A bejegyzések az elektronikus dokumentumokkal csak azért létezhetnek, mert még nincs kialakulva hogy az e-könyvet hogyan, és mi módon kezeljük. Bár régóta létezik, mégis rengeteg kérdés marad utána, és ahogy fejlődik, és lesz egyre népszerűbb úgy hozza magával az újabb és újabb problémákat. A bejegyzésekben ezeket a problémákat próbáltam összeszedni, és a jövőt előrevetítve egy-egy pozitív példát hozva megmutatni, az elektronikus dokumentumoknak elérkezett az idejük. Mindezen felül, megpróbáltam a könyvtárakat is bevonni a jövő-hálóba, amit a félév alatt szőttem, és amiben helyük van a könyvtáraknak is.
Szolgáltassunk vagy inkább ne? kérdezheti a könyvtáros. Egyrészről, ha nem szolgáltat a könyvtár e-könyveket, elmaradott lesz, friss információk sokszor csak elektronikusan jelennek meg. Mire papír formátumban szolgáltathatná a könyvtár, már nem friss. Sokan emiatt illegálisan töltik le a kalózkönyvtárakból az anyagot, hiszen a könyvtárban nem található meg. Másrészről az e-könyv kölcsönzés nem egyszerű, mondhatni macerás folyamat a papírkönyvekhez képest.
Tapogassam vagy ne tapogassam ez itt a kérdés!
Az első nehézség, amibe a könyvtárak ütköznek, az maga az e-könyv formátuma. Mivel nem tudom megtapogatni, nincs fizikai kiterjedése, ettől függetlenül, be tudom e illeszteni a könyvtárba, lehetőleg úgy, hogy ne legyen pénzbeli különbség a könyvek és e-könyvek kölcsönzése között.
Az első nehézség, amibe a könyvtárak ütköznek, az maga az e-könyv formátuma. Mivel nem tudom megtapogatni, nincs fizikai kiterjedése, ettől függetlenül, be tudom e illeszteni a könyvtárba, lehetőleg úgy, hogy ne legyen pénzbeli különbség a könyvek és e-könyvek kölcsönzése között.
Másrészről úgy kell szolgáltatni, mint egy könyvet: az olvasó ne tudja saját magának megtartani a példányt (szerzői jogi kérdés, hiszen ha nem viszem vissza a példányt, vagy lemásolom, akkor igazából ingyen megszerezem azt, amiért más fizet, egy szellemi tartalomért, amiért jogosan kér pénzt a szerző), egy idő után, a kölcsönzési idő lejártával vissza tudja vinni a könyveket. Ettől függetlenül másolható legyen a dokumentum része (hiszen a papír alapú könyvet is tudtuk)
Megoldások: lehetőségek és problémák
Megoldások: lehetőségek és problémák
A könyvtárak több lehetőséggel is szolgálnak eddig, bár egyik sem terjedt el teljes mértékben: egyik lehetőség, a könyvtárban lévő gépeken olvasható helyben az elektronikus dokumentum. Ez esetben nehéz helyzetbe kerül az olvasó, amikor egy 500 oldalas könyvet kellene feldolgoznia, főleg ha könyvtárban kevés számítógép használható. A másik lehetőség az e-könyvolvasó kölcsönzés, amin adott mennyiségű könyvek vannak, ez esetben a könyvtárnak be kell ruháznia e-könyvolvasókra, illetve vigyázni kell, az olvasók ne törjék/rongálják őket. A másik probléma ezzel a módszerrel, hogy lehetőséged ad arra, hogy az olvasók saját maguknak letöltsék a könyveket. Ennek elkerülése végett többféle programot fel lehet rakni az olvasóra, ám ez körülményes megoldás, és az olvasók is leleményesek.
Az e-könyvek szolgáltatása nehéz kérdés a könyvtáraknak, hiszen egyrészről szolgáltatniuk kellene, másrészről meg kell oldani egy tök életes megoldást arra, amit eredetileg papír alapú könyvekre találtak ki. Az e-könyvek legfőbb problémája, akár ebből a szempontból is, hogy nem férnek bele a könyv fogalom alá jogilag, ezért is kezeljük, és fizetjük máshogy az e-könyveket.
Miért fontos hogy könyv vagy nem könyv?
Az áfa kulcs meghatározása miatt fontos meghatározni, hogy igazából mi is az elektronikus tartalom. "Elektronikusan támogatott szolgáltatások" amiben a lényeg a szolgáltatás, ellenben a könyvvel, ami szellemi termék. Egy kicsit visszás a megítélés, ha azt nézzük, hogy a kettő között a különbség nem más, mint hogy nyomtatott vagy elektronikus a dokumentum formája. Egyszerű: mert más az adókulcs a könyv és a nem könyv között. A könyvekre, 5%os áfakulcs van, míg az elektronikus könyvekre, amik nem minősülnek könyvnek (mivel ezen a listán nem kaptak helyet) 27%. A kettő közötti különbség hatalmas, nem véletlen, hogy papír alapú könyvet szívesebben vásárol az ember itthon, mint elektronikusat. Vannak országok (főleg a fejlett, mint Németország) ahol ez az áfakulcs megfordul: olcsóbb az e-könyv, mint a nyomtatott könyv, de az Európai Unió erre is hozott szabályozást: mivel az e-könyvek a vásárló ország áfa-kulcsa számít, és nem az, ahonnan vásárolták az e-könyvet, így több probléma is felmerült, mint például a könyvelési mizériák. Emiatt az EU kötelezettség szegés elkövetőjeként az olyan tagállamokban, ahol nagyon alacsony az áfakulcs (Franciaország, Németország, Luxemburg) növelniük kellene.
Áfa kulcs változás: van még remény?
Az elektronikus dokumentumok, mint azt láthatjuk, nem szellemi termék, hanem elektronikus szolgáltatásként van számon tartva jogilag, és így gazdaságilag is. A németek megfordították a kérdést: ha van használt könyvem, miért ne lehetne használt e-könyvem? És miért ne árusíthatná a drágán vett e-könyvet, ha már nincs szüksége rá? Ezekkel a gondolatokkal kezdődött Németország egy nagy dilemmája.
Először szeretném összehasonlítani az e-könyvet és a normál könyvet, mielőtt rátérünk a dilemmára. Egy normál könyvet az ember megvesz x pénzmennyiségen, amit ő elajándékozhat a szeretteinek, vagy elolvashatja maga is. Sokszor a nem túl izgalmas könyveknek a sorsa az eladás, ilyenkor, a tulajdonomban lévő könyvre adok egy x-nél kisebb árat, vagyis használt árucikként értékesítem. Az elektronikus könyveknél ilyen feltételek nincsenek meg: veszek egy x árú elektronikus könyvet, ami nem, vagy nem lényeges mértékben olcsóbb a nyomtatott változatánál. Elajándékozni nem tudom, nem csak a tulajdonjog hiánya miatt, de valljuk be, furcsán nézne ránk a család, ha a karácsonyi ajándékot e-mailben küldenénk el (mikor lehet, hogy amúgy sokat is költöttünk rá) Ha magamnak vettem, és nem tetszik, alapvetően nem tudom senkinek eladni, de odaadni se, hiszen igazából nem vagyok tulajdonosa az elektronikus dokumentumnak.
Megvalósítás ami nem teljes, de haladás
Baden-Württembergben Wolfgang Reimer szólalt fel a használt e-könyvekért: azt szeretné, ha a digitális és nyomtatott piac egyenlő lenne, ennek pedig első hozadéka, hogy a digitális piacon tisztázva legyen a beszerzés, és a tulajdonjog. Ha ez meglenne, az e-könyveket is lehetne továbbértékesíteni, ám ebben fent áll az a veszély is, hogy elektronikusan nem tudjuk őket megosztani (hálózaton) csak egymás között kis mértékekben.
A holland Tom Kabinet is hasonló munkát kezdett el, méghozzá használt epub formátumú könyvek kereskedését. Fogyasztóvédelmi szempontból szintén a beszerzés tisztasága, legalitása nem volt egyértelmű, ezért kellett pereskedniük. De ebben a formában már megfogalmazódott: a használt e-könyv kereskedés jogilag rendben van, ha biztosított a legális vásárlás, és továbbadás.
Egy kis továbbgondolással ez akár a könyvtárakra is jótékony hatással lehet. Ha az elektronikus könyveknek tulajdonjoga lenne, akkor a könyvtáron belüli kölcsönzés is már csak egy lépés tőle, emellett az elektronikus dokumentumoknak csak a formátuma avulhat el, nem úgy, mint 3D-s változatainak. Ha pedig olcsóbban juthatunk elektronikus dokumentumokhoz, amit csak alkalmanként kell csak frissíteni, a könyvtárak is spórolhatnak, és a pénzt akár az elektronika fejlesztésére is szánhatják.
Ebben a cikkben megpróbáltam megmutatni, hogy a sci-fi-be illő gondolatok nincsenek is olyan messze, mint azt hittük volna. Egészen közel van, hogy jogilag, gazdaságilag, és informatikailag is az e-könyv ne különbözzön a nyomtatott könyvtől, ahogyan az is, hogy kényelmesen, és olvasóbarát módszerekkel legyen az e-könyvek védelme. Az e-könyvek szerzői jogi szempontból egyik legnagyobb kérdése, hogyan óvjuk meg az elektronikus tartalmat, vagyis hogyan tegyük másolásvédetté. Ez a problémakör, még nem fejlődött ki igazán, gyerekcipőben jár, és emiatt nem is lehet biztos védelemről beszéli.
A másolásvédelemnek több fajtája is van: az úgynevezett kemény és lágy DRM. A kemény DRM nem más, mint egy másolásvédelmi program, ami egy egyéni kódot rendel hozzá, az összes példányhoz és ha annak a kulcsa nincs az adott eszközön, nem engedi megnyitni a filet. Ennek pozitívuma a látszólagos védelem, ezzel ellentétben viszont főként csak problémákat szül. Aki legálisan vásárolta meg a könyvet, annak ez megnehezíti az olvasási élményt is, Más programok is vannak, amelyek ugyanígy nehezítik az olvasási élményt, ellenben (statisztikák szerint is) ettől még feltörhető marad. Emiatt nem használják ezt a fajta módszert gyakrabban.
Másolásvédelem és az e-könyvek
A másolásvédelemnek több fajtája is van: az úgynevezett kemény és lágy DRM. A kemény DRM nem más, mint egy másolásvédelmi program, ami egy egyéni kódot rendel hozzá, az összes példányhoz és ha annak a kulcsa nincs az adott eszközön, nem engedi megnyitni a filet. Ennek pozitívuma a látszólagos védelem, ezzel ellentétben viszont főként csak problémákat szül. Aki legálisan vásárolta meg a könyvet, annak ez megnehezíti az olvasási élményt is, Más programok is vannak, amelyek ugyanígy nehezítik az olvasási élményt, ellenben (statisztikák szerint is) ettől még feltörhető marad. Emiatt nem használják ezt a fajta módszert gyakrabban.
A másolásvédelem egy másik megoldása az Adobe programok használata. Csak akkor tudja megnyitni a felhasználó, ha van Adobe ID-je, illetve (attól függ milyen védelem alatt áll) Adobe programja. Emiatt látható, hogy bár a védelem megvan, nem féltétlenül akarják ezeket alkalmazni az emberek, hiszen nem csak macerás eljárás, de nem is feltétlen olcsó.
Más olvasásvédelmi programok is megjelentek, az egyiket egy német fejlesztésű cég adta ki. A lényege nem más, mint egyedi változásokat okoz a szövegben, vagyis néhány szót (főleg jelzőket) kicserél hasonlójelzőkre. Ebben láthatjuk, hogy a visszatartó erő nem nagy, mert a klasszikus szövegben talán észrevehető a változás, de egy modern szövegben már nem feltétlen. Emellett ha egy nagy terjedelmű (kb 500 oldalas) könyvet töltünk le, akkor majdnem annyi szerkesztési hibával találkozunk, mint amennyi a másolásvédelem miatt megváltozik benne.
Ebből is láthatjuk, hogy a másolásvédelmi programok lehetnek hatékonyak, ámbár nem olvasóbarátok. Az olvasási élmény és a másolásvédelem még nem találkozott a modern technológiában, de reménykedjünk benne, hogy hamarosan sikerülni fog.
E-könyv fogalma: létezik?
Sok szó volt arról, hogy az e-book igazából mi is, de ahány ember, annyiféle válasz. Sokszor országonként máshogy kezelik az elektronikus könyveket,az eddigi blogposztjaimból pedig kiderült, hogy nem egységes az elgondolás az elektronikus könyvek besorolása iránt. Nincs is egységes elgondolás, hiszen az elektronikus könyveket nem lehet az eddigi szabványok bármelyikébe belerakni, ezért sokszor a szerzői jogi rész kárára vonatkoztatható.
E-könyv mint könyv
Elsőként logikusan gondolkodva az e-könyvet könyvként kezelnénk. Ebben az esetben több problémába is ütközünk, úgy mint az e-könyvek gyors másolhatósága, illetve az is, hogy nem a mi tulajdonjogunkban áll az elektronikus dokumentum. Erre a megoldás a különféle védelem, ám ezzel egyenlőre, nincs még maradandó és minden környezetre alkalmazható megoldás, mivel az olvasási élményt is rontja, miközben körülményes megszerezni ilyenformán, legálisan a dokumentumokat. A jövőben reméljük sikerül valamivel előállni, hogy a könyvek és az e-könyvek ne legyenek megkülönböztetve egymástól.
...is lehet az e-könyv, mint itthon is. Ez azért fontos, mert nem egy dokumentumról van szó, hanem szolgáltatásról. Ennek eredményeképpen az áfakulcs változásban láthatjuk kárát, illetve abban, hogy nemigazán passzol erre a részre. A tulajdonjog ugyanúgy nehézkes, nem olyan, mint a könyvnél. Dokumentum egésze, vagy része, milyen időtartamra és meddig vonatkozik rá a szerzői jog. Ez dokumentumonként változik pont a besorolás hiányossága miatt.
Ingyenes tudás, ingyen könyv, "amit csak akkor veszek meg, ha jó":
Az emberek fejében pedig ez van, hiszen legális úton nem kellemes bajlódni az e-könyvekkel. Emiatt alakult ki a kultúrában a különféle fórumok, honlapok, és torretek, amelyek között nem egy csakis elektronikus dokumentumokra, és abból is főleg könyvekre specializálódott. Ezt a nézetet lehetne megváltoztatni, ha az elektronikus könyvek elérhetőbbek, könnyen kezelhetőek, illetve árukat tekintve olcsóbbak lennének a nyomtatott verzióhoz képest, ellenben ez még nem reális, addig, ameddig nem tudjuk, mi is az az e-könyv.
E-könyv fogalma: létezik?
Sok szó volt arról, hogy az e-book igazából mi is, de ahány ember, annyiféle válasz. Sokszor országonként máshogy kezelik az elektronikus könyveket,az eddigi blogposztjaimból pedig kiderült, hogy nem egységes az elgondolás az elektronikus könyvek besorolása iránt. Nincs is egységes elgondolás, hiszen az elektronikus könyveket nem lehet az eddigi szabványok bármelyikébe belerakni, ezért sokszor a szerzői jogi rész kárára vonatkoztatható.
E-könyv mint könyv
Elsőként logikusan gondolkodva az e-könyvet könyvként kezelnénk. Ebben az esetben több problémába is ütközünk, úgy mint az e-könyvek gyors másolhatósága, illetve az is, hogy nem a mi tulajdonjogunkban áll az elektronikus dokumentum. Erre a megoldás a különféle védelem, ám ezzel egyenlőre, nincs még maradandó és minden környezetre alkalmazható megoldás, mivel az olvasási élményt is rontja, miközben körülményes megszerezni ilyenformán, legálisan a dokumentumokat. A jövőben reméljük sikerül valamivel előállni, hogy a könyvek és az e-könyvek ne legyenek megkülönböztetve egymástól.
Elektronikusan támogatott szolgáltatás
...is lehet az e-könyv, mint itthon is. Ez azért fontos, mert nem egy dokumentumról van szó, hanem szolgáltatásról. Ennek eredményeképpen az áfakulcs változásban láthatjuk kárát, illetve abban, hogy nemigazán passzol erre a részre. A tulajdonjog ugyanúgy nehézkes, nem olyan, mint a könyvnél. Dokumentum egésze, vagy része, milyen időtartamra és meddig vonatkozik rá a szerzői jog. Ez dokumentumonként változik pont a besorolás hiányossága miatt.
Ingyenes tudás, ingyen könyv, "amit csak akkor veszek meg, ha jó":
Az emberek fejében pedig ez van, hiszen legális úton nem kellemes bajlódni az e-könyvekkel. Emiatt alakult ki a kultúrában a különféle fórumok, honlapok, és torretek, amelyek között nem egy csakis elektronikus dokumentumokra, és abból is főleg könyvekre specializálódott. Ezt a nézetet lehetne megváltoztatni, ha az elektronikus könyvek elérhetőbbek, könnyen kezelhetőek, illetve árukat tekintve olcsóbbak lennének a nyomtatott verzióhoz képest, ellenben ez még nem reális, addig, ameddig nem tudjuk, mi is az az e-könyv.
Remélem sikerült egy kicsit összefoglalnom, mi is az az e-könyv, és milyen problémái vannak. A jövő előttünk áll, hogy fejlesszük, és hogy az elektronikus dokumentumokkal dolgozunk, ezért kihasználtsága csak növekedhet. A jövő már itt van az ajtó előtt, csak be kell engedni.
Forrás:
Az e-haszonkölcsönzés már a spájzban van?
Forrás:
Az e-haszonkölcsönzés már a spájzban van?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése