Mi változott a tömeges megfigyelések kapcsán 10 évvel Edward Snowden fellépése után?

 2013-ban a világ megismert egy nevet: Edward Snowden. Ő volt az az NSA-alkalmazott, aki arcának és nevének felvállalásával nagy port kavarva a világ tudomására hozta, hogy "A Nagy Testvér mindent lát", vagyis, hogy a titkosszolgálatok nem riadnak vissza az emberek megfigyelésétől, különböző információk, adatok gyűjtésétől. Az eset óta eltelt már egy évtized, de mi változott vagy éppen mi nem változott meg a tömeges megfigyelések kapcsán, illetve az egészet kirobbantó Snowden megítélése hogyan alakult ennyi év után?

A whistleblowerként ( visszaélést bejelentő személy) emlegetett Snowden 29 éves korában hozta nyilvánosságra az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (National Security Agency, NSA) nagyon rosszul érintő információkat tartalmazó dokumentumokat a kémelhárítással és felderítéssel foglalkozó programjaikról három újságírónak. A dokumentumokból megtudhatták, hogy tömeges megfigyeléseket nemcsak a nemzetbiztonság érdekében a terroristákkal és kémekkel szemben alkalmazhattak, hanem akár átlagpolgárok életének egyes pillanataiba is beleláthattak telefonos és online kommunikációjuk megfigyelésével.

Snowden tisztában volt tettének súlyával, valamint azzal is, hogy e lépés megtételével addigi élete megváltozik. Az amerikai állam árulásként tekintett cselekedetére, így elhagyta az országot és végül Oroszországba került, ahol napjainkban is él családjával és állampolgárságot is kapott.

A mindent látó "Nagy Testvér"

Snowden fellépése nem egyedülálló, a titkosszolgálatok megfigyelési és különböző külpolitikai tevékenysége bizonyos körök számára már korábban sem volt ismeretlen, erre lehet jó példa a Wikileaks-ügy, ahol nagy mennyiségű, titkos dokumentumok közzétételére került sor, ahol először került megemlítésre az is, hogy a titkosszolgálatok hozzáférhetnek az emberek digitális adataihoz. Másik példa Chelsea Elizabeth Manning (született Bradley Edward Manning) amerikai katona esete, aki hadműveleti cselekményekről szivárogtatott ki titkos információkat.

Snowden az előbb említett példákkal szemben olyan szigorúan titkos adatokat osztott meg a világgal, amelyek arról szóltak, hogy egy ország a saját állampolgárait hogyan tudja megfigyelés alatt tartani.

Először a CIA-nak, majd az NSA-nak dolgozott olyan rendszerek kidolgozásában és működtetésében, amelyek alkalmasak bárki - akár telefonos, akár online formában történő - kommunikációjának lehallgatására, megfigyelésére. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások miatt a megfigyeléseket sokszor jogszerűnek is tekinttették (ide kapcsolódik a Patriot Act elfogadása is), ennek következtében megnőtt a megfigyelések száma is.

2019-ben megjelent könyvében, a Permanent Recordban (Rendszerhiba) sok érdekes részletről is beszámol, többek között kifejti megfigyelésekkel kapcsolatos véleményét is. A megfigyelési rendszerek használatával szerinte korlátozzák az emberek szabadságjogának érvényesülését.

Fókuszban az adatvédelem

Snowden továbbra is aktívan részt vesz a közéletben, de az adatvédelem fontossága került előtérbe számára, adatvédelmi szakértőként több interjút is adott újságokban, tv-ben. Meghívják különböző konferenciákra, egyetemekre is, ahol az adatvédelem mellett felszólal az adatgyűjtés ellen is.

Snowden megítélése - hős vagy áruló?

2013-ban sokan hősnek tekintették, mert megmutatta az USA tömeges megfigyelési gyakorlatának etikátlanságát. Az állam ezzel szemben árulónak minősítette, súlyos vádakat fogalmazott meg vele szemben, például az ország nemzetbiztonsági érdekeinek megsértését, amelyért akár 30 év börtönre is ítélhetik, ha bíróság elé állna. Snowden azonban egyelőre nem tervezi, hogy visszatérne az Egyesült Államokba.

Történt-e bármiféle változás az elmúlt 10 évben?

Feltehető a kérdés, hogy mindezek hatására történt-e változások akár az amerikai, akár más országok megfigyelési, lehallgatási tevékenységében? Vagyis volt-e értelme annak, hogy Snowden megosztotta a titkos adatokat a világgal?

Korábban inkább csak összeesküvés-elméletek születtek a témával kapcsolatban, amelyek elméletben létezőnek gondolták a tömeges megfigyelést, de Snowden fellépése ezt megváltoztatta, valóságossá tette.

A nagy, világformáló változások azonban elmaradtak, csak kismértékű előre lépések voltak megfigyelhetőek az adatvédelemben. Ilyen volt például az EU GDPR szabályozása, illetve más országok hasonló törvényei. Ezek a jogszabályok elvileg azt voltak hivatottak megakadályozni, hogy a kormányzatok folyamatosan megfigyeljék állampolgáraikat, valójában ez nem teljesen úgy valósult meg, ahogyan azt esetleg maga Snowden is szeretett volna elérni fellépésével. 

Jeremy Varon, a Guardiannak nyilatkozó történész szerint nem történt jelentős lépés az amerikai kormány hatalmának megszorításában, a nemzetbiztonsági kérdések továbbra is elsődleges szerepet töltenek be, ebben még a két párt is egyetért. Az emberek érdeklődésében is hanyatlás figyelhető meg a 10 évvel korábbi nagy lelkesedéshez képest, a túlzottan bonyolult rendszerek működését egy átlagember már nem nagyon tudja megérteni, követni.

Ezen kívül 10 év alatt jelentősen megváltoztak az emberek internetezési szokásai is, különböző célokból egyre több adatot ad meg magáról az ember az online térben és ezekhez az adatokhoz a titkosszolgálatok is hozzáférhetnek és már 2013-ban is hozzáfértek, valamint ezeket gyűjtik, tárolják és felhasználják többek között a nagy techóriások is. Napjainkra pedig egyfajta iparág is kiépült külön a megfigyelésekre, amelyet már nem kizárólag állami titkosszolgálatok alkalmazhatnak (ennek kapcsán érdemes megemlíteni a nemrégiben történt Pegasus-botrányt). 

Tehát míg pár évvel ezelőtt sokat beszéltek Snowdenről és az általa kiszivárogtatott dokumentumokról, addig napjainkban jelentősége sokkal inkább elhalványult és lassan beépült a XXI. század többi eseménye közé.

Forráscikk: Tíz éve elárulta, a Nagy Testvér mindent lát. De mire jutott vele Edward Snowden? - index.hu, Karóczkai Balázs, 2023.06.24