keresés

2023. december 15., péntek

Könyvtári trendek, melyek hatással vannak az olvasókra 2023-ban

 


2023-ban az olvasók számítanak arra, hogy ne csak a kölcsönzésből és a dokumentum visszaviteléből álljanak a könyvtári szolgáltatások. Ezért a könyvtárak tudatosan törekednek arra, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekre a mai olvasóknak szüksége van. Ez innovációt és új lehetőségeket hozott el a könyvtárak számára.

Mivel a technológia terén minden nap jelentős változás történik, az olvasók azt várják a könyvtáraktól, hogy zökkenőmentes, könnyen elérhető lehetőségeket teremtsenek meg számukra. Többek között az Egyesült Királyság számos könyvtára alkalmazkodott a modern olvasók igényeihez, például RFID önkiszolgáló pultok, biztonsági kapuk és mobil alkalmazások állnak a könyvtárak által az olvasók rendelkezésére.

Nem meglepő módon az intelligens hangszórók és a virtuális asszisztensek népszerűségének a növekedése is folytatódott, mivel az olvasók egyre inkább a modern hangfelismerő robotok felé fordultak. A SerpWatch nemrégiben végzett felmérése szerint a Siri a Google Assistant mellett a legnépszerűbb mesterséges intelligencia bot. Világszerte több mint 500 millióan választják az Apple digitális súgóját.

Ezeknek a könyvtárba való bevezetése által a könyvtárak és digitális gyűjtemények is népszerűbbek lesznek, és az olvasók majd a hangjuk segítségével tudják keresni a könyvtári anyagokat és tartalmakat. Ez a látássérült embereknek és a könyvtárosoknak is előnyös lesz, mivel időt fog megtakarítani a használók számára.

Mindemellett a könyvtárak továbbra is innovatív ötletekkel állnak elő a könyvtáraknak a fenntarthatóbbá tételére. A GLL, az Egyesült Királyságban nyilvános könyvtárakat üzemeltető karitatív társadalmi vállalkozás már elismerésben részesült, amiért az első olyan könyvtári hálózat, amely lecserélte a műanyag olvasójegyeket egy biológiailag lebomló alternatív verzióra. Ezzel több, mint nyolc futballpálya értékű műanyagot spórolt meg.

A közelmúltban végzett zöld könyvtári kérdőív kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban a könyvtárak 56%-a tett előrelépést a környezetvédelem terén, míg a könyvtárak 27%-a ennek a folyamatnak az elején jár. Az elmúlt évben a CILIP extra erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a klímatudatos képet, miszerint a könyvtárak a fenntarthatóság központjai, és a közelmúltban elindította a „Zöld Könyvtárakat”, amely összeköti a könyvtárakat olyan vezető szervezetekkel, mint az Arts Council England, a Libraries Connected, és a Julie’s Bicycle.

Az egyik új trend a 2020-as világjárványnak köszönhető, mely gyakorlatba ültette a könyvtárosok és valamennyi olvasói számára az otthoni munkavégzést. Azóta a könyvtárak is fejlődtek mind működés, mind szolgáltatásnyújtás ügyileg. A weboldalakat elkezdték fejleszteni, a szolgáltatásaikat pedig az akkori helyzetre szabták az olvasók és a könyvtár látógatóinak a számára. Ennek utóhatása, hogy a könyvtárak azóta is gyorsan reagálnak a megoldásokkal és a kihívásokkal teli időkre. A vidéki könyvtárak megnyitották kapuikat az általuk kiszolgált közösségek előtt, és arra ösztönözték a látogatókat, hogy a könyvtárat többnek tekintsék, mint egy információs és oktatási központ. Csak egy példa, hogy meleg ételosztásra adott teret a könyvtár, miután a Sussex Council bejelentette, hogy közösségi épületeket, különösen könyvtárakat fog használni a támogatásra szorulók megsegítésére.

Ezeken kívül még számos, meg nem említett trend van hatással a könyvtárakra és az olvasókra. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy a könyvtár tekintettel van a digitális trendekre, és ezt gyönyörűen gyakorlatba is ülteti. Ez nem csak hasznos, de hívogató is az olvasók számára. Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást és a természetvédelmet se még akkor se, ha ezt a témát máig sokan elbagatellizálják. Örülök annak, hogy a könyvtár kiáll az értékrend mellett, melyet a dolgozók és az olvasók képviselnek. Nem csak az Egyesült Királyságban, hanem pl. Magyarországon is érzékelhető, hogy a könyvtárak folyamatosan haladnak a korral. Remélem, hogy ez a jövőben se lesz másképp.

 

 

Utazzunk okosan! - Tájékozódás a térképes alkalmazásokkal

A Sarkcsillag meghatározásáról az iránytűn át, egészen az okostelefonunkig. A navigáció mindig jelen volt az ember életében, azonban ezt a GPS technológián alapuló geolokáció jelentősen egyszerűbbé tette. Ma már térképes navigációs alkalmazások segítik a tájékozódást, melyek egyszerűen letölthetők és elérhetők okostelefonon keresztül. Legyen szó mindennapi ingázásról vagy kirándulásról, a térképes applikációk naprakész információkkal szolgálnak használóiknak. Az alkalmazások fejlődésével egyre több funkció elérhető, sok applikáció a kiterjesztett valóság elemeit is felhasználja, szélesebb körű tájékoztatást biztosítva. 

Természetesen többféle közlekedési lehetőség is van, ennek megfelelően több alkalmazás áll rendelkezésre a használók igényeinek megfelelően. Melyek a leghasznosabb alkalmazások és ezek milyen funkciókkal rendelkeznek? Ebbe kíván betekintést nyújtani a bejegyzés.

2023. december 12., kedd

Nyelvtanulás appon és neten

Napjainkra már természetessé vált, hogy az élet és a munka legtöbb területéhez elengedhetetlen a nyelvtudás. Nehéz is lenne olyan szakmát említeni, ahol ne volna elvárás, vagy legalábbis ajánlott legalább egy nyelv magabiztos ismerete, legyen szó akár szellemi akár fizikai munkavégzésről. Az iskolai és magán nyelvoktatás mellett pedig nagy segítséget jelentenek az alternatív gyakorlási lehetőségek is, a továbbiakban erre fogok néhány    példát, lehetőséget bemutatni.

2023. december 11., hétfő

2023. december 8., péntek

A Streaming média hatása az eSportra


Kezdetben a még csak kevés létszámot vonzó szubkultúra mára már egy új, milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát. A főként a 18-34 éves korosztály között igen népszerű elektronikus sport (röviden eSport) a versenyszerűen űzött videójátékozásra utal, ahol profi játékosok vagy belőlük összetevődő csapatok versenyeznek különböző multiplayeres számítógépes játékokkal, méghozzá igen kecsegtető nyereményekért. E népszerűség eléréséhez azonban szükség volt olyan platformokra is, amelyek lehetővé tették, hogy az érdeklődők az interneten keresztül, akár élőben is tudják követni az eseményeket.

2023. december 6., szerda

A videómegosztás története

A vizuális média, mint fogalom, közel 100 évvel ezelőtt került be a nemzetközi szókincsbe, azóta pedig már rengeteg ágra osztódott szét. Ezen ágak közé tartozik az online videómegosztás is, melynek kialakulásában az internet fejlődése is nagy szerepet játszott. De hogyan is kezdődött pontosan mindez?



A kezdetek - 1977: ShareYourWorld.com

A legelső internetes videótárhely a ShareYourWorld.com volt, melyet 1997-ben alapított Chase Norlin. A felhasználók klipeket vagy teljes videókat tölthettek fel ide különböző fájlformátumokban. Az internet sávszélessége és a videók átkódolási technológiája azonban akkoriban korlátozott volt, így az oldal nem támogatta még a streaminget. 2001-ben az említettek mellett költségvetési problémák is adódtak, amik miatt be kellett zárni a programot.

2004: Pandora.TV

A 2004 októberében alapított dél-koreai Pandora.TV az első olyan videómegosztó webhely volt a világon, amely hirdetéseket csatolt a felhasználók által beküldött videoklipekhez, és korlátlan tárhelyet biztosított a felhasználók számára saját klipjeik feltöltéséhez. A cég kifejlesztett egy hirdetési rendszert, amely automatikusan beilleszti a reklámot az oldalra felkerült klipekhez.

Me at the zoo

2005: YouTube

Chad Hurley, Jawed Karim és Steve Chen 2005-ben megalapította a mindnyájunk számára ismert YouTube-ot, mely a videóátkódoláson alapul. Ez a technológia lehetővé tette a felhasználók által generált tartalom streamelését a világhálón bárhol és bárhonnan, s ezzel szinte a televíziós műsorok első alternatívájává vált a weboldal. Az első YouTube videoklip a Me at the zoo volt, melyet 2005 áprilisában töltöttek fel. A YouTube azóta a legnépszerűbb online videós platformmá vált, részben az egyszerű felhasználói felülete, valamint a felhasználók által létrehozott kreatív és sokszínű tartalmak miatt. Lehetővé tette, hogy bármit megosztásra kerüljön a videóktól kezdve a zenei klipeken és vicces felvételeken át a tudományos előadásokig és oktatóanyagokig. Sikere emellett számos hasonló online videó streaming platformhoz vezetett, mint például a Netflix, a Hulu és a Crunchyroll létrejöttéhez, melyekben már Hollywood keze is kétségkívül benne van.

A videó átkódolása mellett egy másik új technológia is szerepet játszott az említettek kialakulásában, ez pedig a videótömörítés volt. A ’90-es évek közepe óta az online videós platformok felhasználóinak száma elképesztő szintre emelkedett, miközben a nagy sávszélességhez való hozzáféréssel és tárhellyel kapcsolatos költségek jelentősen csökkentek. Ezért a webalapú videószerkesztők készítői sok időt fordítottak az olyan offline video-szerkesztő eszközökben elérhető funkciók replikázására, mint a Windows Movie Maker és az iMovie, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kisebb méretre vágják le videóikat. A szolgáltatást kínáló nevek közül néhány: Animoto, Pixorial, Blackbird, Dailymotion és WeVideo.

Live Streaming és a Twitch.com

Habár az élő videók és a streaming története is évtizedekre nyúlik vissza, mégis akkor váltak nagy trenddé, amikor a YouTube és más social media platformok magukba építették a technológiát 2010 környékén.

A live streaming egyik nagy előnye, hogy valós időben kommunikálhatnak egymással az emberek. Emellett a másik döntő hírnévszerző ok a költséghatékonyság volt; a tévéadásokkal ellentétben nem kell fizetni az élő adásokért (többek között), ráadásul gyártás szempontjából is jóval olcsóbbak. 2011-ben a Twitch.tv (eredetileg Justin.tv) létrehozott egy teljesen új platformot, kizárólagosan videójátékok streamelésére. Kezdetben ez a kezdeményezés még nem tűnt jövedelmezőnek, viszont 2 évvel később már több mint 45 millió havi nézőt számoltak a statisztikák. Hamarosan a többi sm-platform is versenybe lendült, mint például a Twitter a Periscope nevű applikációjával, majd a Facebook és az Instagram is bevezette az élő streamelést.

Manapság a streamelés az egyik legfőbb formája a marketingnek, kommunikációnak és a szórakozásnak is. Itt meg kell említenünk a COVID-19 járványt. Miközben minden pénzügyi statisztika hatalmas eséseket mutatott, a pandémia új lehetőségeket nyitott a streaming szolgáltatásoknak, hiszen mindenki otthonról dolgozott vagy tanult. 2019 és 2020 áprilisa között a live streaming-piac 99%-os növekedést számolt a nézett órák számaként, és ez az adat azóta is stabil maradt.

2017: TikTok

Bár bemutatni nem igazán szükséges, mégis megemlítésre méltónak tartom a már szinte mindenki által használt TikTokot is. A kínai eredetű, ott azelőtt Douyin néven futó alkalmazás 2017-ben landolt a nemzetközi piacon. Világszerte több mint 2 billió letöltésre tehettek szert azóta, hirdetésekből befolyó bevételük pedig elérte a 4 billió dollárt. Rövid, 7 másodperc és 2 perc közti hosszúságú videók közzétételére szolgál, szinte minden olyan témakörben fellelhető a tartalom, mint a YouTubenál, illetve itt is él a live streaming szolgáltatás.

Az internet folyamatosan növekszik, úgy ahogyan a videózás és live streaming lehetőségei is, a videójátékok legalábbis biztonságban fogják tartani ezen iparágakat, még ha a többi szegmens össze is omlik. Az emberek látni szeretnék a dolgokat, képkockáról képkockára, mintha a szemük előtt történnének. Épp ezért csak sejtéseink lehetnek arról, hogyan fognak átalakulni ezek a szolgáltatások a jövőben, de annyi biztos, hogy élni fognak.

A dokumentum megosztás múltja és jelene

A dokumentum megosztás az internetes kommunikáció kialakulásának volt köszönhető. Ez mind egyidős az internettel, melynek fejlődése folyamatos mindennapjainkban. A technológiai fejlődés 1960-tól rohamos fejlődésnek indult, ugyanis megjelenhettek az első digitális hálózatok, melyek közül kiemelt szerepet tölthetett be rengeteg európai rendszer. 

2023. december 5., kedd

Az Application Programming Interface-ek jövője

A digitális környezet egyre gyorsabban fejlődik, és a fejlesztők nagy része úgy gondolja, hogy ilyen rohamos fejlődés mellett az API-ok használata lehet a megoldás arra, hogy tudják tartani a tempót. Miből következtetnek erre? 2022-ben a fejlesztők 63%-a használta többet az API-okat, mint 2021-ben illetve a fejlesztő cégek 75%-a tervezi vagy már előnyben is részesíti az API-ok használatát és fejlesztését.

Az API-ok használatával jelentősen meg lehet könnyíteni a fejlesztés kulcsmomentumait: adatok felvételét, átalakítását, és felhasználását. A fejlesztők vagy fejlesztő cégek lehetővé teszik más fejlesztőknek és más cégeknek a gyorsabb fejlesztést, megújítást vagy javítást, úgy, hogy ebből még plusz profitot is tudnak termelni.

Neonomádok és homeworking


Napjainkra az internet nélkül nem is tudnánk elképzelni életünket. Szerves részévé vált annak, mely körbehálóz minket és a világot. A mobilinternet segítségével pedig otthonunkon kívül hozzáférhetünk a világhálóhoz, hogy képben maradjunk a körülöttünk zajló eseményekkel. Erre épülve akár a munkánkat is megszakítás nélkül tudjuk folytatni, bármikor és bárhonnan.

2023. december 4., hétfő

Képmegosztás profi szinten


A Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban  a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ilyen webkettes szolgáltatások a képmegosztó oldalak is. A legnagyobb képmegosztó oldalról, az Instagramról már mindenki hallott. Sőt a legtöbben aktív felhasználói is vagyunk. Az átlag ember, amatőr fotós is előszeretettel használja, így a szakmabelieknek nehezebb kitűnni a tömegből. Hogyan tűnj ki a tömegből? Hogyan tudsz ismertté válni képeiddel? Az alábbiakban bemutatok három képmegosztó oldalt, ami segítheti profi fotós pályádat.



2023. november 30., csütörtök

Wikialapú rendszerek hasznosítása a könyvtárakban és levéltárakban

 A bejegyzés bemutatja, hogyan segíthetik a könyvtári-levéltári munkát (főleg a katalogizálást) a wikiszoftverek (például MediaWiki) és a Wikibase kiterjesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó további eszközök (InstantCommons, QuickStatements).

2023. november 22., szerda

BookTube vs. BookTok, avagy mi a helyzet a könyves influenszerekkel

Az internet széleskörű elterjedésével megjelenő kapcsolatteremtési forma ma már a mindennapi élet részét képezi. A felhasználók a köztük lévő fizikai távolságot áthidalva beszélgethetnek egymással, közösségekbe léphetnek be, vagy létrehozhatnak egyet a semmiből, aminek a legegyszerűbb alapot egy közös érdeklődési kör adhatja. A könyvek és az olvasás, mint hobbi, az ősidők óta jelen van az interneten, az elmúlt öt-tíz évben felfejlődött influenszerkultúra azonban ezt a témát is hamar bekebelezte. Így blogok és bloggerek helyett legtöbbször már könyves influenszerekről beszélhetünk, és közülük is a videósokat, a YouTube és a TikTok felhasználókat érdemes kiemelni a népszerűségükből, illetve naprakészségükből kifolyólag.

2023. november 18., szombat

Egyetemi digitális tárak-Repozitóriumok

 A repozitóriumok dokumentumszerverek egyetemeken és kutatási intézményekben, amelyek az intézményhez köthető tudományos anyagokat archiválják és teszik hozzáférhetővé. A feltöltött tartalmakat (képek, videók, dokumentumok stb.) feltárják és összekapcsolják már meglévő adatbázisokkal és a repozitórium-indexelő rendszerekkel. Ezek segítségével "bekerülnek a tudományos vérkeringésbe." 



 


Az alábbiakban a magyar egyetemek repozitóriumairól írok 


Corvinus  

A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetemen keletkezett kiadványokat, szakdolgozatokat és PhD dolgozatokat négy repozitóriumban gyűjti és tárolja. Ezeket az Egyetemi Könyvtár működteti.  

-Corvinus Kutatások 

-Corvinus PhD disszertációk 

-Corvinus TDK és szakdolgozatok 

-Corvinus Egyetemtörténeti Digitális gyűjtemény   


ELTE 




https://edit.elte.hu/

Az ELTÉ-n létrehozottt dokumentumok tárhelye, archívuma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Intézményi Tudástára (EDIT).  Az EDIT-ben minden dokumentum egyedi Handle-azonosítót (úgynevezett "Universal Resource Identifier" címet) kap, amelyet hivatkozásként is lehet használni. 12 kategóriában lehet gyűjteményeket böngészni:

-Publikációk

-ELTE folyóiratok, kiadványok

-TDK/OTDK dolgozatok

-Szakdolgozatok

-Disszertációk

-Muzeális gyűjtemények, E-könyvtár

-Oktatási anyagok

-Egyetemi Fotótár

-Videotár

-Kutatástámogatás

-Könyvtári dokumentumtár

-Szabadalmak, Pályázati termékek


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME-n létrehozott dokumentumok digitális tárhelye a Műegyetem Digitális Archívuma. Oktatási anyagok, folyóiratok, tudományos publikációk, disszertációk stb. kereshetők, böngészhetők különböző gyűjteményekbe szervezve.


Pécsi Tudományegyetem


https://adminisztracio.pte.hu/elkeszult_a_pte_doktori_iskolainak_repozitoriuma

A Pécsi Egyetemi Könyvtár a PTE Doktori iskoláival együttműködve elkészítette a PTE Doktori iskolák repozitóriumát a Pécsi Egyetemi Archívum (PEA) részeként. A PTE repozitóriumainak közös honlapja tartalmazza az Egyetemi Könyvtár által digitalizált dokumentumokat, a PTE doktori iskoláiban készült doktori disszertációkat, a PTE hallgatók által készített szakdolgozatokat, valamint a PTE oktatók és kutatók munkája során keletkezett és megőrzésre szánt teljes szövegű dokumentumait. 


Szegedi Tudományegyetem 


https://contentas.bibl.u-szeged.hu/

A Szegedi Tudományegyetemen az SZTE Klebelsberg Könyvtár látja el a repozitórium-szolgáltatás feladatát. Erre a célra létrehozott egy Contenta nevű digitális archívumot. Ez az oktató és kutatómunka során keletkezett és megőrzésre érdemesnek tartott dokumentumokat teljes szövegében képes tárolni, indexelni, valamint az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett hasonló tartalmakat is tartalmaz. A Contenta nem egyetlen repozitórium, hanem tematikusan elkülönülő repozitóriumok közösen is kereshető sorozata.  Egyik fontos feladata, hogy megoldja az egyetemen keletkezett vagy a kutatómunkával és oktatással kapcsolatos kiadványok, dokumentumok, dolgozatok és disszertációk stb. egyéni vagy központi feltöltését, szakszerű indexelését, szolgáltatását és archiválását. 


E-könyv helyzet.


A legelső hivatalosan is e-könyvnek nevezhető dokumentum a 70-es években került megalkotásra. Több mint 50 év alattjelentősen fejlődött a technológia.


Az e-könyv napjainkban már egy megszokott, bárki által hozzáférhető dokumentumtípus. Az olvasásukra kifejlesztett olvasó eszközök már számos háztartásban megtalálhatóak.  
Sokan aggodalommal szemlélik az e-könyvek sikerét, ugyanis egyre többen részesítik előnyben a papíralapú könyvekkel szemben. Azonban ez napjainkban még nem öltött olyan mértéket, hogy a hagyományos könyveket kiszorítsa a piacról és inkább egy kényelmi funkciót tölt be.

2023. november 15., szerda

Barangolás a könyvtárak "E-lméjében"

A számítógépek elterjedése megszámlálhatatlanul sok új lehetőséget teremtett az életben. A számítástechnika ma különösképp fontos, hiszen létezésünk szinte minden területén jelen van. A könyvtárak területén az ún. "digitalizálás" kulcsfontosságú mozzanattá vált. A számítástechnika fejlődésével a könyvtárakban is megjelentek a digitalizált dokumentumok. Ma már alapkövetelmény, hogy egy könyvtárban legyen egy számítástechnikai eszköz, melyen szabadon hozzá lehet férni a digitális dokumentumokhoz.

2023. november 14., kedd

"Áramlat" vagy "zuhatag"? (P2P, torrent)


Ebben a rövid cikkben a P2P (Peer-To-Peer) és az úgynevezett "torrent" rendszerekről fogok egy rövid ismeretetőt adni, illetve rávilágítani, hogy a kettő mennyire összefügg. Bár ma is használatosak még, azért a régebbi időkben szerzett dicsfényük jelentősen csökkent, mondhatni háttérbe szorultak, pedig Tim Berners-Lee korai víziója a World Wide Webről is közel állt egy P2P rendszerhez, ahol mindenki egyben közreműködői és alkotó szerepet is vállal nyíltan, mindenféle tűzfalak és akadályok nélkül.

2023. november 12., vasárnap

Az Internet Archive története és szolgáltatásai

Az Internet Archive egy nonprofit digitális könyvtár, mely több millió könyvhöz, filmhez, szoftverhez, hanganyaghoz, archivált weboldalhoz, illetve egyéb tartalmakhoz nyújt ingyenes és legális hozzáférést. 1996-ban jött létre Brewster Kahle által, aki az Archívumon felül az Alexa Internet elnevezésű kezdeményezését is létrehozta akkoriban. Ez utóbbi - mely 1999-ben már az Amazon tulajdonát képezte - az internetes oldalak forgalmát volt hivatott megbecsülni és rangsorolni, 2022-es megszűnéséig.

Az Internet Archive kezdetben csak magát az internetet archiválta, ami a terjeszkedése első szakaszaiban járt a 90-es években. Mint az újságok esetében, az interneten megjelenő tartalmak is hamar elavulónak számítottak, de – ellentétben az újságokkal – senki nem „gyűjtötte” őket. Az archiválás 1996 októberében kezdődött meg nagyobb mértékben, egyes weblapok azonban már májusban elmentésre kerültek. Ezeket az archivált oldalakat először 2001-ben láthatták az internetezők, ekkor vált nyilvánosan hozzáférhetővé a Wayback Machine.

2023. november 10., péntek

MEK és a Gutenberg Project

A magyar
Gutenberg-Project, avagy a MEK történeti áttekintése, fontossága és a jövőbeli szerepvállalása Magyarországon. A rohamos ütemben fejlőfő világ információéhsége és a technikai fejlődés párhuzama és kérdései a a digitális könyvtár kitűzött céljain és feladatain át bemutatva.
      

2023. november 2., csütörtök

A Microsoft napjainkban

 A Microsoft Corp. napjaink egyik legnagyobb szoftvergyártó és fejlesztő vállalata, amely a világ 153 országában rendelkezik kirendeltséggel, képviselettel (többek között Magyarországon is), alkalmazottainak száma meghaladja a 140 000 főt. Székhelye Redmondban található (Washington állam, USA). [Wikipédia]


A vállalat jelentőségét tovább növeli az a tény is, hogy részvénye egyikét képezi annak a 30 részvényből álló kosárnak, amely alapján a Dow Jones Ipari Átlagot számítják az Egyesült Államokban. Ez a mutató az ország 30 legjelentősebb vállalatának tőzsdei állapotát mutatja meg percnyi pontossággal. Érdekesség, hogy ezt a mutatót 1896-ban alkotta meg Charles Henry Dow amerikai újságíró a piaci mozgások tanulmányozása céljából.