A minket körülvevő világ rendkívül gyorsan változik. A digitalizáció, a webes alkalmazások, a közösségi oldalak, a fájlmegosztó oldalak, a streaming, a Big Data, a mesterséges intelligencia olyan kihívásokat jelentenek, amelyek alapvetően változtatják meg életünket. Valószínűleg a társadalom legnagyobb része nincs is felkészülve a közeljövőben bekövetkező változásokra. Éppen ezért lehet különösen fontos szerepe az oktatásnak és képzésnek, illetve a közművelődési intézményeknek, amelyek olyan tudást közvetíthetnek a közszolgáltatásokat igénybe vevők számára, amelyek kialakíthatják a megfelelő készségeket, kompetenciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne érjék felkészületlenül az embereket a változások, sőt, azok pozitív hatásait, lehetőségeit ki tudják használni.
Szüleim középiskolai tanárok, édesanyám magyar nyel és irodalmat, édesapám történelmet és német nyelvet tanít. Így az oktatás jövője, mint téma engem közvetlenül is érint, hiszen gyakran beszélgetünk otthon az oktatásügy nehézségeiről.
Érdekes volt kicsit utána nézni a témának, mert számtalan olyan internetes, digitális alkalmazást ismertem meg, amelyekről kevés információval rendelkeztem, másrészt többféle véleményt is elolvastam, amelyek eltérően ítélik meg az oktatás és képzés lehetőségeit, szerepét a digitális forradalomban.
A digitalizáció jelentette kihívások
A digitális forradalom jelentősen felgyorsult napjainkban. Rengeteg olyan új fejlesztés jelent meg és terjedt el viharos sebességgel az utóbbi 10-20 évben, amelyek azonnal a mindennapok részévé váltak, beleértve a gazdasági folyamatokat és a szabadidős tevékenységeket. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza.
A munkaerőpiac igényei
A világgazdaságban és a világ munkaerőpiacain robbanásszerű átalakulás zajlik. A korábban analóg módon vagy manuálisan végzett tevékenységek egyre inkább a digitális térben zajlanak1. Ez a folyamat magával hozta a termelési és logisztikai folyamatok nagy részének automatizálását, a felhő alapú értékesítést, illetve a szolgáltatási, a pénzügyi szektor digitális, internet alapú megoldásait.
Különösen igazak az iméntiek a globalizált nagyvállaltok esetében. A globalizáció a 21. század egyik legfontosabb gazdasági- társadalmi folyamata. Mára azonban nem csak a gazdasági folyamatok váltak globálissá, hanem a kultúra a civilizáció eredményei, sőt kialakult egyfajta globális gondolkodás is. A kulturális javakhoz való hozzáférés szintén döntő fontosságú, és nem csak az egyén, hanem a társadalom számára is nagy jelentőséggel bír.
Az új technológiák megjelenése, elterjedése rendkívül gyorsan megnövelte a munkaerőpiacon a keresletet az olyan munkavállalók iránt, akik magas digitális skil-ekkel, kompetenciákkal rendelkeznek.
A covid járvány
2020-tól az emberiség nagyon komoly kihívással került szembe. A koronavírus járvány és az ennek következtében elrendelt lezárások kulcsfontosságúvá tették a digitális átállást. A lock down innovációs és fejlesztési kényszert is hozott a vállalkozások számára, mind eszköz, mind technológiai fejlesztések terén.
A munka világában elképesztő mértékben gyorsult fel a digitalizáció, hiszen a vállalkozások távmunka bevezetésére kényszerültek. (Sok esetben a mai napig távmunkában végeztetik a munkavállalókkal a feladatok nagy részét, ennek minden pozitív és negatív következményével.) Szintén felgyorsult a partnerek közötti kommunikáció, illetve az online értékesítés szerepe, amely újabb kihívásokat jelentett a munkáltatók és munkavállalók számára is.
A pandémia a legnagyobb felfordulást talán a közszolgáltatások, ezen belül is az oktatás és a közművelődés terén okozott. A közoktatásban és szakképzésben egyik pillanatról a másikra rendelték el a digitális oktatást, ami sajnos sok esetben megoldhatatlan problémákat okozott. A hazai közoktatást felkészületlenül érte a helyzet, sem eszközök, sem tananyagok nem álltak rendelkezésre, és a pedagógusokat sem készítette fel senki az új helyzetre, az ebből adódó kihívásokra. Menet közben, éles helyzetekben kellett kialakítaniuk különböző platformokon a digitális (táv)oktatás kereteit, módszertanát, tananyagtartalmait stb.
Már az első visszajelzések is rendkívül kedvezőtlen képet mutattak a digitális távoktatás hatékonyságáról, amelyet később kutatások, felmérések is igazoltak.2 Az oktatási és közművelődési intézmények bezárása pótolhatatlan hiányosságokat hozott, különösen az alacsonyan képzett, alacsonyabb társadalmi státuszú népesség számára. A magasabban képzettek, jobb szociális helyzetűek szinte teljesen kompenzálni tudták a lezárásokból adódó hátrányokat, így a járvány tovább növelte a társadalmi esélyegyenlótlenséget.
Új fejlesztések és kihívások az oktatásban és képzésben
A digitális forradalom nagyon gyorsan elérte az iskola világát, hiszen alapvetően az iskola feladata, hogy a jövő munkavállalóinak digitális kompetenciáit kialakítsa, modern ismeretekkel rendelkező, magas értékű és magas hozzáadott értéket előállítani képes munkavállalókat bocsásson ki.
Másrészt az oktatási intézmények digitális „átállása” annak is köszönhető, hogy az oktatásban megjelent újabb generációk („Z” generáció, „alfa” generáció) már kevésbé fogékonyak a hagyományos pedagógiai eszközökre, módszerekre, ezért a pedagógusok egyfajta lépéskényszerben is vannak, ha fenn akarják tartani a tanulók érdeklődését, illetve eredményesek akarnak lenni. Ugyanis a mai diákok már úgy nőttek fel, hogy természetes volt számukra a digitális eszközök használata. Ez részben probléma is, mert ezeknek a gyerekeknek nem könnyű fenntartani a figyelmét a tanórákon, hiszen ők szinte kivétel nélkül használnak video-megosztó és közösségi oldalakat (TikTok, Instagramm, Facebook, YouTube, stb.), és hozzászoktak ahhoz, hogy rendkívül gyorsan pörgetik a megjelenő tartalmakat, folyamatosan érik őket az erőteljes vizuális és egyéb ingerek. Éppen ezért a legtöbb gyártó igyekszik innovatív eszközöket és szoftvereket fejleszteni, amelyek közel állnak a fiatalok világához.
Digitális fejlesztések és platformok
A videokonferencia platformok jelentősége a pandémia időszaka alatt nőtt meg. A kezdeti gyermekbetegségeik mára lassan eltűnnek, és valószínűnek látszik, hogy a jövőben is fontos szerepük lesz majd az oktatásban, gondoljunk csak az egyre növekvő pedagógushiányra, sőt a felsőoktatásban ma is gyakran használják a videokonferenciákat. Ezek legtöbb esetben önálló szoftverek, pl. Zoom, Discord, Big Blue Button stb., vannak web alapúak is, pl. Google Meet, illetve talán kettő kombinációjaként lehet említeni a Microsoft Teams-et. Mindegyik alkalmas arra, hogy rögzítsék a beszélgetést, képernyő osszanak meg, fájlokat lehet megosztani, chat ablakkal is rendelkeznek stb. Az oktatási intézmények az időkorlátozás nélküli verziókat használhatják, ami jelentősen megkönnyíti a használatukat. Nehézséget jelenthetnek azonban az adatvédelmi problémák, amelyek jó részét igyekeztek a szolgáltatók orvosolni, (pl. Zoom), illetve a veszélyek egy részét adatvédelmi szabályzatokkal, azok betartatásával, valamint tudatos használattal csökkenthetjük3.
Programozható robotokat már régebb óta gyártanak, talán a legelterjedtebbek a Lego cég robotjai. A robotok nem olcsóak, éppen ezért inkább oktatási intézmények vásárolnak, a gyerekek között viszont nagy népszerűségnek örvendenek. Van már kimondottan lányoknak szánt robot is4, illetve mobiltelefonnal irányíthatóak is. A robotok használatának, programozásának elsődleges célja az algoritmikus gondolkodás fejlesztése5.
A VR szemüveg még csak elterjedésének kezdetén jár, ennek részben a borsos ár is az oka. Elkerülhetetlennek tűnik azonban az eszköz elterjedése, amely viszont biztosan nagyon jelentős hatással lesz az oktatás világára6. Szinte minden tantárgy terén komoly lehetőségek rejlenek a virtuális valóságot rendkívül élethűen bemutató eszközökben.
A pedagógusok módszertani továbbképzésében kiemelt szerepet kaptak az utóbbi időben a digitális tananyagfejlesztésre irányuló képzések, amelyek legtöbbje felhő alapú, vagyis maga a tananyag készítés, azok fejlesztése, elérése online módon történik, pl. Magyarországon a NexiusLearnig7. Az e-learning technológia nagy előnye, hogy az elkészített digitális tananyagok közzé tehetőek, illetve bármely tanulócsoportban felhasználhatóak.
Nagy népszerűségnek örvendenek a tanulók körében a játékos, kvíz jellegű weblapok, pl. a Kahoot8, amelyen pedagógusok is gyárthatnak és tehetnek hozzáférhetővé kvízfeladatokat. Sok pedagógus használja ezeket a tananyag gyakorlása, ismétlése céljából.
A pandémia idején lett óriási siker a magyar stratup által fejlesztett Redmenta weboldal, amely a tanulói tudás felmérésében nyújt támogatást a pedagógusoknak. Az oldal sikerét mutatja, hogy 2022-ben külső befektető 140 ezer Euróval szállt be a vállalkozásba9, amely 2023. októberében rangos elismerést is kapott10. Az oldalon ma már mesterséges intelligencia is segíti a tesztkészítést11.
Kétségtelen, hogy a legnagyobb változást és kihívást az oktatás területén is a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése jelenti. Ennek kapcsán napjainkban legtöbbet az OpenAI által fejlesztett ChatGPT-ről hallunk. A chatbot képes több nyelven kész szövegeket alkotni, illetve a természetes nyelven feltett kérdésekre válaszolni, ráadásul saját magát is képes fejleszteni. Nem meglepő, hogy a nagyobb felsőoktatási intézmények tiltják a szoftver használatát12, az UNESCO életkori korlátozás bevezetését javasolja a chtabotok használata esetében13, illetve az USA-ban a világon elsőként rendeletben készülnek szabályozni a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeit14. Természetesen a mesterséges intelligencia nem csak rossz vagy veszélyes hatással lehet az oktatási folyamatokra. Ehhez azonban szükséges lesz az AI alapú fejlesztések megismerésére, így lehetünk képesek arra, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol a mesterséges intelligencia pótolhatja vagy segítheti a pedagógusok munkáját, illetve a tanulási tevekénységet.
A digitális átállás hatásai az oktatás területén
A digitalizáció világszerte, de Magyarországon is felgyorsította az oktatás szerepének újragondolását.
Mindenképpen fontos lenne a digitális eszközök fokozottabb bevonása a tanításba. Az új eszközök jobban felkeltik, lekötik a tanulók figyelmét, mint a hagyományos módszerek, így hatékonyabbak is lehetnek. Ehhez egyrészt mindenképpen szükség van komoly eszközfejlesztésre a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban. Persze továbbra is gondot fog okozni az esélyegyenlőség biztosítása, hiszen a tanulók és hallgatók otthoni nem azonos mértékben férnek hozzá jó minőségű digitális eszközökhöz15.
A másik komoly feladat a különböző tantárgyak tananyagainak fejlesztése, digitális tartalmak kidolgozása, ezek hozzáférhetővé tétele. Valószínűleg ez még nagyobb és hosszabb folyamat, mint az eszközfejlesztés. Ez a folyamat a közoktatásban mindenképpen szükségessé teszi a tananyagtartalmak átgondolását is, új nemzeti alaptanterv elkészítését, amelyben prioritást kap a digitális átállás szemlélete. Nyilván elkerülhetetlen az informatika órák számának jelentős emelése, illetve az informatikát tanító pedagógusok számának növelése. Sajnos jelenleg éppen ezzel ellentétes tendenciák zajlanak ma a közoktatásban, alacsony az informatika órák és az informatika szakos tanárok száma is.
A harmadik feladat a pedagógusok felkészítése az új szemléletre, illetve a pedagógusok szerepének átértékelése. Egyelőre nehéz megmondani, hogy ezen a téren mennyit változik majd a pedagógusok szerepe, milyen feladatokat vesznek majd át az új technológiai megoldások, de biztosan továbbra is jelentős marad majd a pedagógus, mint ember, mint humán erőforrás. Bár az előrejelzések szerint a felső tagozattól kezdve a jövőben egyre fontosabb szerepet kap majd az egyéni, önirányított tanulás16, meg fog maradni a jelenléti oktatás, illetve továbbra is fontos szerepet fog játszani a pedagógus a tanulás irányításában17. Emellett az iskola, mint közösségi tér lehetőséget biztosít a tanulók szociális, kooperatív, empatikus stb. készségeinek fejlesztésre, ugyanakkor a tanórai feladatok jellege is meg fog változni a jövőben. És vélhetően a tanárok közötti széleskörű együttműködés is eredménye lesz a digitalizáció, hiszen egymást is jobban tudják támogatni, ha kialakulnak a megfelelő kooperatív formák.
A digitális kompetenciák fejlesztése kapcsán tisztázni kell majd azt a kérdést is, hogy tanuljanak-e a gyerekek még kézzel írni, vagy elegendő a digitális írástudás. Tény, hogy a digitális analfabetizmus óriási versenyhátrányt jelent a munkaerőpiacon, ugyanakkor vannak olyan országok, pl. az USA 42 tagállama, ahol már nem is tanítják kézzel írni a tanulókat18. Ugyanakkor a kutatások inkább azt támasztják alá, hogy szükség van továbbra is a kézírás oktatására, a papír alapú könyvekre, hiszen a különböző felméréseken is jobban tejesiteknek azok a gyerekek, akik papír alapú könyvet olvasnak19, és tudnak kézzel írni.
Végezetül még egy fontos kérdés is előtérbe fog kerülni feltehetően a következő időszakban. Az Interneten, de elsősorban a közösségi oldalakon elképesztő mennyiségű álhír jelenik meg, manipulatív céllal. Az oktatásnak, a pedagógusoknak kulcsszerepe lehet az álhírekkel szembeni küzdelemben. Ebben a tanároknak szükségük lesz a társadalom és az állam támogatására is20.
Békési Tamás
Felhasznált irodalom
A digitális bennszülötteknek is szükségük van tanárokra. Economx 2023.10.29. https://www.economx.hu/tech/nmhh-kutatas-nyelvtanulas-digitalis-bennszulottek.779562.html
Az amerikaiak elsőként állnak neki a mesterséges intelligencia szabályozásának. 24.hu 2023.10.31. https://24.hu/tech/2023/10/31/joe-biden-kamala-harris-rendelet-mesterseges-intelligencia/
Bolcsó Dániel: A távoktatás egy kész adatvédelmi rémálom. Index 2020.04.16. https://index.hu/techtud/2020/04/16/koronavirus_jarvany_digitalis_tavoktatas_adatvedelem_biztonsag_internet_zoom/
Fessler Emma: Nem kell megtanulni kézzel írni? Amerikában már nem kötelező. Life 2012.08.29. https://www.life.hu/eletmod/20120829-nem-kell-megtanulni-kezzel-irni-amerikaban-mar-nem-kotelezo.html
Gosztolai Judit: Már robotokkal tanítanak ebben a magyar iskolában: ez várhat a gyerekeinkre pár éven belül. Pénzcentrum: 2021.11.12. https://www.penzcentrum.hu/oktatas/20211112/mar-robotokkal-tanitanak-ebben-a-magyar-iskolaban-ez-varhat-a-gyerekeinkre-par-even-belul-1119249
Harangi László: Egyre több helyen tiltják be a ChatGPT-t. ITcafé 2023.02.01. https://itcafe.hu/hir/chatgpt_egyre_tobb_helyen_tiltjak_be_ai_chatbot_ok.html
Ígéretes pályázatokkal nyertek az OTP Fáy Oktatási Innovációs Díján. Portfolio 2023.10.26. https://www.portfolio.hu/bank/20231026/igeretes-palyazatokkal-nyertek-az-otp-fay-oktatasi-innovacios-dijan-648119
Így szabályozná az oktatásban a mesterséges intelligencia használatát az UNESCO. Eduline 2023.09.28. https://eduline.hu/kozoktatas/20230908_mesterseges_intelligencia_unesco_iskola_szabaly
Knittel Martin: Tanárok százezreinek könnyíti meg a dolgát, fontos befektetést kapott a magyar startup. Forbes. 2022.09.11. https://forbes.hu/uzlet/redmenta-edtech-befektetes-starschema-hunban-startup/
Kolozsi Ádám: Jön a virtuális valóság az iskolában. Index 2020.02.28. https://index.hu/techtud/2020/02/28/digitalis_oktatas_robot_programozas_vr_virtualis_valosag_kutyuk_az_iskolaban/
Még mindig hatékonyabb a papír a digitálisnál. ITcafé 2021.09.03. https://itcafe.hu/hir/jobb_a_papir_mint_a_digitalis_oktatas.html
Rácz Johanna: Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról. Qubit 2021.07.28. https://qubit.hu/2021/07/28/letolt-gatyaval-a-negyedik-ipari-forradalomban-tobb-szazezer-digitalisan-felkeszult-munkavallalo-hianyzik-magyarorszagrol
Stubnya Bence: A távoktatás csak rontott a gyerekek szövegértésén. G7 2023.05.20. https://g7.hu/elet/20230520/a-tavoktatas-csak-rontott-a-gyerekek-szovegertesen/
Urfi Péter: Tanárok szerint az álhírek veszélyesek, de nem kapnak segítséget, hogy felkészítsék a diákokat. 444.hu 2019.11.27. https://444.hu/2019/11/27/tanarok-szerint-az-alhirek-veszelyesek-de-nem-kapnak-segitseget-hogy-felkeszitsek-a-diakokat
Vajna Tamás: A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye. Qubit 2021.07.13. https://qubit.hu/2021/07/13/a-magyar-oktatasi-rendszer-hegymenetben-futott-neki-a-digitalis-atallasnak-es-meg-is-latszott-az-eredmenye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése