Teljes nevén Theodor Holm Nelson, amerikai filozófus, szociológus és nem utolsó sorban őt tartják a számítástechnika úttörőjének. Neki köszönhetjük a hipertext, hipermedia illetve a hiperlink fogalmakat.
1960-ban így nyilatkozott: “Egy olyan anarchikus, populista, elektronikus, world-wide szintű rendszernek a víziója bontakozott ki a fejemben, ahol bárki bármit közzétehet, illetve azt bárki szabadon elolvashatja. (Eddig ugyanúgy hangzik, mint a mindenki által ismert web.) De személyes megközelítésem az irodalmi mélységről szól - ideértve az összehasonlítást, a kommentárt és az egyedi szerzői jogi javaslatot is.”
A Harvard Egyetem első évében, egy számítógépes programozási kurzus keretében kezdett el gondolkozni azon, hogy írnia kellene egy dokumentumkezelő rendszert a jegyzetei indexeléséhez és rendezéséhez. Belekezdett egy, a szövegszerkesztőhöz hasonló írási rendszer létrehozásához, amely lehetővé tenné a különféle verziók és dokumentumok összekapcsolását társításos és nemlineáris módon. Habár ezt a projektet nem fejezte be, tovább dolgozott egy olyan rendszeren, amely nagyon hasonló volt Vannevar Bush elképzeléséhez, azzal a különbséggel, hogy míg az ő rendszere, a Memex mikrofilmeken, addig Nelsoné a számítógépeken alapult. Ennek az ötletnek szentelte egész további életét.
Alapvető elképzelése mellett Nelson meg akarta könnyíteni a szekvenciális írást. Folytatta ötleteinek kifejtését, de nem rendelkezett megfelelő technikai ismeretekkel ahhoz, hogy másoknak el tudja mondani hogyan lehetne ezeket megvalósítani. Emiatt sok ember figyelmen kívül hagyta őt.
Azonban a témában érdekelt, számítógépes technológiához értő fiatalok egy csoportjával együtt tovább fejlesztette a rendszert, amit 1967-ben Xanadunak nevezett el.
Alapvető célkitűzései, ahogyan azokat az xanadu.com meghatározta:
Felhasznált források:
http://zsadon.hu/kezirat/xanadu.htm
https://www.artpool.hu/hypermedia/nelson.html
https://www.artpool.hu/hypermedia/feldman.html
https://mimix.io/getting-to-xanadu/
http://www.xanadu.net/
https://www.wired.com/1995/06/xanadu/
Azonban a témában érdekelt, számítógépes technológiához értő fiatalok egy csoportjával együtt tovább fejlesztette a rendszert, amit 1967-ben Xanadunak nevezett el.
A Xanadu működése
A Xanadu egy nagy teljesítményű hipertext rendszer, amely biztosítja az objektumokra való hivatkozások azonosságát, és megoldja a konfigurációkezelés és a szerzői jogok ellenőrzésének problémáit. Bárki hivatkozhat bárkire, feltéve, hogy a referenciák az eredeti példánytól származnak, és esetleg mikrofizetéssel járnak a szerzői jog tulajdonosai számára.
Alapvető célkitűzései, ahogyan azokat az xanadu.com meghatározta:
- Nagy teljesítményű hipertext (sokkal gazdagabb struktúrák, mint az "oldalak")
- Tetszőleges számú, egymást átfedő, közzétehető kétirányú hivatkozás tetszőleges számú ember által
- Minden ellátható jegyzetekkel
- A különböző verziók kezelése (a fennmaradt részek egymás mellett megtekinthetők)
- Jogkezelés:
- Általános engedély az online újrafelhasználáshoz
- Az egyes felhasználók által fizetett összeg a letöltött idézetekért
- Az összes idézet visszakövethető az eredeti köntextusba
- Minden szabadon közzétehető
1972-ben Cal Daniels elkészítette a Xanadu szoftver első demonstrációs verzióját egy számítógépen, amelyet Nelson kifejezetten erre a célra bérelt, de pénz hiányában egy ideig szüneteltetniük kellett.
1974-ben, a számítógépes hálózatépítés megjelenésével Nelson egy központosított információforrássá finomította a Xanadu-val kapcsolatos gondolatait, és elnevezte azt dokuverzumnak. Nelson és csoportja folytatta a munkát töretlenül, ami szinte a csődig jutott. Azonban 1983-ban John Walker - az Autodesk alapítója - pénzügyi támogatásával folytathatták a munkát.
Mindezek mellett se sikerült soha teljesen befejezni a Xanadut, és még mindig messze van a tényleges megvalósítástól. 1999-től vált nyílt forráskodú projektté.
Kritika
Érdemes elolvasni Gary Wolf 1995-ös, a Wired-hez intézett vizsgálatát - amelyet Xanadu átoknak hívott - ami nem csak Nelson iránti kritikája miatt érdekes, hanem a projekt mögött álló emberek és vállalatok gazdag részletei és izgalmas felfedezései miatt is.
17 pontban taglalja Nelson pályafutását, illetve a Xanadut. Egészen Nelson gyerekkorától az egyetemi évein át és a Project első gondolatától kezdve, végighaladva annak majdnem minden állomásán.Felhasznált források:
http://zsadon.hu/kezirat/xanadu.htm
https://www.artpool.hu/hypermedia/nelson.html
https://www.artpool.hu/hypermedia/feldman.html
https://mimix.io/getting-to-xanadu/
http://www.xanadu.net/
https://www.wired.com/1995/06/xanadu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése