Az e-könyv pénzes oldala, avagy miért venne a magyar inkább nyomtatott könyvet?

  A szerzői jog kérdése egy könyv esetében egyértelmű, ám egy kicsit bonyolultabb, ha a könyv nem nyomtatott, vagy éppen kevés az oldalszáma, hangoskönyv, vagy babakönyv. Az e-könyvek legfőbb problémája, hogy nem férnek bele a könyv fogalom alá jogilag, ezért is kezeljük, és fizetjük máshogy az e-könyveket. Ebben az összefoglalóban szeretném megmutatni, hogy mennyire máshogy kezelik az e-könyveket, nem csak az olvasóközönség, de jogi és gazdasági szempontból is.





 Miért fontos hogy könyv vagy nem könyv?

  Az áfa kulcs meghatározása miatt fontos meghatározni, hogy igazából mi is az elektronikus tartalom. "Elektronikusan támogatott szolgáltatások" amiben a lényeg a szolgáltatás, ellenben a könyvvel, ami szellemi termék. Egy kicsit visszás a megítélés, ha azt nézzük, hogy a kettő között a különbség nem más, mint hogy nyomtatott vagy elektronikus a dokumentum formája.

  Egyszerű: mert más az adókulcs a könyv és a nem könyv között. A könyvekre, 5%os áfakulcs van, míg az elektronikus könyvekre, amik nem minősülnek könyvnek (mivel ezen a listán nem kaptak helyet) 27%. A kettő közötti különbség hatalmas, nem véletlen, hogy papír alapú könyvet szívesebben vásárol az ember itthon, mint elektronikusat. Vannak országok (főleg a fejlett, mint Németország) ahol ez az áfakulcs megfordul: olcsóbb az e-könyv, mint a nyomtatott könyv, de az Európai Unió erre is hozott szabályozást: mivel az e-könyvek a vásárló ország áfa-kulcsa számít, és nem az, ahonnan vásárolták az e-könyvet, így több probléma is felmerült, mint például a könyvelési mizériák. Emiatt az EU kötelezettség szegés elkövetőjeként az olyan tagállamokban, ahol nagyon alacsony az áfakulcs (Franciaország, Németország, Luxemburg) növelniük kellene.

Áfa kulcs változás: van még remény?

  Remény van, de nem túl sok. Elsődlegesen azért, mert szűkül a jogdíj fogalma: "Nem jár kedvezmény a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok, a szerzői jog által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény értékesítésével elért bevétel után" ellenben csak "szabadalmakból, különféle oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából, valamint a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény" Ez annyit jelent, hogy a könyv, mint szellemi termék nem kerül bele ebbe a rétegbe. 

  A másik változás pozitív lenne: nem fix összeget kapnának a digitális tartalmak után, hanem olvasottságuk után kapják a pénzt (klikkelés, megosztás, ilyesmi) ezzel elősegítve a népszerű oldalak, és elektronikus tartalmak forgalmát. Azaz, ha azt szeretnénk, hogy sok pénzünk legyen népszerűsítjük, és foglalkozunk vele, ez jobb minőséget is jelenthet. Ez a nyomtatott könyveknél már létező eljárás, a digitális tartalmaknál viszont, még csak most bontogatja szárnyait. 

Forrás:
Szűkül a jogdíj fogalma

Új digitális jogszabályozással jobban járnak az alkotók 

Jogdíjak Magyarországon (nyomtatott könyvekre vonatkozólag)

Nem lehet kedvezményes az e-könyvek ára az EU-ban 

Újabb fejlemények az e-könyvek unios adózásában