A terrorizmusveszély egyre jobban elterjed napjainkban és már számos
példája van. Bár világszinten (manapság lassan már csak Európa szinten)
Magyarországon a terrorveszély a többi országhoz képest alacsony, a kibertérben
már más a kérdés.
A számtalan lékkel rendelkező biztonsági rendszerekből mindössze néhány év elteltével a központosított magyar kibervédelem képes volt egy olyan erős rendszert kiépíteni, hogy még a NATO és a visegrádi négyek kibervédelmében is központi szerephez jutott. A magyar politika viszont nem hazudtolta meg önmagát és ebből a sikertörténetből is bukást csinált. A magyarok informatikai képességei pár hónap alatt eltűntek, egy korábban a kibervédelmi központot vezető szakember véleménye szerint nagy rá az esély, hogy orosz nyomás áll ennek a hátterében (ezzel elvesztettünk egy még ki se robbant kiberháborút).
A kibervédelem összefoglalása:
Ø
A digitális korban, gazdaságban élünk, így az
információnak rendkívül nagy értéke van;
Ø
Az információt meg kell védeni
Ø A védelem leggyakrabban digitális védelmet jelent, antivírusokkal, tűzfalakkal, speciális szoftverek felhasználásával
Ø
Ehhez hozzá kell venni még a
jogszabályi hátteret, a feladatok megfelelő elosztását, és a rendszeres
ellenőrzéseket;
Ø
Ide tartozik még a fenyegetésekről való folyamatos információcsere a kormányok, techcégek és a biztonsági cégek között.
Ebből jól kivehető, hogy ez nem egy egy kézben megfogható feladat, ráadásul
azonos időben kell felkészülni a hekktivisták (olyan politikai, ideológiai okokból
hekkelő csoportok, mint az Anonymous és egyéb kiberbűnözők, melyeknek céljai általában a pénzszerzés), terroristák és más ellenséges kormányok támadásaira. Sajnálatos módon az, hogy ezek
ellen pontosan kinek mitcsodát kell tennie, sajnos az
egész világon nincsen eldöntve. Manapság csak hivatalok, techcégek és különböző szakértők várják egymástól a megoldást és remélik, hogy majd más válaszolja meg.
A közelmúltban Magyarország volt az alelnöke a NATO kibervédelmi munkacsoportjának és aktívan részt vett az EU EU információbiztonsági bizottságaiban és még egy kivételes állani kibervédelmi központtal is rendelkezett (ez a Nemzeti Biztonsági Felügyelet irányítása alatt áll). Nemzetközi mérések kimutatták, hogy Magyarország a közelmúltban a világranglistán a hatodik helyre, az EU-ban pedig a hatodikra küzdötte fel magát. Ez annak köszönhető, hogy megalkották többek között az információbiztonsági törvényt és sikerült a megfelelő szaktudást kialakítani, így fejlesztve a technikai és szervezeti felkészültséget képességfejlesztési lehetőségeket és együttműködési készségeket.
"Magyarország
Kormánya 2013. március 21-én kormányhatározatot fogadott el Magyarország
Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról. A stratégia megfogalmazott célja, a
kibertér biztonsági környezetének elemzése alapján azon nemzeti célok,
stratégiai irányok, feladatok és átfogó kormányzati eszközök meghatározása,
amelyek alapján hazánk érvényesíteni tudja nemzeti érdekeit a globális kibertér
részét képező magyar kibertérben is" írta levélben a Belügyminisztérium,
és arról is szót ejtettek, hogy a magyar kibervédelmi szervezetrendszer létrejötte óta
az alapvetően pozitív hatások mellett a struktúra bonyolultságára, illetve
hiányosságaira is fény derült. ezen problémák megoldása érdekében módosították idén júliusban az
állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvényt, amely kimondja, hoyg október elsején létrejön a Nemzeti Kibervédelmi
Intézet. Egy ehhez nagyban hasonlító intézetek működnek még többek között Németországban, Hollandiában és
Csehországban is.
"A hazai
állami elektronikus információs rendszerek biztonsága az elmúlt években
határozott fejlődésnek indult, azonban a kívánatos (teljes körű) biztonsági
szint eléréséhez még sok a tennivaló. A kielégítő kiberbiztonság ugyanis nem
teremthető meg pusztán a szervezetrendszer kialakítása és az általa működtetett
biztonsági rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével."
Igaz ugyan, hogy mostanában Magyarország kibervédelme nincs a legjobb állapotban, de nem csak minket fenyeget egy esetleges támadás lehetősége. Ezt bizonyítja az is, hogy a Német
Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) szerint komoly kibertámadások fenyegetik
Németországot csakúgy, mint az Európai Unió minden országát, ezért ők egy figyelmeztetést adtak ki a
vállalkozások számára. Ebben arról beszélnek, hogy a legrosszabb esetben a kibertámadások
erőműveket és energiahálózatokat is megbéníthatnak. (Így például tavaly decemberben Ukrajnában történt áramkimaradás, az Ivano-Frankivszk közigazgatási egység
területén három regionális áramellátó rendszert érintett a probléma. Az úgynevezett BlackEnergy vírus több százezer háztartásban okozott problémákat. (Ez nagy eséllyel egy jól
előkészített és megszervezett hackertámadás volt.)
Cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése