A különbségek
Az adatvédelmi jogok általános gyengülése
A DPDI sok hasonlóságot megtart a GDPR-ral szemben, viszont a célja mindenképp a vállalatok felé elmozdítani a személyes adatok védelmének és a szabad adatgyűjtés egyensúlyát. Sok egyéb változtatást is hoz, ami a GDPR-ban az EU bürokratikus jellegéből nem tisztult még le, továbbá merően egyszerűsíteni akarja az egész sütikezelést, például a papírmunka lecsökkentésével és az automatikus döntések újraszabályozásával.
A javaslat többek közt kibővíti az anonim adatok körét, ami kedvez a vállalatoknak a kivételek megnövelésével, eltörli a jogosérdek-vizsgáló teszteket, bővíti a kivételeket a felugró ablakok esetén, kibővíti a direkt marketing lehetőségeit ahol nem kell a felhasználó beleegyezését kérni, a belügyminiszternek megadja a jogot, hogy személyesen döntsön bizonyos adattovábbításokról harmadik országok felé (az EGT területén kívülre). A javaslat bővíti azoknak a cégeknek a körét, ahol nem kell adatvédelmi biztost alkalmazni. Némely esetben az EU-s szabályozásnál szigorúbb feltételeket is, bejelentési kötelezettségekkel, ha egy szolgáltató jogtalan direkt marketinget észlel, és növeli a büntetések mértékét is.
E rövid lista alapján is tisztán látható, hogy a javaslat a vállalatoknak kedvez, könnyebbé téve az adatgyűjtést minden téren. Így a vállalatoknak egyszerűbb lesz új technológiákat és AI rendszereket is fejleszteniük. A felhasználók szempontjából a kevesebb felugró ablak csökkenti az ún. hozzájárulási kimerültséget, ami miatt a felhasználók inkább beleegyeznek az összes sütibe, minthogy ténylegesen védenék a személyes adataikat. A javaslat átrendezi az adatvédelmi hatóságok szerepét (ICO) is. Amire több civil szervezet is felhívta a figyelmet, hogy ez kevésbé független a kormánytól, mint az előző, EU-általi felállás.
Az EU aggályai
Az EU már 2021-ben figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ne hagyjon fel a GDPR-hoz való alkalmazkodással, mivel az a kereskedelem zökkenőmentes működéséhez szükséges, és nem mellesleg a bűnüldözési együttműködésnek is az egyik alappillére. Az erősen Brexit-párti konzervatívok számára viszont a GDPR csak még egy nem működő rendszer amit a Királyságnak hátra kellene hagynia, úgy gondolva, hogy az EU túl bürokratikus szabályozása miatt ellehetetleníti majd, hogy bárkivel is kereskedjen. Mindenesetre félő, hogy a Királyság elveszti az "adekvált" státuszt a GDPR értelmében.
Továbbá az Egyesült Királyság nagyobb fokú együttműködést is tervez Ausztráliával és az Egyesült Államokkal, mind katonai, mind nemzetbiztonsági téren. Ez mindenképpen adattovábbítási műveletekkel fog járni, amit a Sunak kormány megpróbál akadálymentesebbé tenni. Ha tovább lazulnának a személyes adatvédelmi irányelvek a Királyságban, felmerül annak a veszélye, hogy az EU nem tekintené az Egyesült Királyságot a belső piaccal megegyező védelmet nyújtó országok közé, és ez csökkentené a cégek lehetőségeit. Előfordulhat az is viszont, hogy a legtöbb cég, amely az EU-ban is szeretne kereskedni, az új brit szabályozás ellenére is a GDPR szintjén tartaná az adatvédelmi szabályait, hogy hozzáférjenek a belső piachoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése