A könyvnyomtatás feltalálásával nagyot fordult a világ. A könyvek nyomtatás általi gyors elterjedése, az írás-olvasás néhány évszázad alatti általánossá válása lehetővé tette, hogy széles tömegek is hozzájussanak a tudáshoz, a hírekhez, a tudomány és művészetek eredményeihez. Mindez nemcsak a köz művelődését segítette elő, hanem a gazdasági fejlődést, ezáltal az életszínvonal általános javulását is.
 |
| 16. századi nyomda ábrázolása |
A könyvnyomtatás feltalálása után bő ötszáz évvel azonban még sokkal gyorsabb ütemben kezdtek teret nyerni életünkben a digitális felületek. Azóta foglalkoztatja és sürgeti az emberiséget a kérdés: lesz-e vége valamikor a Gutenberg-galaxisnak? Ha igen, mikor? Ha nem, hogyan tudjuk minél hatékonyabban összehangolni analóg és digitális életvitelünket? A nyomtatott könyvek digitalizálása, az e-könyvek megjelenése is eme kérdésekre próbált és próbál máig is válaszokat találni.
1971. július 4-én Michael Stern Hart, az Illinois Egyetem akkori diákja begépelte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát az egyetem egyik számítógépébe, hogy ingyenesen elérhetővé tegye mások számára is. Vállalását hamarosan a Biblia, majd Shakespeare műveinek begépelésével folytatta, majd az azt követő években több száz kötet szövegét is számítógépbe vitte, így indította útjára a Gutenberg Project-et, az első elektronikus könyvtárat, amely mára több mint hatvanezer e-könyvet szolgáltat ingyenesen bárki számára.
A Gutenberg Project
1971. július 4-én Michael Stern Hart, az Illinois Egyetem akkori diákja begépelte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát az egyetem egyik számítógépébe, hogy ingyenesen elérhetővé tegye mások számára is. Vállalását hamarosan a Biblia, majd Shakespeare műveinek begépelésével folytatta, majd az azt követő években több száz kötet szövegét is számítógépbe vitte, így indította útjára a Gutenberg Project-et, az első elektronikus könyvtárat, amely mára több mint hatvanezer e-könyvet szolgáltat ingyenesen bárki számára.
 |
| A Gutenberg Project főoldala |
A Gutenberg Project adatbázisában az 1990-es évek végére már több mint ezer kötet vált elérhetővé, 2003-ra ez a szám tízezerre nőtt, 2006-ra megduplázódott, majd 2011-re ismét megduplázódott. Az évek során sok önkéntes csatlakozott a projekthez, ma már több ezren frissítik folyamatosan a kínálatot. Az elérhető művek nagy többsége 1924 előtt jelent meg, és angol nyelvű, de az idő előrehaladtával elkezdtek más nyelvű köteteket is digitalizálni, ma már több mint ötven nyelven találhatunk meg könyveket, ezek között magyarul is. A művek egyszerű szövegformátumban érhetőek el, de az újonnan digitalizált könyvek között már megtalálunk html, pdf és epub formátumú anyagokat is. A keresőfelület felhasználóbarát, különböző paraméterek szerint listázza ki a köteteket.
A Magyar Elektronikus Könyvtár
Az első magyar elektronikus könyvtár létrehozását az 1994 tavaszán megtartott „Pocok-workshop” keretében kezdeményezte néhány lelkes könyvtáros, majd az elkövetkező hónapokban közös levelezőlistán készítették el ajánlásukat a Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához és működésének szabályozásához. Még az év szeptemberében a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program felvette első hároméves feladattervébe felvette a projektet és megkezdődött a szolgáltatás kiépítése.
Az Országos Széchényi Könyvtár 1999 óta ad otthont a projektnek, majd 2000-ben megalapult a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis építése, a Magyar Elektronikus Könyvtár keretében, 2003-ban indult el. 2007 júliusában már ötezer katalogizált dokumentumot tudhatott magáénak a gyűjtemény, mára több mint 15 ezer digitalizált kötetet tartalmaz. Az állomány havonta százötven-százhetven tétellel gyarapodik.
 |
| A Magyar Elektronikus Könyvtár főoldala |
Az elektronikus könyvtárak fontossága
Az elektronikus könyvtárak megjelenése hasonló fontossággal bír, mint a könyvnyomtatásé: minél szélesebb körű információmennyiséget, tudást, híreket, tudományos és művészeti eredményeket eljuttatni azokhoz az emberekhez, akikhez mindez másképp nem jutna el. Bár manapság a világ egyes területein sokkal magasabb az életszínvonal, nagyon sok helyre sajnos még így sem jut el az emberiség által mára megszerzett tudásmennyiség töredéke sem.
Az elektronikus könyvtárak biztonsági funkciót is betöltenek, a digitalizálás eleve a tudásanyag megőrzését kívánja biztosítani, hisz nyomtatott könyveink anyaga oly törékeny és könnyen sérül. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a nyomtatott könyveket se hanyagoljuk el, hiszen mi más lenne a biztonsági másolat, ha egy nap a világháló vagy energiaforrásaink mondanák fel a szolgálatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése