A dokumentum megosztás az internetes kommunikáció kialakulásának volt köszönhető. Ez mind egyidős az internettel, melynek fejlődése folyamatos mindennapjainkban. A technológiai fejlődés 1960-tól rohamos fejlődésnek indult, ugyanis megjelenhettek az első digitális hálózatok, melyek közül kiemelt szerepet tölthetett be rengeteg európai rendszer.
Az első kiemelkedő hálózatok
A mai internet elődjeként az ARPANET tekinthető, mely 1969-ben jelent meg. Célja az akkori szuperszámítógépek processzoridejének, és további számítási adatok hálózaton keresztüli megosztása volt. Az Advanced Research Projects Agency (ARPA) szervezetben játszott kulcsszerepet, mely az USA irányítása alatt volt. Továbbá szerepe nagy volt a hozzá kapcsolódó oktatási intézményekhez, és hadsereghez is. Az ARPANET kiemelkedő személye Joseph Carl Robnett Licklider volt, aki publikációiban elsőként írt a számítógépes hálózat interperszonális felhasználási lehetőségeiről, továbbá kifejtette, hogy a számítógépek segíthetik az emberek közti kommunikációt.
Azonban az ARPANET mellett több kulcsfontosságú európai rendszer is közrejátszott. Ilyen volt például az angol NPL (National Physical Laboratory), mely az 1970-es években online szolgálatásokhoz való széleskörű hozzáférést biztosított kb. 200 felhasználó számára. Elsőként az NPL alkalmazta a csomagkapcsolt adatküldést, melynek segítségével az ARPANET fejlődése is felgyorsulhatott.
Az amerikai rendszerek közül kiemelkedő volt a Merit Network, melynek kialakulása 1966 körül teljesült. Elsőnek hozták létre a "host-to-host" szerkezetet, melynek eredményeképp távolról is hozzáférhettek az adatokhoz és programokhoz, sőt ez lehetővé tette a fájlok mozgatását, nyomtatását is. Azonban az figyelembe veendő, hogy az adatok, információk kezdetben csak a kutatóintézetek, oktatási intézmények és kormányszervezetek által voltak elérhetőek.
A Globális hálózat kialakulása
Mint már az 1960-as években elhangzott Licklider publikációjában a számítógép fontossága kommunikáció szempontjából, az 1980-as évek elején egyre jobban hangsúlyozták ennek kifejlesztését. Egyre fontosabb szerepet töltött be a globális hálózat, melynek bővítését a Nemzeti Tudományos Alap (NSF) vállalta. 1985 körül kiépítettek egy hat szuperszámítógépből álló rendszert, melyből kialakult hálózatnak a neve NSFNET lett. Ezt összekapcsolták az ARPANET rendszerével, mely az 1990-es évek elejére leállításra került az újabb, fejlettebb rendszerek kialakulása miatt. Innentől kezdve megszűnt az államok által irányított rendszer és a tartalom szélesebb terjedése következhetett be.
A World Wide Web előzménye, megjelenése, fontossága
A World Wide Web megjelenése az 1990-es évek elején következett be, melynek természete különböző volt az előbbi rendszerekével szemben. A világhálón az adatok nagy része egy állandó címen volt megtalálható, magyarul a kommunikációs folyamat eléréséhez szükség volt a weboldalra való átlépésre. Három szabványra épül:
- az URL-re (Uniform Resource Locator), mely az adott lap elérhetőségét jelöli
- html-re, mely a világháló tartalmának leírására szolgáló nyelv
- és az átviteli protokollra (http)
A WWW előzményeihez sorolható Vannevar Bush tanulmánya, ki a második világháború vége felé a Memex gép elvét publikálta. Szerepe a nagy tudásmennyiségben való eligazodást segítette, és az adatokat mikrofilmen tárolta volna. Elképzelése szerint rendszere egy magánkönyvtárhoz volt hasonló. Elmélete nem valósult meg, de tanulmánya elősegíthette a világháló kialakítását.
Továbbá hatást gyakorolt Theodor Nelsonra, aki a hipertext és hipermédia kifejezéseket alkotta meg. A hipertext a nem folyamatos írás fogalma volt, melynek segítségével akarta kialakítani az elképzelt hipertextuális rendszerét a Xanadu-t. Ez a rendszer lett volna a minden olyan szövegnek a tárháza, melyeket a történelem során írtak.
A World Wide Web project célja az volt, hogy bármilyen információ belinkelését lehetővé tegye. Kezdetben csak egy bizonyos témakörre specializálódott (atomkutatással kapcsolatos információk, hírek, dokumentumok), de további szerverek létrehozásával arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben legyenek megtalálhatók más jellegű információk is. Ezzel elérték azt, hogy a társadalom nagy része egy hatalmas, kereshető, interaktív faliújság segítségével gazdagodjanak információkkal. Továbbá a régebbi rendszereket felváltva ez a katalogizálási kényszernek ellenálló modell hasonlóképpen működik, mint a cimkézés a könyvtári katalogizálás során.
Végül 1993. április 30-án a CERN (mely összekapcsolódott a WWW rendszerével) közölte, hogy a világháló teljesen ingyen hozzáférhető lesz és marad mindenki számára. A társadalom számára az internet széles elterjedése radikális változásokat hozott magával.
Mindennapjainkban
A modern technika rohamos fejlődésének köszönhetően rengeteg lehetőségünk adódik dokumentumok, információk megosztására. Ez megtörténhet Email, esetleg valamilyen közösségi alkalmazás használatának eredményeképp. A Web 2.0 után kialakult szemantikus web elterjedése hatalmas hatást gyakorolt mind a megosztásra, mind a keresésre (2002). Ez nem adatelemeket vagy weblapokat kapcsol össze, hanem összefüggéseket tár fel például az emberek, az üzleti világ és más közösségek számára is. Ez miatt főképp könnyebbé válik az információk megkeresése és a tudás megszerzése, terjesztése.
A dokumentum megosztás előnye és hátránya
A dokumentum megosztásnak számos előnye, de hátránya is megemlítendő. Mindennapjainkban a különböző dokumentum megosztásra szolgáló eszközök, programok rendkívül rugalmassá, hatékonnyá tették a megosztást. A felhőalapú tárolás kialakításának köszönhetően fiókunkba bejelentkezve szinte azonnal, egyszerűen érhetjük el bármilyen eszközről a dokumentumokat. A hatékonyság és hozzáférhetőség pozitívumai mellett környezetbarát megoldás is lehet. A digitális megoldások hozzájárulnak a papírhasználat és egyben a nyomtatási költségek csökkentéséhez is. Ezek az előnyök rendkívül fontosak egy hatékony és fenntartható munkakörnyezet kialakításához is. Továbbá megemlítendő, hogy a megosztás eredményeképp több ember is dolgozhat egy fájlon, mely szintén felgyorsítja a dokumentum megírásának folyamatát, sőt az ötletek cseréjét is az emberek között.
A megosztás negatívumaihoz sorolhatók a biztonsági, adatvédelmi kockázatok. Többségében ez ellen a mostani felhőalapú szolgáltatások különböző funkciókat biztosítanak, melyek közül kiemelkedő lehet a kétlépcsős hitelesítési módszer. Azonban egy egyszerű jelszó a hackerek számára nem jelent kihívást, így nem minden esetben lehetnek biztonságban a megosztott dokumentumok. Fontos dokumentumok esetén még az is probléma lehet, hogy egy meghibásodás hatására elveszhetnek, vagy esetleg egy adott munkakörben nem megfelelő hálózat mellett nem használható. Épp ezért is ajánlatos még mindennapjainkban a papír alapú dokumentumok megőrzése, tárolása. Továbbá a megosztások esetében figyelembe kell venni a jogosultságok megfelelő kezelését is.
Illegális megosztások
Sokszor hallunk az illegális megosztás következményeiről, melyek jogi, etikai és társadalmi szempontból is túlzott hatással bírnak. Ide tartozhat például egy könyv, mű illegális terjesztése, megosztása különböző platformon, mely rendkívül sérti a szerzői jogokat. Épp ezért az adott dokumentum szerzőjétől mindenképpen érdemes engedélyt kérni a terjesztésre, mert ha ezt anélkül tennénk meg, jogi eljárást is indíthatnak ellenünk, mely legrosszabb esetben pénzbírságokhoz vezethet. Ez hatással lehet a gazdaságra is. A vállalatok vagy vállalkozó számára bevételkiesést jelenthet. Ez főképp jellemző a zene-, film-, és szoftveriparokban, ahol az értékesítéseket csökkenti a sok illegális letöltés és megosztás. Az illegális letöltést biztosító weboldalaknak viszont hátulütője is lehet: bizonyos fájlok letöltése nem biztos hogy rendkívül biztonságos, akár vírust is szerezhetünk belőle. Ez a legrosszabb esetben adatveszteséggel is járhat, ha a számítógépen lévő fájlokra, adatokra gondolunk. Épp ezért is támogatott a jogtiszta szoftverek megvásárolása vagy az olyan appok használata, mely kis összeg kifizetése után biztosítja a különböző tartalmakhoz való hozzáférést (lásd Spotify, Netflix stb.).
Példák dokumentum megosztó platformokra
Mielőtt dokumentum megosztó platformokat keresünk, fontos megállapítanunk, hogy milyen igények kiszolgálására képes az adott platform. Ez lehet például felhőalapú, mely különböző fájltípusokat tud kezelni (mint például PDF, Word, Powerpoint stb.) vagy akár többet is kezelhet egyszerre.
Dokumentum megosztásra és tárolásra is nagyon alkalmas például a Google Drive, mely a felhasználók számára egy kényelmesebb, egyszerűen használható megosztó platform. A dokumentumok felhőben tárolhatóak, és szabadon megoszthatóak bizonyos kijelölt felhasználókkal. Azonban a felhasználók számára többségében azért lett kényelmes, mert a Drive-on belül használható a Google Dokumentumok szerkesztő, továbbá táblázatkezelő és prezentáció elkészítést is biztosít.
Ugyanilyen elven működik a Microsoft OneDrive is. A különbség az, hogy a platform nem a Google, hanem a Microsoft Office alkalmazásokkal kapcsolódik össze. Ennek eredményeképp beállítható bizonyos fájlok (akár Word, Excel, Access dokumentumok) megosztása és felhőbe való feltöltése.
További a hasznos platformok közé tartozhat a Dropbox is, mely szintén egy felhőalapú tárolószolgáltatás. Egyszerű megosztási lehetőségeket kínál és PC, Android használata esetén is rendkívül rugalmas. Az automatikus szinkronizálás hatására a bejelentkezett eszközökön könnyen, és gyorsan elérhetőek lesznek dokumentumaink.
Rendkívül elterjedtek a PDF-fájlok kezelésére irányuló alkalmazások is, melyek közé tartozik a Flip PDF Plus Pro is. A PDF-fájlok online feltöltésén és megosztásán kívül ez az alkalmazás biztosítja azt is, hogy interaktív flipbook-okká alakítsuk át PDF-jeinket. Hasonló felépítésű a Calameo is, mely szintén hatékonnyá teszi a megosztást. Statikus PDF-fájlokat interaktív és egyben vonzó kiadványokká tudja átalakítani.
A közösségi média appok is képesek lehetnek már dokumentumok megosztására, mint például a Facebook, Twitter (X), Instagram, Viber és Messenger alkalmazások. Segítségükkel akár képet, hangot, és linkeket is megoszthatunk ismerőseinkkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése