Kutatás az internetes cenzúráról
Az internetes-cenzúra egyre
erősebb a világban. Egy korábbi tanulmány alapján
40 megvizsgált országból 26 blokkolja/megszűri a politikai vagy társadalmi
érdekeltségű tartalmakat. Iránban, Kínában és Szaúd-Arábiában számos témát
cenzúráznak, és az ezekkel kapcsolatos tartalmak széles skáláját blokkolják,
politikai, szexuális jellegű, kulturális vagy vallással kapcsolatos alapon. Míg
Dél-Koreában csak egyetlen témát korlátoznak erősen: Észak-Koreát. A kutatásból az is kiderül, hogy hat
országban módszeresen szűrik a politikai tartalmakat. Ezek Mianmar, Kína, Irán,
Szíria, Tunézia és Vietnám. Illetve hét olyan országot találtak, ahol a
társadalmi szempontokat érintő tartalmakat szűrik széles körben. Ide tartozik
Irán, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán, Tunézia, az Egyesült Arab Emirátusok és
Jemen. Ezekben az országokban jellemzően azokat a tartalmakat blokkolják,
amelyeket a cenzorok szerint sértik a társadalmi normákat (pl. pornográfia, a
melegekkel és a leszbikusokkal kapcsolatos információk, illetve a
szerencsejáték). Emellett társadalmi szempontokat Franciaországban és
Németországban is érvényesítenek, ahol a holokauszt tagadását és a náci eszmék
népszerűsítését akadályozzák. A felmérés megállapította, hogy Myanmarban,
Kínában, Iránban, Pakisztánban és Dél-Koreában a „legkiterjedtebb a
nemzetbiztonsági szempontokat érvényesítő szűrés”.
Kína a cenzúra fellegvára
Az internet
cenzúrázását Kínában körülbelül 30 000 fő végzi, ellenőrzik a weboldalakat,
megpróbálva kiszűrni azokat a tartalmakat, amelyek a Kínai Népköztársaság „érdekeit
sértik”. A kritikus kommenteket perceken belül törlik az internetes
fórumokon, blogokban, kínai honlapokon. Ezen kívül lokkolták már a CNN-t, az
NBC-t, a Washington Post-ot, A New York Times-t és a BBC News-t is. A Great
Firewall of China az egyik fő cenzor, amely már 1998-ban megkezdte „működését.
A tűzfal célja, hogy elvágják a kínai
internetezőket a kommunista párt által nemkívánatosnak tartott, jórészt nyugati
tartalmaktól. A Kínai Központi Televízió szerint a tűzfal
bevezető munkájának költsége 800 millió amerikai dollárba került. Idén áprilisban a kínai nagy
tűzfal atyja, Fang Binxing a Harbini Műszaki Intézetben adott elő, amikor be
akart mutatni a hallgatóságnak egy dél-koreai internetes oldalt, amit viszont a
kínai cenzor-tűzfal nem engedett megnyitni. Fang ezután mindenki szeme láttára létrehozott
egy virtuális magánhálózatot (virtual private network), amivel könnyedén
megkerülhette saját teremtményét. Noha ez a módszer illegális, mégis rengeteg
kínai internetező használja arra, hogy látogathassa a cenzúra által letiltott
nyugati oldalakat, például a Facebookot. Az viszont már megdöbbenést keltett,
hogy maga az Aranypajzs projekt létrehozója hágta át a szabályokat.A beszámolók
szerint a szervezők berekesztették az eseményt, miután a hallgatóság a
trükközés miatt kritizálni kezdte Fangot. Különböző, interneten megjelent
vélemények szerint az eset kínosan mutatta meg a kínai internetes cenzúra
természetét.
2015. márciusától az új
szabályozás alapján minden felhasználó kizárólag a saját nevén és a személyes
adatai megadásával regisztrálhat a különböző kínai online platformokon - írta a
South
China Morning Post. A blogokban, mikroblogokban, azonnali üzenetküldő
szolgáltatásokban, online fórumokon, a cikkek kommentelőterében és másutt
március elsejétől már nem fordulhatnak elő olyan azonosítók, álnevek, fotók,
amelyek becsületsértők, államellenesek, vagy sértik a közérdeket, a törvényeket
vagy a vallást, veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a társadalmi stabilitást,
illetve a szuverenitást, alkalmasak az etnikumok közti gyűlöletkeltésre,
rémhírterjesztésre, valamint erőszakra hívnak fel. A kínai kormány a hamis
profilokon keresztül terjesztett pletykák és a félrevezető információk számának
növekedésével indokolta a lépést, melyek ártottak az ázsiai államnak. Szerintük
ezek a profilok rendkívüli módon beszennyezik az internet ökorendszerét és
ellentétesek az emberek érdekeivel. A felhasználóazonosítás szabályozásának
célja az, hangoztatták, hogy eltüntessék a hiteltelen, valótlan és megtévesztő
információkat. Közölték, hogy a hamis adatokkal regisztrálókat vagy az új
szabályokat megsértőket eltiltják az adott weboldal használatától.
Idén áprilisban rebbent fel az a hír,
mely szerint Kína egy százaléknyi állami részesedést akar országa legnagyobbinternetes cégeiben. A kormányzat nem a profitra éhes, hanem be akarja ültetni
a képviselőit az igazgatótanácsokba, hogy így szólhasson bele a cégek
működésébe. A tervezett lépés mögött az a gondolat áll, hogy így talán könnyebb
lenne elérni, hogy a helyi internetes nagyvállatok (Baidu, Tencent, NetEase) együttműködjenek
a cenzúra és a tartalomszabályozás terén. Azonban ezen cégek részben állami
tulajdonúvá válásának, igen súlyos következményei lennének, kezdve mindjárt
azzal, hogy ezeket a vállalatokat kitennék egy rakás külföldi tőzsdéről.
Egyelőre a terv lebonyolításához szükséges pénz forrása is hiányzik. A kínai
cenzúra már most is komoly pénzügyi terhet jelent ezeknek a vállalatoknak,
hiszen több száz alkalmazott foglalkozik azzal, hogy monitorozza és törölje az
államilag kényesnek talált tartalmakat. Persze sokan próbálják feszegetni a
határokat, és csak utólag törölnek, de ezzel valószínűleg csak a macska bajszát
húzogatják.
Cenzúra a Facebook-on
Hiába a nyugati világ terméke, a
jelenleg legnépszerűbb közösségi oldalon sem lehet mindent, a Facebook cenzorai is szűrnek. A közösségi
oldalon pl. tilos akár művészeti tárgyú meztelenséget ábrázoló festmények és
fotók közzététele, de „a túlsúlyosok
sincsenek biztonságban”. Ezúttal egy feminista csoport, a Cherchez La
Femme akart eseményt szervezni a Feminism
and Fat (Feminizmus és kövérség) című programjára, június 7-re. A
témához illően egy csakugyan plusszos méretű hölgyet akartak kirakni bikini
felsőben illusztrációként. Azonban a közösségi oldal megtagadta a kép miatt az
esemény közzétételét. Mivel: „Nem kívánatos
módon ábrázolja a testet. Az ilyen hirdetések, mint ez, nem engedélyezettek,
mert a látogatók rosszul érzik magukat tőlük.” – szólt az eredeti elutasító
válasz. Azt javasolták, hogy sokkal jobb lenne egy futást, vagy biciklizést
ábrázoló fotó… Később a Facebook hosszas egyeztetések után elnézést kért és
engedélyezte az esemény eredeti formájában való megjelentését.
Az információszabadság
Az információszabadság
jelentése az információhoz való szabad hozzáférés. Magyarországon két,
alkotmány által biztosított alanyi jogból, a közérdekű adatok megismerésének és
terjesztésének jogából tevődik össze. Ezek szerint: Bárkinek jogában áll
közügyekkel (államigazgatási, közigazgatási) kapcsolatos információkhoz,
adatokhoz hozzájutni s ezeket másokkal megosztani, újságban, interneten
közzétenni. A megismerhető adatok köre Magyarországon is pár év alatt változott,
nemzetközi viszonylatban pedig még nagyobb kontrasztokat tapasztalhatunk.
A Wikileaks és a Panama-papírok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése