keresés

2020. november 15., vasárnap

Megfigyelési kapitalizmus, avagy "a figyelmünk az, amit bányásznak"

forrás: belsomegelesekrendszere.com
Nagy port vert fel Jeff Orlowski The Social Dilemma című dokumentumfilmje, melyet a Netflix mutatott be. Nem új a probléma, korábban is foglalkoztak vele a szakértők,  a 444.hu is közölt már cikket a témában, a hasonló kérdésekkel foglalkozó könyv - The Age of Surveillance Capitalism – a tavalyi év nagy sikere volt. Ami mégis újdonság, az a mód és forma, amellyel a dokumentumfilm készítő megközelítették és rémisztően reálissá tették a tárgyalt kérdést.  
A megfigyelési kapitalizmusról szóló film által felvetett témákat járja körül cikkében Sarkadi Zsolt. 

Mi is az a megfigyelési kapitalizmus, hogyan működik a rendszer? 

Dióhéjban a rendszer lényege, hogy az általunk ingyenesnek gondolt szolgáltatásokért - például a közösségi oldalak, a keresőprogramok - nem mi, a felhasználók, hanem a hirdetők fizetnek. Éppen ezért a szolgáltatásokat nyújtó oldalak üzemeltetői a hirdetők érdekében működnek, a rendszert a hirdetők igényeihez igazítják. A hirdető pedig azt szeretné, ha mind többen néznék a reklámját és vásárolnák meg a termékét. 
Így aztán egyre újabb és fejlettebb algoritmusok figyelik a felhasználói szokásokat, érdeklődést, minden kattintásunkat, gyűjtik be adatainkat, hogy aztán a felhasználót befolyásolva érjék el a célt, mely végső soron mindig a profit növelése. Maga a létezésünk, a mindennapi tevékenységünk a bánya, amelyből az üzemeltetők adatot nyernek ki és eladják a hirdetőknek.

A profit növelésének eszköze: a függőség  

forrás: nlc.com
Fentiek alapján épülnek fel a közösségi média oldalak, amelyeket így három cél mozgat: minél több embert érjenek el, minél hosszabb ideig a képernyő elé szögezzék a felhasználót és minél több fogyasztásra ösztönző tartalmat helyezzenek a felhasználó elé.  A fejlesztők pszichológiai alapokon dolgozva, az emberi agy gyengeségeit kihasználva tervezik meg a programok működését, így okozva függőséget, főként a leginkább befolyásolható réteg - a gyerekek és fiatalok körében.  
A függőség, vegyük észre, nem a véletlen műve, tudatos tervezés eredménye.  

A mesterséges intelligencia tehát hamarosan okosabb lesz, mint az ember? 

Nem ez a fő kérdés - ahogy az ex-Google-fejlesztő Tristan Harris mondja - , hanem az, vajon mikor érjük el azt a szintet, amikor a mesterséges intelligencia elkezdi kihasználni az emberi agy gyengeségeit. És bizony jó úton haladunk errefelé. Ijesztő, de a nagy tech-cégek számítógépes központjaiban futó algoritmusok működését már most is csak maroknyi ember érti. A mesterséges intelligencia, az algoritmusok céljait ugyan még emberek találják ki, de a célok elérését már maguk tanulják meg. És a célok, a figyelem teljes lekötése és a reklámköltések maximálása érdekében már hatékonyan és magától működik a rendszer.  
Így tehát a következtetés magától jön: felesleges a Skynetre várni, már most is a mesterséges intelligencia irányít minket.  

Forrás: 

Képek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése