Kutatás az internetes cenzúráról
![](https://infoter.eu/gallery/InternetCensorship.jpg)
Az internetes-cenzúra egyre
erősebb a világban. Egy korábbi
tanulmány alapján
40 megvizsgált országból 26 blokkolja/megszűri a politikai vagy társadalmi
érdekeltségű tartalmakat.
Iránban,
Kínában és
Szaúd-Arábiában számos témát
cenzúráznak, és az ezekkel kapcsolatos tartalmak széles skáláját blokkolják,
politikai, szexuális jellegű, kulturális vagy vallással kapcsolatos alapon. Míg
Dél-Koreában csak egyetlen témát korlátoznak erősen:
Észak-Koreát. A kutatásból az is kiderül, hogy hat
országban módszeresen szűrik a politikai tartalmakat. Ezek
Mianmar, Kína, Irán,
Szíria,
Tunézia és
Vietnám. Illetve hét olyan országot találtak, ahol a
társadalmi szempontokat érintő tartalmakat szűrik széles körben. Ide tartozik
Irán,
Omán, Szaúd-Arábia,
Szudán, Tunézia, az
Egyesült Arab Emirátusok és
Jemen. Ezekben az országokban jellemzően azokat a tartalmakat blokkolják,
amelyeket a cenzorok szerint sértik a társadalmi normákat (pl. pornográfia, a
melegekkel és a leszbikusokkal kapcsolatos információk, illetve a
szerencsejáték). Emellett társadalmi szempontokat
Franciaországban és
Németországban is érvényesítenek, ahol a holokauszt tagadását és a náci eszmék
népszerűsítését akadályozzák. A felmérés megállapította, hogy Myanmarban,
Kínában, Iránban,
Pakisztánban és Dél-Koreában a „legkiterjedtebb a
nemzetbiztonsági szempontokat érvényesítő szűrés”.
Kína a cenzúra fellegvára
![](https://sg.hu/kep/2015_02/0205kin2_640x282.jpg)
Az
internet
cenzúrázását Kínában körülbelül 30 000 fő végzi, ellenőrzik a weboldalakat,
megpróbálva kiszűrni azokat a tartalmakat, amelyek a
Kínai Népköztársaság „érdekeit
sértik”.
A kritikus kommenteket perceken belül törlik az internetes
fórumokon, blogokban, kínai honlapokon. Ezen kívül lokkolták már a
CNN-t, az
NBC-t, a
Washington Post-ot, A
New York Times-t és a
BBC News-t is. A
Great
Firewall of China az egyik fő cenzor, amely már 1998-ban megkezdte „működését.
A tűzfal célja, hogy elvágják a kínai
internetezőket a kommunista párt által nemkívánatosnak tartott, jórészt nyugati
tartalmaktól. A
Kínai Központi Televízió szerint a tűzfal
bevezető munkájának költsége 800 millió amerikai dollárba került. Idén áprilisban a kínai nagy
tűzfal atyja,
Fang Binxing a
Harbini Műszaki Intézetben adott elő, amikor be
akart mutatni a hallgatóságnak egy dél-koreai internetes oldalt, amit viszont a
kínai cenzor-tűzfal nem engedett megnyitni.
Fang ezután mindenki szeme láttára
létrehozott
egy virtuális magánhálózatot (virtual private network), amivel könnyedén
megkerülhette saját teremtményét. Noha ez a módszer illegális, mégis rengeteg
kínai internetező használja arra, hogy látogathassa a cenzúra által letiltott
nyugati oldalakat, például a
Facebookot. Az viszont már megdöbbenést keltett,
hogy maga az Aranypajzs projekt létrehozója hágta át a szabályokat.A beszámolók
szerint a szervezők berekesztették az eseményt, miután a hallgatóság a
trükközés miatt kritizálni kezdte Fangot. Különböző, interneten megjelent
vélemények szerint az eset kínosan mutatta meg a kínai internetes cenzúra
természetét.
![](https://mozy.com/blog/wp-uploads/2009/10/MOZY-CHINA-R6.png)
2015. márciusától az új
szabályozás alapján minden felhasználó kizárólag a saját nevén és a személyes
adatai megadásával regisztrálhat a különböző kínai online platformokon - írta a
South
China Morning Post. A blogokban, mikroblogokban, azonnali üzenetküldő
szolgáltatásokban, online fórumokon, a cikkek kommentelőterében és másutt
március elsejétől már nem fordulhatnak elő olyan azonosítók, álnevek, fotók,
amelyek becsületsértők, államellenesek, vagy sértik a közérdeket, a törvényeket
vagy a vallást, veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a társadalmi stabilitást,
illetve a szuverenitást, alkalmasak az etnikumok közti gyűlöletkeltésre,
rémhírterjesztésre, valamint erőszakra hívnak fel. A kínai kormány a hamis
profilokon keresztül terjesztett pletykák és a félrevezető információk számának
növekedésével indokolta a lépést, melyek ártottak az ázsiai államnak. Szerintük
ezek a profilok rendkívüli módon beszennyezik az internet ökorendszerét és
ellentétesek az emberek érdekeivel. A felhasználóazonosítás szabályozásának
célja az, hangoztatták, hogy eltüntessék a hiteltelen, valótlan és megtévesztő
információkat. Közölték, hogy a hamis adatokkal regisztrálókat vagy az új
szabályokat megsértőket eltiltják az adott weboldal használatától.
![](https://24.p3k.hu/app/uploads/2016/02/thinkstockphotos-183958045-e1456152555750-800x450.jpg)
Idén áprilisban rebbent fel az a hír,
mely szerint
Kína egy százaléknyi
állami részesedést akar országa legnagyobbinternetes cégeiben. A kormányzat nem a profitra éhes, hanem be akarja ültetni
a képviselőit az igazgatótanácsokba, hogy így szólhasson bele a cégek
működésébe. A tervezett lépés mögött az a gondolat áll, hogy így talán könnyebb
lenne elérni, hogy a helyi internetes nagyvállatok (
Baidu, Tencent, NetEase) együttműködjenek
a cenzúra és a tartalomszabályozás terén. Azonban ezen cégek részben állami
tulajdonúvá válásának, igen súlyos következményei lennének, kezdve mindjárt
azzal, hogy ezeket a vállalatokat kitennék egy rakás külföldi tőzsdéről.
Egyelőre a terv lebonyolításához szükséges pénz forrása is hiányzik. A kínai
cenzúra már most is komoly pénzügyi terhet jelent ezeknek a vállalatoknak,
hiszen több száz alkalmazott foglalkozik azzal, hogy monitorozza és törölje az
államilag kényesnek talált tartalmakat. Persze sokan próbálják feszegetni a
határokat, és csak utólag törölnek, de ezzel valószínűleg csak a macska bajszát
húzogatják.
Cenzúra a Facebook-on
![](https://img.theepochtimes.com/n3/eet-content/uploads/2016/05/24/13256318_1089485757760134_1298380623751639852_n-676x450.jpg)
Hiába a nyugati világ terméke, a
jelenleg legnépszerűbb közösségi oldalon sem lehet mindent, a
Facebook cenzorai is szűrnek. A közösségi
oldalon pl. tilos akár művészeti tárgyú meztelenséget ábrázoló festmények és
fotók közzététele, de „
a túlsúlyosok
sincsenek biztonságban”. Ezúttal egy feminista csoport, a
Cherchez La
Femme akart eseményt szervezni a
Feminism
and Fat (Feminizmus és kövérség) című programjára, június 7-re. A
témához illően egy csakugyan plusszos méretű hölgyet akartak kirakni bikini
felsőben illusztrációként. Azonban a közösségi oldal megtagadta a kép miatt az
esemény közzétételét. Mivel: „
Nem kívánatos
módon ábrázolja a testet. Az ilyen hirdetések, mint ez, nem engedélyezettek,
mert a látogatók rosszul érzik magukat tőlük.” – szólt az eredeti elutasító
válasz. Azt javasolták, hogy sokkal jobb lenne egy futást, vagy biciklizést
ábrázoló fotó… Később a
Facebook hosszas egyeztetések után elnézést kért és
engedélyezte az esemény eredeti formájában való megjelentését.
Az információszabadság
![](https://www.namfrel.com.ph/v2/news/bulletin/bulletin-v2n19-freedom.jpg)
Az
információszabadság
jelentése az információhoz való szabad hozzáférés. Magyarországon két,
alkotmány által biztosított alanyi jogból, a közérdekű adatok megismerésének és
terjesztésének jogából tevődik össze. Ezek szerint: Bárkinek jogában áll
közügyekkel (államigazgatási, közigazgatási) kapcsolatos információkhoz,
adatokhoz hozzájutni s ezeket másokkal megosztani, újságban, interneten
közzétenni. A megismerhető adatok köre Magyarországon is pár év alatt változott,
nemzetközi viszonylatban pedig még nagyobb kontrasztokat tapasztalhatunk.
A Wikileaks és a Panama-papírok
Az idei év legnagyobb „fogásainak”
számítanak az információszabadság területén a
Wikileaks által
Hillary
Clinton levelezését kereshető formátumban közzé tett anyagai, illetve a
Mossack
Fonseca nevezetű panamai ügyvédi iroda egyik tagjának
szivárogtatása.
Míg előbbit az amerikai információszabadságot biztosító törvény értelmében a
kormány alapvetően köteles volt kiadni (bizonyos nemzetbiztonsági megkötésekkel),
az utóbbi a tipikus anonim szivárogtatások körébe tartozik. Mindkét esetben
felmerül a felelősség és az esetleges visszaélések/mulasztások felderítésének
kérdése. Hol a határ az információszabadság, az átláthatóság és a magánszféra tiszteletben tartása
között?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése