A Sims története

A gamerek világában ma már nincs olyan, aki ne hallott volna a Simsről és olyanból is kevés van, aki ne játszott volna vele, mégha csak arra a pár röpke percre is, amíg befalaz és halálra éheztet egy ártatlan simet. Egy generáció nőtt fel a játékon, ami idén ünnepli 20. születésnapját. De hogyan jött létre a simek világa? Ezt tekintjük most át.

A Néprajzi Múzeum digitalizált fotóinak számbavétele

Több ezer gyönyörű néprajzi fotót digitalizáltak és tettek hozzáférhetővé egy online adatbázisban. A vállalkozás egyetlen szépséghibája a fotók felhasználhatóságának feltételeiben van. 

Ismert, hogy a Néprajzi Múzeum 2017 decemberében bezárt a Kossuth téri palotában, hogy valamikor, a remélhetőleg nem túl távoli jövőben a Városligetben épülő új múzeumépületben foglalja majd el a helyét. Az intézmény munkatársai a költöztetés ideje alatt digitalizálni kezdték a gazdag fényképgyűjteményt. 

A magyar népi kultúra és vidék történetét dokumentáló fotókat egy online archívumban tették hozzáférhetővé.

Kiemelendő értékkel bíró gyűjtemények láthatók az archívumban

Jankó János: Két sokác leány ünnepi viseletben

Mintegy 35 000 fényképet a Tripont Cultural Heritage Solution munkatársai digitalizáltak, mely képanyag nagy része az '50-es években gyártott nitrocellulóz filmre lett rögzítve. Ez az instabil hordozóanyag az oka annak, hogy a bakteriális eredetű lebomló folyamatok után a rajtuk lévő felvételek idővel megsemmisülnének. A digitalizálás jelenti az egyetlen esélyt arra, hogy ezek a képek virtuálisan fennmaradjanak az utókor számára. 

Továbbá 75000 olyan felvételt is digitalizáltak, amely az 1890-1940 között készült üvegnegatív állomány részét képezi. Kivételes értéket képviselnek Jankó János 1894-95-ben a Kárpát-medence különböző vidékein készült több száz üvegnegatívja. 

A fentieken kívül 15 ismert, hajdani fényképész műterem anyagát is digitalizálták, ugyanis a múzeum korábbi munkatársai 1920-21-ben  az ország minden tájáról vásároltak fel fényképész műtermi képanyagot.

Az online adatbázis digitális képanyagát gazdagítják a magyar ornamentika körébe tartozó fotók is, például Huszka Józsefnek az 1880-as években készült rajzai, vagy a kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.

Fake News – Halálos hazugságok

Az új koronavírus-járvánnyal együtt megjelent valami, ami még magánál a járványnál is gyorsabban terjed: hihetetlen mennyiségű álhír. Egy része ezeknek olyan forrásból indul útnak, amelyet a gyanútlan hírolvasó akár még hitelesnek is vélhet. Más álhírek esetében a forrás szinte kinyomozhatatlan marad. Az interneten terjednek szájról szájra – vagy inkább monitorról monitorra. Több hírportál – hazai és külföldi egyaránt – külön cikket szentel e témának. Cél a figyelemfelhívás: ne dőljünk be mindennek, amit hallunk vagy olvasunk!

Érdemes-e törölnünk magunkat a Facebook-ról?

Az utóbbi években népszerűvé vált #DeleteFacebook mozgalom mögötti indokok képezik e cikk legfőbb tartalmát, amely a hvg.hu-n jelent meg, Kezdje úgy 2020-at, hogy törli magát a Facebookról címmel.

A Facebook hatalomátvétele (Lehetőségek és veszélyek kettőssége)

Az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben a web a mindennapi életünk részévé vált. Elérését megkönnyítették az okostelefonok, ahol egy érintésre az internet és a social media világában találhatjuk magunkat.

Mindezek pedig változást idéztek elő a társadalmi kapcsolatainkban s szabadidőnk felhasználásában egyaránt. Nem kell ahhoz szociológusnak vagy más társadalomkutatónak lennünk ahhoz, hogy ezeket a változásokat ne érzékelnénk. 

Saját tapasztalatból kiindulva látom, hogy egyre többen csatlakoznak valamely közösségi oldalhoz, kortól,nemtől függetlenül.

A legelső közösségi platformok a 2000-es évek elejéig nyúlnak vissza. Talán többen emlékezhetnek az IWIW-re , amely a Facebook térhódítását megelőzően Magyarország egyik legnépszerűbb weboldala volt.

György Péter, aki jelenleg az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, a következőképpen vélekedett a magyar fejlesztésű oldalról:

,,Kivételesen egyszer, ez a vállalat megelőzött valamit. Volt három és fél év előnye. Sejtelmünk sem volt arról, hogy Magyarországon az IWIW mi lesz, nem tudtuk, hogy mit találunk fel, mire megtudtuk, már késő volt."

Az IWIW-hez hasonlóan több azonos célú közösségi hálók is működtek a piacon, mint a MyVip vagy a Privi.hu. De ebben az időszakban, különösen a fiatalok körében lett közkedvelt az MSN vagy a MySpace, melyek az előbbi két példával ellentétben külföldi fejlesztésűek voltak.
A számos választék ellenére mégis egyetlen közösségi oldal kerekedett fölül mind felett , ez pedig a Facebook, mely egyszerű egyetemi diákhonlapból világméretű közösségi hálóvá nőtte ki magát.
Alig tíz esztendő leforgása alatt felhasználóinak száma elérte az 1 milliárd főt, 2018-ban pedig a 2 milliárdot.
Mégis minek köszönheti a népszerűségét?
A Facebook egyik legismertebb fejlesztése az un. Like vagy magyarosan Lájk gomb, mellyel kifejezhetjük tetszésünket vagy nemtetszésünket a posztolt kép, írás kapcsán.
Mégis mostanság a fejlesztők fontolóra vették, hogy elrejtik a posztok olvasói elől azt, hányan kattintottak rá a reakciógombra. Ennek oka, hogy számos Facebook használó (különösen a fiatal korosztály) a lájkokkal méri elismertségét. Elkezdenek kifejezetten ,,lájkvadász" képeket posztolni, hajtja őket a megfelelési vágy és elismertségért való sóvárgás. Mindezek pedig a személyiség torzulásához vezethetnek. Biztosan magunk is megtapasztaltuk, hogy általunk megosztott, érdekesnek tartott posztra nem kaptunk kellő reakciót,míg egy számunkra érdektelen, értékkel kevésbé bíró poszt több száz Lájkot zsebelt be.
Persze számos haszna is lehet egy ilyen funkciónak. Egyre több szolgáltató fedezi föl a Facebook nyújtotta lehetőségeket. Pár kattintással elkészíthetünk vállalkozásunknak egy profilt ,ezzel népszerűsítve tevékenységünket. A profitlehetőséget jól mutatja, hogy külön tanácsadók, ,,klikkmarketingesek" segítik a tapasztalatlan vállalkozót, hogyan növelje oldalának népszerűségét, amivel bevonzhatja a potenciális vásárlókat.  Ezen kívül több kulturális intézmény készít Facebook oldalt, ahol megoszthatja az aktuális programkínálatát, tevékenységét a virtuális közönséggel, ezáltal egyre szélesebb tömegekhez eljuttatva azokat.
Különösen a mostani járványhelyzetben vált igazán preferáltá a Facebook, ahol a szobában online közvetítéssel vehetünk részt a különféle edzéseken, élő adásokhoz kapcsolódhatunk, legyen az koncert,előadás vagy egy egyszerű baráti beszélgetés. Sajnos a számos pozitívum mellett megsokasodtak az álhírek (fake news) , amiket gyanútlan olvasók posztolnak ki oldalukon, ezáltal akaratlanul dezinformálva ismerőseiket.
Már korábban is bebizonyosodott milyen média hatalom összpontosul az oldal fejlesztőinek kezében. Hillary Clinton szerint ,,egy olyan globális vállalat, aminek olyan óriási befolyása van, amit még csak most kezdünk megérteni."
Mindez igaz lehet, hiszen azáltal hogy a Facebook rendkívüli precizitással képes megcélozni felhasználóit, rendkívüli profitra tesz szert. Ezt a hatékonyságot fölismerve politikusok hatalmas összegeket költenek a platformon való megjelenésükre,  annak érdekében, hogy megnyerjék a választók szívét. manipulációra adhat okot.
Emberek sokasága fejezi ki véleményét a közéleti kérdésekkel kapcsolatban. Úgy tűnik virtuális térben könnyebb hangot adni véleményünknek? Talán sokszor végig sem gondoljuk, amikor magunkról, véleményünkről osztunk meg a közösségi hálón dolgokat, hogy az akár veszélyes is lehet. Könnyűszerrel osztunk meg olyat, ami csak ránk és a szűk ismeretségünkre tartozna, mégis akár illetéktelen kezekbe is kerülhet a kezünkből kiadott információ.
Nem egy esetben keveredett adatkezelési botrányba a világméretű vállalat. Legutóbbi botrányában több száz millió felhasználójának adatait szolgáltatta ki okostelefonokat gyártó cégeknek.

A párizsi múzeumok digitálisan elérhetővé tesznek több mint százezer műalkotást

Paris Musées

Január 8-án a Paris Musées közintézmény, amely 14 fővárosi múzeumot tömörít, az "open content" akció keretén belül százezer műalkotást tett ingyenes hozzáférhetővé a közönség számára. 

A Louvre, az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pampidou közgyűjteményeiből válogatva nemcsak nagy felbontású reprodukciók tölthetők le, hanem a műtárgyakhoz fűzött adatok is (időpont, proveniencia, felhasznált anyag, technika). A magán- vagy akár kereskedelmi céllal navigálók egy felhasználási chartát is kapnak, amelyben kötelezően fel kell tüntetni a mű forrását és információit. A kezdeményezésre az amszterdami Rijksmuseum vagy a New York-i Metropolitan Múzeum szolgált mintaképül. 

Oroszország és a lekapcsolható internet

Az oroszok úgy döntöttek, hogy egy esetleges kibertámadás esetén lehetővé teszik a globális világhálózatról való lecsatlakozást. Maga az orosz elnök, Vladimir Putyin is személyesen fontosnak tartja és figyelemmel követi az erre irányuló törekvéseket.

Az ötlet 2014-ben vetődött fel, melyet azonnal elkezdtek részletesebben kidolgozni és különféle teszteket futtatni a siker mihamarabbi elérése céljából. A kezdetleges tesztek közül végül némelyik beépült a végső tervbe. Úgy tervezték, hogy a tervezetet legkésőbb 2020-ra tökéletesre fejlesszék ki és már készen álljon a tényleges bevetésre. A terv még hivatalosabbá tételének érdekében 2018 év végén létrejött egy törvénytervezet, mely arra kötelezné az orosz internetszolgáltatókat, hogy egy esetleges virtuális támadás esetén azonnal csatlakozzanak le a világhálóról, de az országon belül a szolgáltatásukat tartsák fent. Nem szeretnék ha az országban létrejött információk külföldi szervereken, rendszereken végigfutnának.

Zaklatás és kiberzaklatás

A "Bullying and Cyberbullying" cimű cikk, amelyet írtak Lawrence Robinson and Jeanne Segal, Ph.D. a HelpGuide.org nevű mentál higiénés portálon hasznos meghatározásokat, párhuzamokat és tanácsokat nyújt az aktuális zaklatás és kiberzaklatás témáiban.

Hatalmas mennyiségű felhasználó adatai szivárogtak ki a Facebook-tól

Nemrég fordult elő ismét egy adatvédelmi botlása a Facebook-nak - amire talán a legjobban ismert példa a Cambridge Analytica botrány - amelynek temetes számú felhasználója esett áldozatul. Ez egy hackelés következtében fordult elő. Hasonló incidensekrol számol be még az Index.hu-n megjelent cikk 2019 áprilisából és novemberéből.

Jeff Bezos 10 milliárdos klímavédelmi felajánlása

forrás: https://igenyesferfi.hu/wp-content/uploads/2019/08/jeff_bezos_amazon_elso_allashirdetes-1.jpg

Instagramján jelentette be az Amazon tulajdonosa, hogy tízmilliárd dollárt ajánl fel klímavédelmi célokra. Már létre is hozta a Bezos Föld Alapítványt, így idén nyártól megkezdi, tudósok, aktivisták és nem kormányzati szervezetek klímavédelmi munkájának finanszírozását adományokkal és ösztöndíjakkal.