No már persze nem olyan értelemben. Nem közbeszerzés tekintetében.
Nézzünk rá pár oldalról, hogyan is lehetne a könyvtárakat applikációkba sűríteni - lehetséges-e egyáltalán?
Könyves közösségek és közösködések
Kezdjük talán a legelején, még ne is telefonon, csak böngészőben. Tudod, ahol most vagy.
Magyarországon a könyves közösségi oldalak alfája és omegája a moly.hu, ami témába vágóan könyvtári állományt is számon tart - ugyan erősen hézagos a tudástára, de lehet könyvtárak raktáraiban is kutatni a közösségi oldalon keresztül. Emellett kapcsolatot tudsz tartani olvasó családbarátaiddal, az írókkal és akár a kiadókkal is.
Ennek az amerikai nagytestvére a Goodreads, ami számos funkcióval és tulajdonsággal csilloghat. Természetesen mindent, ami a moly tud, tud a GR is. Amíg a moly állományát a felhasználók, a Goodreads-ét az Amazon bővíti. Félig szociális felület, félig könyves adattár. Mindez pár kattintásra, vagy koppintásra - annak, aki az applikációt preferálja.
A Library Thing, az Újvilág zsebkönyvtára
A Library Thing a modern kor Amerikájának digitális gyermeke. Könyvtáros applikáció, természetesen böngészőből is elérhető, és közösségi portálként több, mint kétmillió felhasználót számol. Elsődleges célja, hogy könyveket, zenét, filmet és minden típusú médiumot katalogizáljon azáltal, hogy adatokat importál - elsősorban és főleg - könyvtáraktól (és hat Amazon store-ból).
A Library Thing ajánlásokat tesz a hozzáadott könyvlistád alapján, hogy mi tetszhetne neked. A Goodreads is, viszont ez utóbbi inkább szélesíteni akarja a látóköröd, az előbbi pedig biztosra megy. A felhasználók értékelései alapján a Library Thing barátságosabb környezet, ami közelebb hozza a olvasókat az írókkal és egymással.
Magyar oldalról is érdekes lehet a Library Thing mert a MOKKA rekordjai is fel vannak töltve a közel ötezer könyvtár adatai közé, ahonnan az LT importál. Ez egy "egyik szemem sír, másik nevet" szituációt hoz létre a kedves felhasználó számára, ugyanis a rekordok, mint ahogy talán megszokhattuk, nem egységesek. Rengeteg a duplikált és hibás rekord, egy-kettőre ránézni is rossz. A jó hír, hogy ezek az appon belül szerkeszthetőek, viszont a tényleges rekordokkal így sem vagyunk kisegítve. De legalább van magyarul!
Ó, de persze mindennek van árnyoldala. Természetesen kedvenc könyvtáros applikációnkat is elérte a haladó kor rákfenéje. Ha kétszáz - kettőszáz! - könyvnél többet szeretnél hozzáadni, évenkénti $10-ral fog megrövidíteni téged az alkalmazás. Persze, ez nem sok, azok viszont okkal sokallhatják, akik nem akarnak egy katalógusra költeni. A Goodreads ennek ellenére teljesen ingyenes.
Illetve az LT interface pedig olyan modern és könnyen kezelhető, átlátható, mintha 2005 óta, mikor létrehozták, nem nyúlt volna hozzá designer. Ami, muszáj vagyok hozzátenni, szinte az összes könyvtáros applikáció vagy weboldal gyerekbetegsége.
De nem áll meg az élet
A Library Thing szép, hasznos, kiterjedt és csak részben ingyenes, de nem az egyetlen ilyen applikáció (vagy oldal) a piacon. Nézzünk is rá néhányra.
Libib - fizetéstől nem mentes, de ingyenesen ötezer(!) médiumot tudsz feltölteni rá, hogy rendszerben tartsd magad és környezeted. Ez lehet film, zene, könyv vagy akár videojáték. Ugyanúgy funkcionál közösségi interface-ként is, könnyű kezelni és hozzáférhetsz a Library of Congress állományához.
Libby - az applikáció lényege, hogy az olvasójegyed ellenében e- és hangoskönyveket tudsz kölcsönözni a könyvtárból, ahová be vagy iratkozva. (Nohát! Láss csodát, mégis megoldották, hogy lehet ilyet!)
Handy Library - szintén könyvtári nyilvántartó alkalmazás, otthoni, személyes használatra. Többek között tud ISBN-t szkennelni és nyilvántarthatod, hogy a kölcsön adott vagy vett könyveid mióta nincsenek a gazdáiknál. Az adatokat Google Drive-ra menti, illetve Excelbe.
BookLikes - első ránézésre a Blogger és a korai Tumblr szerelemgyerek is lehetne. Egy oldal, ami kifejezetten a könyves blogolásra lett kitalálva. Egyébiránt ugyanolyan funkciókkal rendelkezik, mint a többi könyves internetes portál.
Anobii - inkább fórum, mint személyes könyvtár, és inkább ismerkedős, mint könyvtári állomány zsebretétele.
Mit hoz a jövő?
Személyes reményem, hogy egy használható, integrálható, színes-szagos szélesvásznú magyar nyelvű könyvtári alkalmazást, ami mind kinézetre, mind tartalomra utoléri saját korát. Valahogy a Libby és a GoodReads között képzelném el, olyan gyerekként, akire a Library Thing vigyázott kiskorában.
A digitalizálás korával muszáj haladnia a könyvtáraknak is. Sőt, nem csak kifulladva kéne utána loholnia, hanem zászlósként vezetnie előre az irányt. A telefonos applikációk minden pillanatunkat befolyásolják, könnyítik vagy éppen nehezítik a munkavégzést. A könyvtárak számára a következő lépés az állomány átláthatóvá, könnyen kezelhetővé és elérhetővé tétele. Mindent felhasználóbarát környezetben. Ami ezt megakadályozza, hogy sajnos azok, akik ezt megtehetnék, létrehozhatnák, maguk sem igazán értenek az informatikához vagy a fejlesztéshez.
Az más kérdés, hogy állambácsinak ezt fundálnia kéne, de mindent nem lehet.
Olvass tovább!
Goodreads vs. Library Thing, Amanda Nelson kétrészes cikke
Collective Intelligence, Wikipedia szócikk
Enterprise Bookmarking, Wikipedia szócikk
Zeitgeist, LibraryThing statisztika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése