Az ingyenes tartalom ára

Manapság már ritka az az eset, hogy miután megnyitunk egy honlapot ne kelljen elfogadnunk valamilyen adatvédelmi és általános szerződési feltételek. Amiket nagy valószínűséggel senki nem olvas el. A háta közepére sem kívánja A felhasználó csak hozzászeretne jutni az információhoz minél gyorsabban és egyszerűbben. Új trend van kialakulóban miszerint a honlapok nem elégszenek meg ezeknek a feltételek elfogadásával, hanem az email címünkkel vagyunk muszáj fizetni, ha hozzá szeretnénk férni az ingyenes tartalomhoz.

Visszaélés a bizalommal

Több olyan honlap is létezik, akiknél elengedhetetlen feltétel az, hogy megadjuk az email címünket ahhoz, hogy feliratkozzunk az oldalon elérhető tartalom fogyasztásához. Ilyen példának okán a The Atlantic vagy a Reuters. Az email cím megadásával feliratkozunk egy olyan hírlevélre, ami a levelező rendszerünkben gyarapodó levélszemét kupacra dob még egy-két lapáttal. Nem beszélve arról, hogy esetlegesen ezek az oldalak akár ki is adhatják email címünket egy harmadik félnek, akik reklámokkal és külön fajta megkeresésekkel bombázhatnak minket. Ha nem az email fiókunk felől közelítenek meg minket, akkor a honlapon magán ugranak fel a külön fajta hirdetések és reklámok, amik az adatbányászat köszönhetően célzottan és személyre szabott ajánlatokkal környékeznek meg minket. Az adathalászat nem merül ki az böngésző általi keresésinkben. Androidos eszközeink dokumentumok vagy linkek megnyitása során megkérdezi, hogy Chrommal szeretnénk-e megnyitni az adott lapot? Az emberekből gyakorta undort vált ki a magánéletük teljesen figyelmen kívül hagyása és háborgatása. Ezeknek féken tartását segíti remélhetőleg a 2018 óta hatályban lévő GDPR törvény.

Ártalmatlannak tűnő alkalmazások

A fiatalok körében széles körben elterjedt és népszerű TikTok olyan más az eszközön lévő alapvető alkalmazásokhoz kér hozzáférést, mint a fotó kezelő és a helymeghatározó. A applikációnak megfelelő működéséhez, ha nem szeretnék tartalmat készíteni csak fogyasztani, akkor teljesen feleslegesnek látszik, hogy hozzáférése legyen az eszközünkön lévő összes fotót kezelő alkalmazáshoz. Kína élen jár az állampolgáraik megfigyelését illetően. A TikTok révén pedig világszerte emberek tömegeiről szereznek adatokat. Amiket szintén kiszolgáltathatnak marketing célú felhasználásra más cégeknek. Mindenki megszeretné csinálni a saját applikációját, hogy új terület nyílhasson meg az adathalászás céljából. Még a minőségi napilapnak számító The New York Times-nak is van külön alkalmazása, ahol olvashatjuk cikkeiket. Viszont az adatgyűjtéstől és harmadik féltől való magosztást ők sem vonják meg maguktól. Az nyílt internet tere az információ szabadon áramlásának. Viszont az üzletemberként olykor házaló ügynökként viselkedő vállalatok kielégíthetetlen adatéhségük csillapítása következtében megsértik az emberek magánszféráját.

Forrás: The Verge