keresés

2019. december 12., csütörtök

Streaming-előnyei és hátrányai


Streaming-előnyei és hátrányai a TIDAL mítosz
Tavaly a globális zeneértékesítés 9,7 százalékkal, 19,1 milliárd dollárra emelkedett. A leggyorsabban növekvő ágazat a streamingplatformoké, amelyek összbevétele 33 százalékkal nőtt1 év alatt
 /az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) szerint/.
Jelenleg 255 millió olyan előfizető van, akik valamelyik streaming fogyasztói, és ők adják a teljes szektor bevételének 37 százalékát. Ha ehhez hozzászámoljuk az olyan ingyenes felhasználókat is, akik előfizetés helyett reklámokat néznek, akkor ez az arány 47 százalékra nő.
Az Egyesült Államokban még nagyobb húzóerő a streaming, hiszen itt az előfizetők adják a teljes zeneipar bevételének a 75 százalékát, amely a Recording Industry Association of America szerint 10 százalékos növekedés 2017-hez képest
A lemezeladások globálisan ugyanakkor 34 százalékot zuhantak, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb hányada már digitálisan vásárolja, hallgatja és streameli a tartalmakat.



A telített piacon egyre több cég versenyez az előfizetőkért. A két legnagyobb jelenleg egyértelműen a Spotify és az Apple Music, de egyre inkább jön fel a YouTube Music és az Amazon Music is.

Meglepetés ugyanakkor, hogy a bakelitlemezek eladása 6 százalékot ugrott egy év alatt, ez a szegmens utoljára 1988-ban tudott ekkora bevételt generálni, és jelenleg 3,6 százalékos a piaci részesedése. A CD-eladások mellett szintén komoly, 21 százalékos visszaesés volt a digitális letöltések piacán.A felhasználóknak egyre nehezebb dönteni, hogy melyikre fizessenek elő, mivel árban gyakorlatilag azonosak, és a korlátlan zenehallgatás mellett egyik sem kínál túl sok mindent. Néhány vállalat próbál úgy bevonzani kevésbé fizetőképes rétegeket, hogy ingyenessé teszi a felületet, viszont a usereknek cserébe reklámokat kell néznie. Gyakran a döntést a hírnév vagy a zenei kínálat határozza meg. 


A streaming hatására a zeneipar kirobbanó fejlődése 

Kérdés: kinek mit jelent a fejlődés?
A bevételeket tekintve az előadóknak nem tűnhet gazdaságosnak ez az irány. A vezető szolgáltatóknak (Spotify, Apple, Deezer) mindenképp órási a profitszerzés lehetősége.
Ennek kapcsán az előadók és a streaming ipar vitájába botlunk, miszerint az előadók problémásnak találták a lemezeladási mutatójuk miatt a zeneszolgáltatók megosztásait, mégpedig azért, mert messze elmaradnak a lemezeladási bevételeik a zenefolyamok szolgáltatásnyújtásaihoz képest.

Több előadóművész találta olyan aggályosnak a dolgot, hogy felsorakoztak Jay-Z (Shawn "Jay-Z" Carter) rapper mellé, aki felvásárolt egy streaming szolgáltatót, nevezetesen az Asiro (norvég-svéd) cég Tidal nevezetű zeneszolgáltatóját. Mindez 2014-ben történt. Ennek kapcsán napvilágot láttak közös képek is, melyen a Tidal mellett szavazó előadók sorakoznak fel, nevezetesen:  

Beyoncé (akinek streaming ellenes harcáról korábban is szóltam már, ő Jay-Z felesége), Rihanna, Kanye West, Nicki Minaj, Daft Punk, Jack White, Madonna, Arcade Fire, Alicia Keys, Usher, Chris Martin a Coldplayből, Calvin Harris, deadmau5, Jason Aldean, J. Cole, Claudia Leitte, és természetesen Jay-Z maga. Többen közülük profiljukat is Tidal-kékre színezték, illetve reklámkampányt indítottak #TIDALforAll hashteggel.

A Tidal vitathatatlanul egy olyan réteget próbál megszólítani, amely nem feltétlen a nagy létszámával dominál, hanem egyfajta elit zenekedvelő réteg. 

Felmérések szerint ugyan nem érte el a Deezer legtisztább hangzását a Tidal szolgáltatása, de a Spotify hangminőségénél jóval finomabb hangsávokkal dolgozik.
Ehhez természetesen megfelelő eszközök is kellenek, hogy kidomborodjanak ezek a hangminőségek. Ha egy szimpla kis fejhallgatóval a vasútállomás zaját akarod elnyomni, akkor ehhez nem feltétlen lesz szükséged a kiemelkedő minőségű hangzást adó Tidal-re.
 Kiemelhető még az is, hogy a Tidal egyik legnagyobb erőssége az exkluzív előadókban rejlik. Persze, hogy szívesebben adod a neved egy kollégád bizniszéhez, mint a „véresszájú producerek profitorientált tömegtermékéhezˇ".-írja az imagazin.hu.

Ami az előadókat illeti, Tidal-kék jelöléssel ellátott borító hirdeti az albumok exkluzivitását, ami a felhasználónak egy garancia arra, hogy a legjobb minőséget kapja. Ezen felül koncertfelvételeket is közzé tesz, ami egyediségét mutatja. Emellett az elérhető művek 40 milliós zeneszáma is egy mutatós adat.


A magasabb minőség viszont vastagabb árcímkével is jár, itthon a veszteségmentes hangzásért 3000 forintot kell fizetni havonta. Az alapszolgáltatás ára pedig a szokásos, 1500 forint havonta. A Tidal egy hónapig ingyenesen is kipróbálható, ajánlott rögtön a HiFi csomagot kipróbálni és eldönteni, szükségünk van-e erre a prémium kategóriára.
 Az Apple Musichoz hasonlóan itt sincs ingyenesen hallgatható verzió. 


Ami a csövön kifér: összehasonlítás a hangerőt illetően

Az összes szolgáltatás közül a Tidalnél volt a leghangosabb a stream. Ugyanabban a környezetben az Apple Music-kon már rég közel a maximumra kellett tekertem a hangerőt, amikor a Tidal röhögve hozta ugyanazt az értéket 60%-os beállításon. 

Amiért létrejött ez az elit klub, az az előadóművészet gázsijának és szellemi termékeiknek védelme és tiszteletben tartása. Éppen emiatt némileg kellemetlen a hír, miszerint Jay-Z tulajdonában álló Tidal igencsak megkésett az előadók jogdíjaival...

Ez lehet az oka annak, hogy 2017-ben eladta a 33 százalékát a Sprint mobilszolgáltatónak.
Az elmúlt években a Tidalt alaposan lekörözték a riválisok,  Jay-Z hiába szerzett rengeteg  exkluzív zenét a legnépszerűbb előadók egy részétől.


A szolgáltatás most már határozottan egy süllyedő hajó benyomását kelti, a Tidal ügyeivel kapcsolatban jó bennfentes információkkal rendelkező Dagens Næringsliv hírportál (via The Verge) értesülései szerint több hónapos csúszásban van a jogdíjakkal.

Sok zenész és kiadó gondolkodik a zenéinek leszedetésén, erősen fogyóban van a türelmük.
A Norvég Gazdasági és Környezeti Bűnüldözési Hatóság (Okokrim) olyan állításokat kapott norvég művészektől, akik szerint a streaming számok manipulálása bevétel kiesést okozott nekik.
A Tidal  csak annyit közölt a zenestreamelő sajtósa az értesülésre, hogy a Tidal indulása óta nagyon sok negatív sztori jelent meg a szolgáltatással kapcsolatban, eközben viszont más sem történt, minthogy folyamatosan nőtt a felhasználói bázis. 

Meghökkentő adatok kerültek nyilvánosságra, amikor a Dagens Næringsliv által közzétett információk szerint a Tidal több száz milliós nagyságrendben manipulálhatta Beyoncé Lemonade és Kanye West The Life of Pablo című albumainak a statisztikai számait a zenehallgatás szempontjából,ennek megfelelően nem kis pénzösszegeket zsebelhettek be a fent említett előadók.


 A Tidal természetesen tagadta a vádakat, a norvég és a svéd zeneipari jogvédők azonban független adatelemzést követeltek a TIDAL statisztikáit illetően.






Források:


 














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése