A koronavírus okozta világjárvány kitöréséig az 5G technológia és a hozzá kapcsolódó technológiai ugrás, s nem utolsó sorban a globális ellenérzések vezették a világsajtó híreit. A járvány kitörésével a téma meglehetősen háttérbe szorult, mégis él a kérdés, hogy az okostelefonok világában mennyire látjuk át, mennyit értünk a G-generációs technológiák hátteréből?
A téma háttérbe kerülése személyes meglátásom szerint, annál is inkább „furcsán különös”, hogy a járvány alatti intézkedések – amelyeket nyugodtan nevezhetünk globálisnak, azzal együtt, hogy az egyes országok, régiók eltérő intenzitású jelleggel alkalmazzák ezeket – mint amilyen a home office munkavégzés,vagy éppen a digitális oktatásra való átállás, a korábbinál sokkal inkább a G-technológiához kötötte és köti jelenleg is a világot. Megemlíthetnénk még, hogy itthon például, az egyes mobilinternet szolgáltatók a járvány tavaszi időszakában nagy mennyiségű (legtöbb esetben 100GB) ingyenesen igényelhető adatforgalmat kínáltak a felhasználóknak, megnövelt sávszélességgel. Ez a lépés nem csak a kialakult helyzetre adott reakcióként értelmezhető, de egy olyan üzleti lépésként is, amellyel fokozták előfizetőik körében a nagyobb adatforgalom igényét, így az ingyenes időszakot követően, többen fizettek elő nagyobb adatforgalmat kínáló csomagra.
Bill Gates prókátor vagy ügyes üzletember?
Ugyancsak a téma háttérbe szorulása ellen szólna az is, hogy a fent említett home office vagy épp a digitális oktatás sok esetében – a hazai vonatkozást tekintve egyértelműen nagyobb részt – az emberek olyan alkalmazásokhoz lettek kötve, amelyek javarészt a Microsoft termékei. S aki, kicsit is követte akár az 5G ellen felszólaló tudományos – de elvetettnek ítélt – álláspontokat, akár Bill Gates, mint a Microsoft egyik alapító atyjának a koronavírus okozta világjárványban vállalt szerepét, s nem utolsó sorban az ehhez kapcsolódó konspirációs elméleteket, abban azért továbbra is élhet egy kérdés. Az a kérdés, hogy ha még észszerűnek és elfogadhatónak is tűnik az a magyarázat, hogy az 5G semmilyen mértékben nincs kapcsolatban a koronavírus világszintű elterjedésével, az otthoni munkavégzés és a digitális oktatás mégis csak a Microsoft malmára hajtotta vizet. S hogy ez pontosan mit is jelent, már a laikus kérdésalkotást is megnehezíti, mindazonáltal különös és elbizonytalanító, hogy hozzáértő tudósok vagy tudományágak ebből a megközelítésből fel sem tették a kérdést.
Ugyancsak a téma háttérbe szorulása ellen szólna az is, hogy a fent említett home office vagy épp a digitális oktatás sok esetében – a hazai vonatkozást tekintve egyértelműen nagyobb részt – az emberek olyan alkalmazásokhoz lettek kötve, amelyek javarészt a Microsoft termékei. S aki, kicsit is követte akár az 5G ellen felszólaló tudományos – de elvetettnek ítélt – álláspontokat, akár Bill Gates, mint a Microsoft egyik alapító atyjának a koronavírus okozta világjárványban vállalt szerepét, s nem utolsó sorban az ehhez kapcsolódó konspirációs elméleteket, abban azért továbbra is élhet egy kérdés. Az a kérdés, hogy ha még észszerűnek és elfogadhatónak is tűnik az a magyarázat, hogy az 5G semmilyen mértékben nincs kapcsolatban a koronavírus világszintű elterjedésével, az otthoni munkavégzés és a digitális oktatás mégis csak a Microsoft malmára hajtotta vizet. S hogy ez pontosan mit is jelent, már a laikus kérdésalkotást is megnehezíti, mindazonáltal különös és elbizonytalanító, hogy hozzáértő tudósok vagy tudományágak ebből a megközelítésből fel sem tették a kérdést.
A G technológiák rövid története
0G – zéró generáció
A mai felhasználó okostelefonnal a kezében legtöbb esetben csak annyit ért, hogy a 4G nagy ugrás volt a mobilinternet sebessége és teherbírása terén. Kevesebben lehetnek viszont azok, akik emlékeznek vagy tudják, hogy mi a tényleges különbség az egyes G technológiák között, különösen a kezdetektől a jelen vagy már a jövőbe mutató fejlettségi szintek között. Nézzük egy rövid, érthető áttekintést:
A G technológiák történetét taglaló összeállítások többsége csak a globálisan és hétköznapi szinten felhasznált vezeték nélküli technológiákat veszi figyelembe, így a zéró generációs technológia, csak kevés összeállításban szerepel. Mindazonáltal a 0G, mint valamennyi vezeték nélküli kommunikáció első típusa a második világháború alatt volt használatos és igen népszerű eszköz. Az automatizálásig (kezelő kapcsolása nélküli hívás folyamat) még hosszú évtizedek teltek el, de az alapozás minden bizonnyal itt kezdődött.
1G – analóg technológia
A technológia 1979-ben Tokióban mutatkozott be a Japán Telegráf és Telefon Szolgáltató Vállalat jóvoltából. Ez volt a világ első 1G mobilhálózata, amely a korábban sosem alkalmazott cella alapú rendszerre épült. Működési elve teljesen újszerű volt, egy bizonyos területet lefedtek adótornyokkal, amelyek továbbították az analóg rádió jeleket egymásnak egyik féltől a másikig. A telefonáláshoz így már nem a hagyományos telefonvonalakat használták, hanem ezt a mátrix alakzatra épülő szisztémát. Az előnye a 0G-hez képest, hogy egyidőben sokkal több felhasználót tudott kiszolgálni, és sokkal nagyobb területen lehetett használni a vezeték nélküli mobiltelefonokat. Az 1G adatátviteli sebessége 2,4 kbit/s volt, ami, ha meglehetős korlátok között ugyan, de lehetővé tette a számítógépek közötti kapcsolattartást is.
4G - a jelenlegi szabvány
2009-re született meg a 4G technológia, amelynél az elméleti adatátviteli sebesség már elérte a 140 mbit/s-t. Ez pedig biztosította nagy méretű állományok szinte azonnali továbbítását, valamint nagy felbontású filmek, videók, vagy zeneszámok online közvetítését (stream). A 4G elterjedésével a hagyományos telefonálás mellé egyre inkább felzárkóztak az egyéb funkciók, így mostanra a beszéd alapú kommunikáció csak egy a szolgáltatások közül.
„A 4G a nagy sebesség, és a csökkenő válaszidő mellett előrelépést jelentett abban is, hogy egy-egy bázisállomás vagy torony mennyi kapcsolódó berendezést képes kiszolgálni. Ez tette lehetővé a komplex okos rendszerek megjelenését és elterjedését. Így ma már ott tartunk, hogy egy háztartásban vezeték nélküli kapcsolatban állhat egymással a hűtő, a tv, a porszívó, a villanykörte, légkondi és a lámpakapcsoló is akár.” – állapítja meg az Origo.hu
A technológia 1979-ben Tokióban mutatkozott be a Japán Telegráf és Telefon Szolgáltató Vállalat jóvoltából. Ez volt a világ első 1G mobilhálózata, amely a korábban sosem alkalmazott cella alapú rendszerre épült. Működési elve teljesen újszerű volt, egy bizonyos területet lefedtek adótornyokkal, amelyek továbbították az analóg rádió jeleket egymásnak egyik féltől a másikig. A telefonáláshoz így már nem a hagyományos telefonvonalakat használták, hanem ezt a mátrix alakzatra épülő szisztémát. Az előnye a 0G-hez képest, hogy egyidőben sokkal több felhasználót tudott kiszolgálni, és sokkal nagyobb területen lehetett használni a vezeték nélküli mobiltelefonokat. Az 1G adatátviteli sebessége 2,4 kbit/s volt, ami, ha meglehetős korlátok között ugyan, de lehetővé tette a számítógépek közötti kapcsolattartást is.
2G – SMS és MMS küldése és fogadása
A következő ugrás 1991-ben érkezett, a 2G-vel, amely szöveges üzenetek telefonok közti kommunikációját tette lehetővé, ahogy az első képfájlok megosztása is megkezdődhetett. A működés GSM hálózatokon történt, elsőként Finnországban. A 2G lehetővé tette a hívások és üzenetek titkosítását, s igen jelentős lépést ígért az analógról a digitális kommunikációra való átállásra. Az általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás (GPRS) esetén a 2G maximális sebessége előbb 50 Kbps, majd a továbbfejlesztett adatátviteli sebességgel (GSM Evolution (EDGE))ez 1 Mbps-re emelkedett.
A következő ugrás 1991-ben érkezett, a 2G-vel, amely szöveges üzenetek telefonok közti kommunikációját tette lehetővé, ahogy az első képfájlok megosztása is megkezdődhetett. A működés GSM hálózatokon történt, elsőként Finnországban. A 2G lehetővé tette a hívások és üzenetek titkosítását, s igen jelentős lépést ígért az analógról a digitális kommunikációra való átállásra. Az általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás (GPRS) esetén a 2G maximális sebessége előbb 50 Kbps, majd a továbbfejlesztett adatátviteli sebességgel (GSM Evolution (EDGE))ez 1 Mbps-re emelkedett.
3G – kisebb átmenetek nagy ugrással
Az 1998-ban bemutatott 3G mobilkommunikációs, vezeték nélküli technológia nagy ugrást jelentett az adatátviteli sebesség terén. Maximum 2 mbit/s sebességgel volt képes továbbítani az adatokat, ami alkalmassá tette arra, hogy telekommunikációs lehetőségei mellett a számítógépes modemek is használhassák, így már képeket, dokumentumokat, chat üzeneteket és videókat is továbbítani lehetett értékelhető tempóban. Emellett egy-egy állomás a korábbinál több egyidejű felhasználót volt képes kiszolgálni.
Ez a nagy léptű ugrás ugyanakkor nem minden átmenet nélkül történt. Mielőtt a 2G és a 3G vezeték nélküli hálózatok között jelentős technikai ugrás piaci bevezetése megtörtént volna, voltak, a kevésbé ismert, főként az Egyesült Államokban használt 2.5G és 2.75G átmeneti szabványok, amelyek áthidalták a rést, hogy a megfelelő adatátvitel lehetővé váljon.
A „mobil szélessáv” kifejezést először a 3G celluláris technológiára alkalmazták. A 2G-hez hasonlóan a 3G a sokkal gyorsabb 3.5G-re és 3.75G-re fejlődött, mivel további funkciókat vezettek be, amelyek már a 4G előállításának lehetőségére mutattak.
Az 1998-ban bemutatott 3G mobilkommunikációs, vezeték nélküli technológia nagy ugrást jelentett az adatátviteli sebesség terén. Maximum 2 mbit/s sebességgel volt képes továbbítani az adatokat, ami alkalmassá tette arra, hogy telekommunikációs lehetőségei mellett a számítógépes modemek is használhassák, így már képeket, dokumentumokat, chat üzeneteket és videókat is továbbítani lehetett értékelhető tempóban. Emellett egy-egy állomás a korábbinál több egyidejű felhasználót volt képes kiszolgálni.
Ez a nagy léptű ugrás ugyanakkor nem minden átmenet nélkül történt. Mielőtt a 2G és a 3G vezeték nélküli hálózatok között jelentős technikai ugrás piaci bevezetése megtörtént volna, voltak, a kevésbé ismert, főként az Egyesült Államokban használt 2.5G és 2.75G átmeneti szabványok, amelyek áthidalták a rést, hogy a megfelelő adatátvitel lehetővé váljon.
A „mobil szélessáv” kifejezést először a 3G celluláris technológiára alkalmazták. A 2G-hez hasonlóan a 3G a sokkal gyorsabb 3.5G-re és 3.75G-re fejlődött, mivel további funkciókat vezettek be, amelyek már a 4G előállításának lehetőségére mutattak.
4G - a jelenlegi szabvány
„A 4G a nagy sebesség, és a csökkenő válaszidő mellett előrelépést jelentett abban is, hogy egy-egy bázisállomás vagy torony mennyi kapcsolódó berendezést képes kiszolgálni. Ez tette lehetővé a komplex okos rendszerek megjelenését és elterjedését. Így ma már ott tartunk, hogy egy háztartásban vezeték nélküli kapcsolatban állhat egymással a hűtő, a tv, a porszívó, a villanykörte, légkondi és a lámpakapcsoló is akár.” – állapítja meg az Origo.hu
Ha valaki csak eddig jutna is el G generációs technológiák megismerésében, nem lehetnek benne kétségek afelől, hogy a folyamat lényegében megállíthatatlan, s mindig lesz új és újabb fejlődés a G technológiák esetében, akár támogatottságot élveznek, akár ellenszenvet váltanak ki. Ezért sem lehet különösebben meglepő senkinek, hogy jelenleg az 5G piaci bevezetése már megkezdődött, ahogy a 6G kutatások, fejlesztések is.
5G és 6G – irány a „fénysebesség”
Az 5G sosem látott sebességet (akár 20 gigabit/s), kisebb, szinte valós idejű válaszidőt (<1 ms) szavatol, úgy, hogy sokkal-sokkal több eszköz kapcsolódása megoldott. Mindez pedig azt jelenti, hogy jöhet a szinkronizált digitális valóság, az ultranagy felbontású tartalmak a tévékre és a számítógépekre, működhetnek a csúcsgrafikájú felhőalapú játékok, amelyekhez nem kell saját konzolgép. A technológiával emellett elképesztően komplex, mesterséges intelligenciára alapuló okos rendszerek megalkotására nyílik lehetőség. Az 5G-ről ráadásul állítják, hogy sokkal kevesebb energiát igényel, ami így nagyobb üzemidőt szavatol. 2019 végén elemzések azt jósolták, hogy 2020-ban nagyon felgyorsul az 5G terjedésének üteme, a koronavírus járvány azonban módosította a bevezetés üzleti ütemtervét.
S miközben az 5G-re való átállás épphogy csak elkezdődött, a 6G már a kert alatt lehet: néhány hónapja csupán, hogy a fejlesztés kutatásába a SZTAKI is érdekeltté vált, s mindeközben Kína már első 6G műholdját is föld körüli pályára állította.
S miközben az 5G-re való átállás épphogy csak elkezdődött, a 6G már a kert alatt lehet: néhány hónapja csupán, hogy a fejlesztés kutatásába a SZTAKI is érdekeltté vált, s mindeközben Kína már első 6G műholdját is föld körüli pályára állította.
Egyes nézetek szerint a 6G felfoghatatlan sebességet hozhat majd az 5G-hez képest is. A 6G sebessége elméletileg akár az 1 TB/s-ot is elérheti majd, ami azt jelenti, hogy egyetlen másodperc alatt 1000 GB-nyi adatot lehet majd letölteni. A 6. generációs technológia a kutatók szerint 2030 környékén, vagy egy után válhat majd elérhetővé a felhasználók számára.
Forrás1: Origo.hu
Forrás2: IoT Zóna
Forrás3: PC World
Forrás4: Napi Droid
Kép1: 4meahc.com
Kép2: Origo.hu
Kép3: Origo.hu
Kép4: PC World
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése