Intercontinental is alkalmazza a fejlesztést. A cég székhelye Londonban található.
Közösségi szoftver
A social software-ek, más néven Web 2.0 applications vagy social apps, magyarul közösségi szoftverek, olyan szoftver programok, melyek kommunikációs és interakciós eszközöket tartalmaznak. Használatuk leggyakrabban az interneten alapszik. Manapság a közösségi szoftver kifejezést azonban nem egy szoftvertípus megjelölésére használják, hanem inkább a legalább kettő vagy ennél több alkalmazást használva történő számítógépen keresztüli, internetes közösségfejlesztő kommunikációt értik alatta.
A kommunikációs eszközök tipikusan a kommunikáció befogadását, tárolását és megjelenítését kezelik. Az ilyen, számítógépen keresztüli kommunikációnál különböző típusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb.
Az interakciós eszközök ezzel szemben a kapcsolat megteremtése és fenntartása a felhasználók között, a közvetítés végett jött létre, hogy megkönnyítse a társalgás metódusát. Az ilyen, számítógépen keresztüli kommunikációnál különböző típusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb.
Az e fajta szoftverek adják a különféle közösségi oldalak (pl. Facebook, Pinterest (képtár), YouTube (videó-tár)) alapjait, ahol a felhasználók interaktív módon adatokat oszthatnak meg, és egymás adataihoz is hozzáférhetnek. Ennek jóvoltából akár hasonló érdeklődési körű emberek, csoportok kapcsolatba is léphet egymással, tehát a közösségalkotó szerep nagyon fontos.
Az online kommunikáció eszközei lehetnek például:
- IM - Instant messaging (pl. Telegram)
- „Text chat” (pl. Gmail)
- Internetes fórumok (pl. Google Groups)
- Wikik (pl. Wikipédia)
- Blogok (pl. Blogger)
- Közösségi hálózatok
 |
| A Web 2.0 közösségi eszközei |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése