A horizontális média hatásai

Hogyan forradalmasították a blogok a médiát? Milyen változásokat generált az új média a nyilvánosság természetében? A blog történetének, típusainak rövid áttekintésével és az online médiával kapcsolatos előítéletek elemzésével kerestem a választ a fenti kérdésekre:  

A blog története (morzsák)

1997: először használták a blog kifejezést. A weblog ("logging the web") kifejezést Jorn Barger vezette be az egyik első online napló, a Robot Wisdom megnevezésére. Barger a legújabb posztjait mindig az oldal tetején jelentette meg, a felhasználók az oldalt lefelé görgetve olvashatták a régebbi írásait. Ez egyben az időben való visszafelé haladást is jelentett. Ez a mintázat jól illett ahhoz a folyamatos információ-utánpótláshoz, amit egyébként az olvasók már megszoktak az online platformokon. Barger blogja tíz éven át frissült, gyakran naponta többször is posztolt bejegyzéseket, amelyeket a követők hamarosan kommentelni is kezdtek. 

1998: megjelent az első hírblog. Jonathan Dube a Bonnie hurikán pusztításairól posztolt tudósításokat a The Charlotte Observer számára. Ezzel csaknem egyidejűleg elindult az Open Diary szolgáltatás és oldal egyben, ahol a felhasználók blogot indíthattak.

1999: EvanWilliams és Meg Hourihan elindították a Blogger.comot, azaz megjelent a blogszféra.

A weblog kifejezés a blog formára rövidült, ez honosodott meg.

2004: a Merriam-Webster szótár szerint a blog lett az év szava.

 A bloggerről

Általános meghatározás szerint a blogger olyan internetes felhasználó, aki információt, véleményeket, személyes ítéleteket, köztük hivatalosan meg nem erősített tényeket, pletykákat oszt meg a blogoldalán. Komoly szerepük van az ún. mediatizációban, azaz jelenősen hozzájárulnak, hogy különféle szubkultúrák vagy marginális jelenségek beágyazódjanak a tömeges médiafogyasztásba.

A blogszerző célja, hogy az oldala köré olyan online közösséget hozzon létre, amely kooperatív módon kommunikál.

A Technorati.com oldal 2004 óta végez elemzéseket az angol nyelvű blogszféra trendjeinek elemzésében, és a State of the Blogosphere 2011 elnevezésű felmérésen kiderült, hogy 2010-es évek elején a blogot írók 60%-a 25-45 év közötti férfi volt, felsőfokú végzettséggel. Továbbá, hogy a blogírás független a szerzők anyagi helyzetétől, a legtöbb blogger heti 1-3 órát töltött írással, heti 2-3 új bejegyzéssel jelentkezett, de voltak hivatásos bloggerek, akik heti több mint 40 órában írtak posztokat, kommenteket. Egy 2007-es felmérés szerint 12 millió amerikai tartott fenn blogot, a japán blogolók népességen belüli aránya pedig ezt is felülmúlta. Nagy-Britanniában a szerkesztők és újságírók egyaránt rendszeresen idéztek a blogokból; sok blogoló civil újságírónak tekintette magát.  

A blogtípusokról

Különféle blogtípusokat ismerünk: személyes napló, irodalmi vagy művészeti blog, véleményformáló, politikai vagy gazdasági elemző blog. A blogok speciális típusát alkotja a 2000-es évek közepétől népszerű videoblog (vlog). 

Egyes vlogok kizárólag videókból állnak, de léteznek olyan típusok, amelyek szöveget, képet vagy metaadatokat, esetleg linkeket is kombinálnak.

A vlogok témája: személyes jellegű, "talking heads" típusú videók, film- és játékkritikák, termékismertetők, mindennapi élet. A YouTube-ot 2006-tól elárasztották a vlogok, ezért a videómegosztó külön üzleti modellt dolgozott ki a vlogerrel való partnerségre: a tartalom létrehozók a nézettség alapján részesednek a bevételben. 2017-ben a legismertebb angol vlogger, Zoella első regénye nagyobb példányszámban kelt el, mint J. K. Rowlingnak, a Harry Potter-sorozat szerzőjének legutóbbi írásai. 2014-től a BBC Radio 1 már vloggereket foglalkoztatott, akik a közösségi médiából ily módon átkerültek a hagyományos médiába. 

Pawel Kuczynski szatirikus rajza

 A horizontális és a hagyományos média körüli vita

A horizontális média platformjainak megjelenése és népszerűvé válása vitathatatlanul konfliktusokhoz és vitákhoz vezetett. A média demokratizálódott (nemcsak professzionális tartalom előállítók, hanem mindennapi felhasználók is szóhoz jutottak), a hagyományos kapuőrök és cenzorok nem érvényesültek, egyre több, korábban tabunak számító téma bekerült a nyilvános diskurzusba. Az új média hangsúlyos jellemzői, mint az interaktivitás, többféle média eszköz és műfaj együttes használata, személyre szabhatóság, személyes hangvétel, olyan lehetőségeket rejtettek magukban, amelyeket a hagyományos média képviselőinek sem kihasználniuk, sem felülmúlniuk nem sikerült. A kétezres évek második harmadától a tradicionális médiavállalatok integrálni kezdték a blogokat az online lapok struktúrájába. Ennek ellenére még 2008-ban is arról beszélt Hazel Blears képviselő a brit parlamentben, hogy a "cinikus blogok" rombolják az egészséges politikai diskurzust. Ez a megnyilatkozás korábbi, meglehetősen népszerű előítéletre alapozott, miszerint a blogok tartalma szenzációhajhász, szerzőik amatőrök: a bloggerek "megbízhatatlanok", "csak egy blog"-ról van szó, a közösségi média pedig úgy jelent meg, mint a "kocsmai pletyka elektronikus verziója". 

Sokatmondó Schmitt Pál esete: ismeretes, hogy Magyarország korábbi köztársasági elnöke 2012. április 2-án plágiumügy miatt lemondott. Országgyűlési beszédében a következő indokkal hozakodott elő: "... egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolt, túl sokat idéztem mások műveiből". Az említett internetes portál nem más, mint a HVG, amely 2012 január elején írta meg a plágiumügyet, a cikket György Miklós jegyezte. A kreált név a valódi szerző anonimitását biztosította. Az tehát, akit Schmitt "a névtelen blogger" kifejezéssel próbált hitelteleníteni, voltaképp profi újságíró volt. 

Természetesen fordított irányban is hangoztak el előítéletek, ilyen volt például 2012 őszén Peresztegi Zoltán (a Google akkori magyarországi vezetője) szatirikus reakciója arra a hírre, hogy a Newsweek az év végén tervezte megszüntetni a lap nyomtatott verzióját. "Egy dinoszaurusszal kevesebb: a Newsweek beszünteti a nyomtatott kiadást decemberben." - üzente a Twitteren Peresztegi. 

Miután a blogok elfogadottabbá váltak, hasonló támadások inkább aTwitter és a Facebook mikrobloggerei ellen irányultak. 

Összegzésként elmondható, hogy a horizontális média hatása kimeríti a diszruptív innováció fogalmát, mely azt a folyamatot jelöli, ahogyan egy új technológia megbontja a korábbi rendet és új törvényeket, szabályokat vezet be. Több területen mutatkozott a változás: átformálódott az újságírás addig bevett üzleti modellje, megváltozott az újságíró társadalmi pozíciója, továbbá a a nyilvánosság természete, az információáramlás, a hírfogyasztás, az olvasási szokások rögzült rendje. A változás rendkívül gyors ütemű volt, nem véletlenül sugallta a Newsweek magazin az alábbi címlap képpel az őrültséggel való asszociációt: 

Newsweek magazin címlapja: 2012. 07. 16. "Hogyan drótozza újra agyunkat az online kapcsolatfüggőség?"