A mesterséges intelligencia (MI) manapság az életünk egyre több területén megtalálható, akár észrevétlenül is vagy csak nem gondoljuk, hogy az az. Mint például a "véletlen szerű" reklámok, termék ajánlók megjelenése a közösségi oldal böngészése közben, a dugókat előrejelző, autókba épített navigációs rendszerek. Naponta választunk olyan opciók közül, amiket a mesterséges
intelligencia ajánl nekünk egyedi ízlésünkhöz és korábbi szokásainkhoz
igazítva.
"Ezek az algoritmusok arra vannak, hogy maximalizálják a
reklámbevételeket, ezért manipulálják az embereket, hogy minél
kiszámíthatóbbak (és általában minél extrémebbek) legyenek, már ami a
vásárlási szokásaikat illeti."
Egyre több munkakörökben is mind több helyen segítik a munkát az algoritmusok.
Az egyik fő probléma, hogy a mesterségesintelligencia-alapú megoldások
elfogultak lehetnek a beléjük táplált adatok miatt, a jelen és a jövő
nagy kihívása pedig az, hogy elkapjuk és szabályozzuk a rohamosan
fejlődő technológiát.
Jönnek a robotok? 
MI kapcsán pedig egyre többször jelenik meg az a félelem, hogy jönnek a robotok, az algoritmusok, és elveszik a munkánkat. George Tilesch (Tilesch György) mesterségesintelligencia-szakértő szerint a téma hosszú évekig például a taxisok kiváltására alkalmas önvezető autók fejlődése miatt került fókuszba, de például ügyvédet nem fogja teljesen kiváltani az algoritmus.
A munkák kiváltásáról általános gondolat, hogy a robotok a rutinszerű
fizikai munkákat, kvázi a robotolást váltják ki, a szellemi munka kapcsán
viszont elsőre nem egyértelmű, hogyan is oldhatnák meg a feladatot a az algoritmusok többek között etikai kérdések miatt. A felmerülő problémának két forrása lehet, az egyik maga az adatforrás (mennyire koszos,
releváns a bevitt adat), a másik a modellforrás (ez maga a szoftver).
Bár a mesterséges intelligenciák terén még messze nem értünk el a
fejlettség végső szintjére, de már most akadnak olyan etikai aggodalmak,
amikkel kapcsolatban sürgősen le kell fektetni a jogi alapokat és
szabályokat. Ezen a téren jelenleg az Európai Unió áll a legjobban az Októberben az EP brüsszeli plenáris ülésén elfogadott ajánlással a mesterséges intelligencia jogi és etikai normáival, mely szerint a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben
elvárásnak kell lenni, hogy maradjanak emberközpontúak, emberek alkossák
meg őket, biztonságos, átláthatók és elszámoltathatók legyenek.
Vagy inkább a józan ész?
Stuart J. Russell a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb szaktekintélye kutatásaiban egy teljesen újfajta mesterségesintelligencia-megközelítést
javasol, ahol a gépeknek vétójoguk lehet. Az újfajta rendszer olyat lenne, aminek kötelező folyamatosan
az emberi jólétet szem előtt tartania, de úgy, hogy közben érti is, ez
valójában mit jelent.
Ami azt eredményezné, hogy a mesterséges intelligencia az emberi jólét szolgálata mellett egy
felülíró funkcióval is rendelkezne. Egy ilyen rendszerben egy
rosszindulatú parancsnak nem lenne semmiféle hatása, a mesterséges
intelligencia nem hajtaná végre, mert nem lenne az emberiség nagyjára
nézve pozitív következménye.
A probléma persze alapvetően az, hogy a világuralomra törő ember nem
akar majd olyan mesterséges intelligenciát használni, amiben megvan ez a
felülírási képesség. Erre jelenleg még nincs különösebben jó megoldás.
Pandémia és az algoritmus
A mai felgyorsult világban nem csoda a gyors reagálás a tudományos kutatások terén sem, pláne akkor ha egy világméretű rendkívüli helyzet keletkezik, mint amit a COVID 19 vírus okoz. Az MI számtalan területen felhasználható többek között gyógyításban is, de most a kutatások a diagnosztizálásra fókuszálnak a COVID 19 vírus okozta betegség miatt mivel össze téveszthető más légúti betegségek okozta tünetekkel.
"A Nature Communications című tudományos folyóiratban ismertetett
tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogy létre lehet hozni egy olyan
MI-algoritmust, amely mintegy 90 százalékos pontossággal azonosítja a
tüdőgyulladást Covid-19-betegség esetében CT-vizsgálatok felvételeiben
és pontosan azonosítja a pozitív esetek 84 százalékát és a negatív
esetek 93 százalékát."
Sem a CT sem a PCR tesztek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek a nagy százalékú pontossággal megállapítható vírus jelenlét kapcsán. Utóbbiak esetében magas a hamis negatív esetek aránya. A CT esetében az a félrevezető, hogy a betegség gyakran hasonlít az influenza okozta
tüdőgyulladáshoz a felvételeken.
"Közép-floridai Egyetem kutatói részvételével készített algoritmus képes
felülkerekedni ezen a problémán, pontosan azonosítva a Covid-19
eseteket, jól megkülönböztetve őket az influenzától - mondta Ulas Bagci,
az egyetem számítástechnikai karának adjunktusa, az orvosokat segítő
MI-algoritmusok fejlesztésének szakértője."
Az algoritmust több mint ezer beteg CT felvételeivel készítették fel, hogy fel ismerje a vírust. A teszteléshez szintén több mint ezer különböző tüdőbetegségben szenvedő beteg felvételeit használták. Amikor egybevetették a számítógép diagnózisát az orvosok által
megerősített diagnózissal, az derült ki, hogy az algoritmus nagyon pontosan diagnosztizálta a Covid-19 tüdőgyulladást és
megkülönböztette azt más betegségektől, különösen ha a Covid-19-betegség
korai stádiumba volt.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése