|
|
A Series-család (balról a Series S, jobbról pedig a Series X): ismét
elmaradt az áttörés. (Forrás: SimpleGamer) |
Egy újabb elveszett konzolgenerációs háború
A jelenlegi, azaz a 9. konzolgeneráció 2020-tól kezdődött, amikor mint a Microsoft, és mint a Sony egy-egy új termékcsaládot dobott a piacra. A generációnál már nem volt kérdés a natív 4K felbontás, de számos újítást hozott a konzol gamingbe (mint például a ray tracing-et). A redmondiak az Xbox Series-családdal próbálta megnyerni a videójátékok szerelmeseinek a szívét, ami, ellentétben a konkurens cég Playstation 5-jével, két, grafikailag teljesen eltérő teljesítményű konzolt takar: az erősebbik (azaz a generációs standard-nak megfelelő) Series X-et és a gyengébb (1440p felbontásra optimalizált), de jóval olcsóbb Series S-et. Ez utóbbi abban is eltér a "nagy testvértől", hogy nem rendelkezik lemezmeghajtóval (bár a PS5-nél is van ilyen típus, de erejükben nem térnek el egymástól).
 |
| A Playstation 5 Pro: a rivális jó erőben van. (Forrás: IGN Hungary) |
Azonban mára egyértelművé vált, hogy a Microsoft ebben a konzolgenerációban is alulmarad a Sonyval szemben. Ezt nemcsak a negatív jóslatok is jelzik, hanem az eladások is. 2024 júniusáig 28,3 millió Series-konzol fogyott el a megjelenése óta, szemben a PS5 61,7 milliójával. A 2024-es üzleti évet a Microsoft videójáték részlege pedig úgy zárta le, hogy a hardvereladások az ezelőtti üzleti év utolsó negyedévéhez képest 42%-al kevesebb forgalmat teremtettek. A Series-család helyzete annyira rossz lehet most, hogy állítólag már Európában is visszafogják forgalmazásukat. Ennek ellenére a redmondiak nem akarnak lemondani a konzolgyártásról. Az év folyamán a jelenlegi Xbox-ok újabb változatai érkeznek, de ezek vagy színben, vagy a meghajtó meglétében, vagy a tárhelyben fognak eltérni az alapmodellektől (eközben a Sony nemrég bejelentette a jobb teljesítményű PS5 Prót). Manapság pedig hírek keringenek arról, hogy készülőben van egy hordozható Xbox-konzol is, amit tekinthetünk egy válasznak a manapság egyre előretörő handheld gaming PC-kre is.
Az évszázad (nem problémamentes) üzlete
Habár a Microsoft rendelkezik saját videójáték franchise-okkal (Halo, Forza, Age of Empires stb.), az évek folyamán számos céget vásárolt fel, amely tovább szélesítette a redmondiak portfólióját (mint például a Mojang-ot /Minecraft/ és a Bethesdát /The Elder Scrolls, Fallout stb./). Ám a legutóbbi "zsákmányuk" nem hogy óriási volt, hanem komoly félelmet is előidézet. Ez volt az Activision Blizzard felvásárlása.
Az akvizíciót 2022. január 18-án jelentették be, melynek értéke 68,7 milliárd dollár volt. Így a techóriás olyan jelentős franchise-okhoz juthat így, mint a Call of Duty (amelynek jövője a későbbiekben központi kérdéssé vált az ezutáni vitákban) és a Warcraft. De a gaming nagyhatalom révén szerettek volna erőteljesen részt venni a mobiltelefonok nyújtotta piacon is (pl. a Candy Crush-al). Az üzletet 2023. június 30-ig szerették volna lezárni ugyan, de ennek megvalósulását egyes helyi hatóságok, valamint fő riválisuk, a Sony késleltették. A trösztellenes szervek inkább a gaming piac egyensúlyát érintő esetleges negatív hatásai miatt aggódtak. A japán konkurens eleinte, többek közt az Activision játékok multiplatformságát várta el a Microsofttól. De később a Sony komoly aggódalommal nézte az akvizícióval kapcsolatos híreket, és mindent megtett annak érdekében, hogy meghiúsoljon a rivális ezirányú terve. A redmondiak se hagyták magukat a japán óriás vádjaival szemben, aminek köszönhetően egy kisebb "konzolháború" alakult ki a két fél között.
Az üzlet egyik nagy (és hazai) ellenzője az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (a későbbiekben FTC) volt, ami 2022 végén pert indított ellenük (részben egy hamis érv nyomán), akik később is igen kritikusan állt a nagy üzlet nyélbe ütésével szemben. Júliusban egy másik pert veszítettek az akvizícióval kapcsolatban, aminél sikertelenül lebbeztek fel. A Microsoft egy július 18-ai beadványával végül sikerült elérnie, hogy az augusztus 2-ára tervezett első meghallgatását, ami az akkor még érvénybe lévő trösztellenes perhez kapcsolódott, leállítsák. Így hazai pályán is szabad lett az út az egyesüléshez, aminek az FTC továbbra sem örül.
Szintén komoly akadályként mutatkozott az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (a későbbiekben CMA) is. A britek 2023. április 26-án, akik egy kicsit korábban enyhítettek álláspontjukon, nemet mondtak az akvizícióra, mivel féltették a felhős játékpiacot a Microsoft megerősödésének a negatív hatásaitól. Ennek talaján még az Európai Bizottság későbbi döntését is kritizálták (lépésükre brüsszeli részről is jött kritika). Végül október 13-án a CMA is rábólintott a redmondiak grandiózus tervére.
Az üggyel az Európai Bizottság is foglalkozott, ami szintén aggodalommal tekintett az akvizícióra. Az Unió ezért 2023 elején trösztellenes figyelmeztetést küldött a Microsoftnak. De az EB végül május 15-én rábólintott az óriási üzletre.
A félelem elkerülése és az üzlet megvalósulásának az érdekében többször is
kijelentették, hogy az Activision Blizzard tartalmai továbbra is elérhető lesz
más platformon is. Ennek keretében megegyezett a gaming piac más szereplőjével
is. Például a Nintendo részére 10 évre biztosították, hogy konzoljaikon is
megjelenhessen a Call of Duty játékai. Sorsdöntőnek viszonyult a
Ubisofttal kötött megállapodás, melynek értelmében a francia fél 15 évre
megkapta az Activision streaming jogait. Ezeknek is köszönhető volt, hogy
végül 2023. október 13-án hivatalosan is tulajdonukba kerülhessen az
Activision Blizzard. Az akvizíció meghozta a hatását:
a 2024-es üzleti év második negyedévében, többek közt, a Microsoft gaming részlege, a cég történetében először, több
bevételt hozott (7,11 milliárd dollár) a Windowsnál (5, 26 milliárd dollár). A
következő negyedévben
pedig 17%-al emelkedett a bevétele a Microsoft Gaming-nek (15,6 milliárd
dolláros bevétel), amely szintén a "zsákmánynak" köszönhető.
"Play More Games, No Console Needed", avagy az Xbox Game Pass napjainkban
A Microsoft gaming portfóliójának egyik húzóága kétségtelen, hogy maga az Xbox Game Pass, amely révén számos játékot tölthetünk le ingyen Xbox konzolokon és számítógépeken. Hasonlóan a Netflixhez és más filmes streaming szolgáltatásokhoz, itt is egy állandóan frissülő, de tartalmas portfóliót biztosít az előfizetők számára. A techóriás évente egy milliárd dollárt költ el évente annak érdekében, hogy külsős fejlesztőák játékai is jelenhessenek meg rajta. Egy 2024-es jóslat szerint, 10 év múlva elérhetik a 200 millió előfizetőt. Maga a szolgáltatás számos eltérő tartalmú és árazású csomagot foglal magában (a fejezetben feltüntetett árak a blogbejegyzés írásának napjának a viszonyait mutatja be). Xbox tulajdonosoknak két "konzol-exkluzív" lehetőség is van: a Core és a Standard. Az előbbiért 2500 forintos havidíjat kell fizetnünk, amellyel mintegy 25 címmel tudunk ingyen letölteni, és online is játszhatunk az ezzel lehetőséggel rendelkező, általunk megvásárolt játékainkkal (a free to play kategóriásokkal persze előfizetés nélkül is ingyenesen). Utóbbi tulajdonság a modern konzolok nagy hátránya. Emellett exkluzív akciók és ajánlatok is járnak az előfizetők számára. A drágábbik csomag, a Standard szinte ugyanazt kínálja, mint az olcsóbbik, de elérhetővé teszi a Game Pass szinte egész játékkönyvtárát. Mindezért cserében havi 4090 forintot kell fizetnünk. A számítógépes gaming közösségnek is biztosítva van egy, az utóbbihoz hasonló csomag, de jóval több tartalommal. Azonnal játszhatnak az Xbox Game Pass-en a megjelenés napján megjelenő játékokkal (ezen fejlemény ebben az év újdonsága), és hozzáférést kapnak egy másik gaming szolgáltatáshoz, az EA Play-hez. Ez nekünk csupán 3600 forintba kerülne havonta. A legdrágább elérhető csomaghoz mindkét tábor hozzá juthat: az Ultimate-hez. Ez az 5490 forintnyi havidíjas "nehézfiú" már megadja azokat a plusz tartalmakat a konzolosoknak, amitke a Standard nem biztosított: az azonnali hozzáférést az új játékokhoz (2024 óta nem tartalmazza) és az EA Play-t. Ezek mellett exkluzív előnyöket, valamint felhős alapú játékot biztosít. Utóbbi esetében különböző eszközökön streamelhetünk játékokat, amelyhez elegendő egy kontrollert (esetleg billentyűzete és egeret) beszerezni. Azonban olyan hír is felröppent ez év folyamán, amely újabb lehetséges Game Pass-csomagokról szólt. Az egyik kizárólag felhős szolgáltatást tartalmaz, de a játékok felett digitális tulajdonjogot is gyakorlhatunk. De szóba kerültek itt a reklámok bevezetéséről is.
Mint ahogy korábban is szó volt róla, a szolgáltatás nem csupán Xbox-konzolokon és számítógépen érhető el. A legdrágább csomagnak köszönhetően akár mobiltelefonokon és tableteken is streammelhetünk játékokkat. De elérhetővé vált a Samsung televíziójain és a Meta Quest VR készülékeken is. Azonban 2024 júniusában egy újabb eszköznél is bejelentették az Xbox Game Pass Ultimate elérhetőségét: az Amazon Amazon Fire TV Stick TV okosító eszközénél (pontosabban a 4K Max és a 4K változatoknál). De elérhető a multinak egy másik eszközén, a Fire TV Cube-on is. Már jól párszor jelezték a Microsoft részéről, hogy szolgáltatásukat minél több platformon szeretnék elérhetővé tenni. Talán nem véletlen hogy az utóbbi bejelentés címében is ez szerepel: "Play More Games, No Console Needed".
Lesz-e Halo Playstation-ön?
Ha belecsöppenünk egy olyan vitába, amely arról szól, hogy vajon melyik konzol a jobb, akkor biztos elhangzik pro-kontra érvként az általuk kínált játékportfólió. Egy játék megjelenhet kizárólag egy, vagy több helyen is, de előbbi esetben számos oka lehet. Ez lehet az adott platform saját alkotása, és megeshet, hogy egy másik cég terméke, ideiglenesen vagy végleg, válik konzol-exkluzívvá. Habár az Xbox esetén is fennállhatnak ezek, a Microsoft ezen most változtathat.
Az a tény, hogy a techóriás gaming franchise-ainak egy adott terméke nem csak PC-n vagy az Xboxon jelenik meg, nem újkeletű dolog (az Age of Empires 2 például megjelent Playstation 2-n is). Egyesek (mint a Minecraft) továbbra is megmaradtak multiplatformúnak. Akkor valóban jogos a kérdés, hogy a mostani fejlemény mitől lenne olyam különleges?
Már a bejegyzés megírásának évének az elejétől kezdve lehet olvasni olyan híreket, amelyek arról szólnak, hogy a redmondiak akár saját játékaikat is elérhetővé teszik a konkurens konzolokon. Köztük olyan ikonikusan az Xbox-hoz köthető franchise-al egyetemben, mint a Gears of Wars. A híresztelés annyira rendkívüli volt, hogy egyes felhasználók emiatt elkezdtek elfordulni a Microsoft konzoljától. A pletykák végül igaznak bizonyultak, és négy játék (Grounded, Pentiment, Hi-Fi Rush, Sea of Thieves) valóban elvesztették exkluzívitásukat. Eközben a legújabb Doom (melyet szintént a redmondiak birtokolnak) is teljesen multiplatform címként jelenik meg 2025-ben; és még a Bethesda közelegő Indiana Jones-játéka sem fog xboxos és PC-s játékként piacra kerülni.
 |
| A Sony-nak nem ismeretlen a Microsoft játékai. (Forrás: Amazon.de) |
Még az év folyamán kiderült, hogy a Microsoft radikálisnak tűnő lépéseinek hátterében a bevételek növelése áll. De meg kell jegyezni, hogy már korábban is megjelentek a részükről olyan kijelentések, amelyek kritikusan viszonyultak a konzol-exkluzívitással szemben. És mint már korábban is említésre került, hasonló szellemű megnyílvánulással és együttműködésekkel próbálták (sikerrel) elérni az Activision Blizzard akvizícióját. De szeretnék elérhetővé tenni az Xbox Game Pass-t a konkurens konzolokon is.
Még nem tudni, hogy vajon játszhatunk-e olyan Xbox-exkluzív játékokkal is majd Playstation-ön és a Nintendo konzoljaival, mint a Halo, de ezen tendenciák egy érdekes képet fognak mutatni a Microsoft ezirányú tevékenységének a jövőjéről. Márcsak az a kérdés, hogy ezek pozitív vagy negatív irányba viszik-e a redmondiak törekvéseit (elég gondolni a konzolgyártásuk válságos helyzetére is).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése