Streaming-előnyei
és hátrányai a TIDAL mítosz
Tavaly a globális zeneértékesítés 9,7 százalékkal,
19,1 milliárd dollárra emelkedett. A leggyorsabban növekvő ágazat a
streamingplatformoké, amelyek összbevétele 33 százalékkal nőtt1 év alatt
/az International Federation of the Phonographic
Industry (IFPI) szerint/.
Jelenleg 255 millió olyan előfizető van, akik valamelyik streaming fogyasztói, és ők adják a teljes
szektor bevételének 37 százalékát. Ha ehhez hozzászámoljuk az olyan ingyenes
felhasználókat is, akik előfizetés helyett reklámokat néznek, akkor ez az arány
47 százalékra nő.
Az Egyesült
Államokban még nagyobb húzóerő a streaming, hiszen itt az előfizetők
adják a teljes zeneipar bevételének a 75 százalékát, amely a Recording
Industry Association of America szerint 10 százalékos növekedés
2017-hez képest
A telített piacon egyre több cég versenyez az
előfizetőkért. A két legnagyobb jelenleg egyértelműen a Spotify és az Apple
Music, de egyre inkább jön fel a YouTube Music és az Amazon Music is.
Meglepetés ugyanakkor, hogy a bakelitlemezek
eladása 6 százalékot ugrott egy év alatt, ez a szegmens utoljára 1988-ban
tudott ekkora bevételt generálni, és jelenleg 3,6 százalékos a piaci
részesedése. A CD-eladások mellett szintén komoly, 21 százalékos visszaesés
volt a digitális letöltések piacán.A felhasználóknak egyre
nehezebb dönteni, hogy melyikre fizessenek elő, mivel árban gyakorlatilag
azonosak, és a korlátlan zenehallgatás mellett egyik sem kínál túl sok mindent.
Néhány vállalat próbál úgy bevonzani kevésbé fizetőképes rétegeket, hogy
ingyenessé teszi a felületet, viszont a usereknek cserébe reklámokat kell
néznie. Gyakran a döntést a hírnév vagy a zenei kínálat határozza meg.
A streaming hatására a zeneipar kirobbanó fejlődése
Kérdés: kinek mit jelent a fejlődés?A bevételeket tekintve az előadóknak nem tűnhet gazdaságosnak ez az irány. A vezető szolgáltatóknak (Spotify, Apple, Deezer) mindenképp órási a profitszerzés lehetősége.
Ennek kapcsán az előadók és a streaming ipar
vitájába botlunk, miszerint az előadók problémásnak találták a lemezeladási
mutatójuk miatt a zeneszolgáltatók megosztásait, mégpedig azért, mert messze
elmaradnak a lemezeladási bevételeik a zenefolyamok szolgáltatásnyújtásaihoz
képest.
Több előadóművész találta olyan aggályosnak a
dolgot, hogy felsorakoztak Jay-Z (Shawn "Jay-Z" Carter) rapper mellé,
aki felvásárolt egy streaming szolgáltatót, nevezetesen az Asiro (norvég-svéd)
cég Tidal nevezetű zeneszolgáltatóját. Mindez 2014-ben történt. Ennek kapcsán
napvilágot láttak közös képek is, melyen a Tidal mellett szavazó előadók
sorakoznak fel, nevezetesen:
Beyoncé (akinek streaming ellenes harcáról
korábban is szóltam már, ő Jay-Z felesége), Rihanna, Kanye West, Nicki Minaj,
Daft Punk, Jack White, Madonna, Arcade Fire, Alicia Keys, Usher, Chris Martin a
Coldplayből, Calvin Harris, deadmau5, Jason Aldean, J. Cole, Claudia Leitte, és
természetesen Jay-Z maga. Többen közülük profiljukat is Tidal-kékre színezték,
illetve reklámkampányt indítottak #TIDALforAll hashteggel.
A Tidal vitathatatlanul egy olyan réteget próbál
megszólítani, amely nem feltétlen a nagy létszámával dominál, hanem egyfajta
elit zenekedvelő réteg.
Felmérések szerint ugyan nem érte el a Deezer
legtisztább hangzását a Tidal szolgáltatása, de a Spotify hangminőségénél jóval
finomabb hangsávokkal dolgozik.
Ehhez természetesen megfelelő eszközök is
kellenek, hogy kidomborodjanak ezek a hangminőségek. Ha egy szimpla kis
fejhallgatóval a vasútállomás zaját akarod elnyomni, akkor ehhez nem feltétlen lesz
szükséged a kiemelkedő minőségű hangzást adó Tidal-re.
Kiemelhető még az is, hogy a Tidal
egyik legnagyobb erőssége az exkluzív előadókban rejlik. Persze, hogy
szívesebben adod a neved egy kollégád bizniszéhez, mint a „véresszájú
producerek profitorientált tömegtermékéhezˇ".-írja az imagazin.hu.
Ami az előadókat illeti, Tidal-kék jelöléssel
ellátott borító hirdeti az albumok exkluzivitását, ami a felhasználónak egy
garancia arra, hogy a legjobb minőséget kapja. Ezen felül koncertfelvételeket
is közzé tesz, ami egyediségét mutatja. Emellett az elérhető művek 40 milliós
zeneszáma is egy mutatós adat.
A magasabb minőség viszont vastagabb árcímkével
is jár, itthon a veszteségmentes hangzásért 3000 forintot kell fizetni havonta.
Az alapszolgáltatás ára pedig a szokásos, 1500 forint havonta. A Tidal egy
hónapig ingyenesen is kipróbálható, ajánlott rögtön a HiFi csomagot kipróbálni
és eldönteni, szükségünk van-e erre a prémium kategóriára.
Az Apple Musichoz hasonlóan itt sincs
ingyenesen hallgatható verzió.
Ami a csövön kifér: összehasonlítás a hangerőt
illetően
Amiért létrejött ez az elit klub, az az előadóművészet
gázsijának és szellemi termékeiknek védelme és tiszteletben tartása. Éppen
emiatt némileg kellemetlen a hír, miszerint Jay-Z tulajdonában álló Tidal
igencsak megkésett az előadók jogdíjaival...
Ez lehet az oka annak, hogy 2017-ben eladta a 33
százalékát a Sprint mobilszolgáltatónak.
Az elmúlt években a Tidalt alaposan lekörözték a
riválisok, Jay-Z hiába szerzett rengeteg exkluzív zenét a
legnépszerűbb előadók egy részétől.
A szolgáltatás most már határozottan egy süllyedő
hajó benyomását kelti, a Tidal ügyeivel kapcsolatban jó bennfentes
információkkal rendelkező Dagens Næringsliv hírportál (via The Verge)
értesülései szerint több hónapos csúszásban van a jogdíjakkal.
Sok zenész és kiadó gondolkodik a zenéinek
leszedetésén, erősen fogyóban van a türelmük.
A Norvég
Gazdasági és Környezeti Bűnüldözési Hatóság (Okokrim) olyan állításokat kapott
norvég művészektől, akik szerint a streaming számok manipulálása bevétel
kiesést okozott nekik.
A Tidal csak annyit közölt a zenestreamelő
sajtósa az értesülésre, hogy a Tidal indulása óta nagyon sok negatív sztori
jelent meg a szolgáltatással kapcsolatban, eközben viszont más sem történt,
minthogy folyamatosan nőtt a felhasználói bázis.
Meghökkentő adatok kerültek nyilvánosságra,
amikor a Dagens Næringsliv által közzétett információk szerint a Tidal több
száz milliós nagyságrendben manipulálhatta Beyoncé Lemonade és Kanye West The
Life of Pablo című albumainak a statisztikai számait a zenehallgatás
szempontjából,ennek megfelelően nem kis pénzösszegeket zsebelhettek be a fent
említett előadók.
A Tidal természetesen
tagadta a vádakat, a norvég és a svéd zeneipari jogvédők azonban független
adatelemzést követeltek a TIDAL statisztikáit illetően.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése