Jog, közösség, technológia - olvasás sokszínűsége az adatkorban
A könyvek médiumként új korszakukat élik, ahol a fizikai és digitális formák egymás mellett, időnként egymással "feszültségben" léteznek. A technológiai fejlődés az olvasási szokások változását hozza: az e-könyv olvasók kényelmes alternatívát kínálnak, de az e-könyvekhez való hozzáférés szabályozása egyre inkább szigorodik. Az Amazon új szabályozása korlátozta a tartalmak szabad megosztását, felveti a digitális hozzáférés és szerzői jog kérdéseit. Célja a tartalomkalózkodás visszaszorítása, viszont ez a felhasználók "szabadságának" csökkenésével jár.
MI és a szerzői jogok: tanul, de valakinek a kárára?
A mesterséges intelligencia (AI) fejlesztése komoly etikai és jogi dilemmákat hoz felszínre: a Meta ellen indított per rávilágít arra, a fezsültségre, amely a generatív AI fejlesztése és a szerzői jogok védelme között húzódik. A vád szerint tudatosan (Mark Zuckerberg jóváhagyásával) használtak a LibGen adatbázisból kalózverziós könyveket, hogy ezekkel tréningezzék a mesterséges intelligenciát. A felperesek szerint ez nyílt szerzői jogsértésnek számít, míg a Meta a "fair use" (tisztességes felhasználás) elvére hivatkozott.
Az eset nem számít egyedinek, mivel világszerte több szerző, kiadó és művész szólalt fel amiatt, hogy munkáikat előzetes hozzájárulás kérése nélkül használták fel AI alapú rendszerekben. Ez a probléma túlmutat egy egyszerű technológiai vitán. A kérdés már csak az, hogy milyen jövő vár az irodalomra, ha a tartalom már nem csak olvasás, de adatként való felhasználás tárgya is le? Hol húzódhat a határ ma a technológiai fejlődés és az alkotók jogainak tiszteletben tartása között?
A könyvírás jövője lehet?
A könyvpiacon robbanás szerűen fejlődő területté vált az AI által generált tartalomgyártás. Mint kiderült egyre többen fordulnak olyan eszközökhöz, mint a ChatGPT vagy a Microsoft Copilot, ha pár óra leforgása alatt szándékoznak sokszor illusztrált könyvek elkészítéséhez, amiket aztán az online platformokon értékesítenek. A folyamat költséghatékony, gyors és szabályozatlan ezeknél a szerzőknél, akik egy olyan trendet indítottak el, amely egyszerre forradalmasította és torzította el a könyvkiadás világát.
A tartalmak minősége, hitelessége és a szerzői jogok sok kérdést vetnek fel ezekkel a művekkel kapcsolatban. Az Amazon Kindle áruházában állítólag több száz olyan e-könyv található meg, amelynek a szerzőjeként a ChatGPT -t tüntetik fel (ha egyáltalán feltüntetik). A tartalomgyártás gépiesedése újra felveti ezáltal az olvasás valódi értékének kérdését. Ez a környezet megköveteli az átláthatóságot, a szabályozást és az olvasók tudatosságát.
Az offline és online tartalommegosztás találkozása a könyv médiumában
A kérdés ma már nem az, hogy papír vagy inkább digitális, hanem, hogy hogyan kapcsolódik az olvasás a hálózati kultúrához. A könyv mint médium képes közvetíteni az élményt mindkét világban, de csak ha megfelelő támogatással és tudatossággal kezeljük. Fel vetődik a kérdés, hogy milyen módon tudjuk majd fenntartani a könyv, mint tartalom, élmény és érték forrásának jelentőségét a jövőben is.
Nem minden elavult, ami papíralapú
A könyvek ma már nem csak tartalomhordozóként, hanem médiumként is szolgálhatnak: közvetítenek, összekapcsolnak, identitást formálnak. A digitális térben letöltött vagy az AI alapú rendszerek által úgymond "megértett" könyvek mellett továbbra is él a fizikai könyvek közösségformáló ereje. Az analóg és a digitális, a magánolvasás és a közösségi élmény nem zárják ki egymást, hanem új formában kapcsolódhatnak össze.
A tartalom nem csak adat, hanem élmény is lehet
A digitális korban gyakran hajlamosak lehetünk a tartalomra, mint csak adatcsomagra tekinteni, valami, amit letöltünk, továbbítunk, streamelünk vagy törlünk. Ezzel szemben a fizikai könyv, különösen a közösségi könyvcsere programok révén újra rávilágíthat arra, hogy az olvasás nem csak információszerzés, hanem lehet kapcsolatépítésnek is tekinteni. Egy könyv legyen új vagy már sok kézen átment példány élményekkel, érintésekkel, akár margináliákkal (széljegyzetekkel) gazdagodva jut egyik olvasótól a másikig. A Lapozó-program példája azt mutatja az offline világban is kialakulhatnak olyan "hálózatok", amelyekben a tartalom nem elszigetelten, hanem közösségi térként működik.
Ez újfajta értelmezést ad a könyvnek, mint médiumnak. Nem csak arról van szó, hogy hol és milyen formában olvasunk, hanem arról, hogy hogyan kapcsolódhatunk egymáshoz az olvasáson keresztül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése