keresés

2018. november 20., kedd

A Facebook és hatása


Facebook

Képtalálat a következÅ‘re: „facebook”A Facebook egy amerikai alapítású közösségi oldal, ami 2004-ben kezdte meg működését. Magyarországon 2008-ban vált népszerűvé. Hazánkban közel a társadalom 85%-a aktív felhasználója. Az oldal létrehozója Mark Zuckerberg.

Kutatások kimutatták, hogy a Facebook-profil nézegetéseknek van egy jó és rossz oldala. A pozitív hatása az, hogy növeli az önbecsülést, viszont egyben rombolhatja is a motivációt.

A közösségi média nemcsak összekötheti, de el is tudja idegeníteni az embereket. A Facebook akadémikusok bevonásával több tanulmányt is végzett, hogy felmérje, mi tenné boldogabbá a felhasználókat. Ha ezek az eredmények határozzák meg a jövőbeli fejlesztési irányt, számíthatunk rá, hogy inkább a barátainkkal való kapcsolattartásra helyezik majd a hangsúlyt, mint bármi másra. Egy felmérés során az is kiderült, hogy valamennyien kevésbé voltak elégedettek az életükkel a Facebook használata után, mint előtte.





Felhasználók

Az, hogy a közösségi média mennyire káros, attól függ, hogy hogyan és mire használjuk. 
Van, aki csak passzívan nézi a hírfolyamot, ahelyett, hogy a barátaival való aktív kapcsolattartásra használná. Akárcsak a való életben, a kapcsolattartásnak jótékony hatásai vannak, de ehhez aktív résztvevővé kell válnunk. Ha valaki csak a háttérből figyeli a többieket és nem szól bele a beszélgetésbe az automatikusan rosszabbul fogja érezni magát. Rossz hír, hogy az emberek többsége passzív hírfogyasztással üti el a közösségi médiában töltött idejét: csak olvasnak, de nem lépnek kapcsolatba másokkal, hanem csak unalommal görgetik a hírfolyamot. 




Az internethasználók kisebb része képtelen kilépni, tehát mindig több időt tölt online, mint eredetileg szeretett volna. Ez egy pszichológiai függőség, és nem fizikai. A közösségi oldalak viszonylag kis befektetett energiáért cserébe adnak jutalmakat az agynak, ami elkezdi átszervezni saját magát, és így az ember még jobban kívánja a lájkot, a megosztást, vagy más hasonló, a közösségi médiára jellemző megerősítést.

Aktivitás:

2016-os aktivitási adatok részletesen: 

Aktív felhasználók havonta: 1,591 milliárd
Aktív felhasználók naponta: 1,083 milliárd
Aktív felhasználók naponta mobilon: 934 millió
Aktív felhasználók havonta mobilon: 1,442 milliárd
Aktív felhasználók havonta, akik csak mobilon Facebookoznak: 823 millió
500 millió ember használja az eseményeket havonta
500 millió kisvállalkozás használ Facebook oldalt
2,5 millió hirdető van a Facebookon
100 millió órányi videót néznek meg a felhasználók naponta
500 millió felhasználó néz naponta videót a Facebookon

A felhasználók Facebook-interakciója 2014-ben:

201 milliárd ismeretségi kapcsolat
6 milliárd lájk naponta
400 milliárd megosztott fotó
7,8 billió elküldött üzenet


Kapcsolattartás 

A jó hír: azoknak, akik tartották másokkal a kapcsolatot, kommenteltek a barátaik bejegyzései alá, megosztották a közös emlékeiket, és aktívan használták a rendszert, sokat javult a közérzete és jobban ismerkedik, mint azok a társaik, akik csak passzívan használják a közösségi médiát. 




Az interneten könnyű csoportokba belépni, barátságokat kialakítani, tartozni valahová. Ezek az ismeretségek sokszor csak a virtuális térben működnek, a valóságban nem léteznek. Sokszor szembesülünk azzal, hogy aki Facebook-on ismerősünk az az utcán nem mindig képes köszönni. Ezzel rossz érzést vált ki belőlünk. Lehetőség van arra is, hogy ha valakit már nem szívesen látunk az ismerőseink között azt bármikor törölhetjük. Nemcsak belépni, de kilépni is ilyen egyszerű, szinte következmények nélkül.

A közösségi média a Z generáció (1995 után születettek) tagjaira van a legnagyobb hatással. A tinédzserek használják legtöbbet az elektronikus kommunikációt, úgy mint az e-mailt, chat-et, blogokat, kommunikáció orientált site-okat, közösségi oldalakat.

Összesítés 

Összességében elmondhatjuk, hogy az információs kornak számos előnye mellett hátrányai is vannak, ezért, fontos, hogy megtanuljuk tudatosan használni, és jól átgondolni, mielőtt megosztunk magunkról valamit. A szorongó és a kevésbé szociális életet élő emberek használják inkább a közösségi médiát. Függőségről akkor beszélhetünk, ha az egyén a szociális igényeit csak itt elégíti ki, más esetben inkább leegyszerűsíti és felgyorsítja a kommunikációt, ami pedig hasznunkra válik, mintsem ellenünkre.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése