A tech-boom ára: monopóliumok?
Az egyesült államokban az "aranyozott kor" (gilded age) standard oil-ja óta nem láthattunk olyan vagyonnal és befolyással rendelkező magáncégeket, mint a leggyakrabban "big tech" néven emlegetett, a népszerű infokommunikációs szolgáltatásaik és termékeik révén közismertté vált techóriások: az Apple, az amazon, a Facebook, a Twitter, a Microsoft és és a Google.
A nagy cégekkel kapcsolatos versenyjogi (és egyéb) aggályok amerikában időről-időre előkerülnek, de a cégek lobbierejének és különleges státuszuknak köszönhetően csak ritkán jutnak el a perindításig. A Google és az Apple ellen nemrégiben indított antitröszt-per méretében is kirívónak számít: a két évtizede, a Microsoft ellen indított perhez fogható ügy tétje akár az is lehet, hogy a feldarabolt standard oil (utódai az Exxon ill. a Chevron) sorsára juttatják az Alphabetet, a Google anyacégét. A vád: a Google monopolhelyzetével való visszaélés, illetve a google chrome böngésző illetve a google keresőmotor helyzetbe hozása az által, hogy mindkettő előre telepített, alapértelmezettnek beállított és a készülékről letörölhetetlen szolgáltatásként van jelen az androidot használó ill. az Apple telefonokon is. (A Microsoft ellen két évtizede hasonló alapon indítottak pert, ott az internet explorer böngésző helyzetbe hozása volt a trösztellenes pert kiváltó ok).
A szólásszabadság kérdései és a közösségi média szerepe
A monopólium kérdései mellett a közösségi médiák befolyása és kapuőr szerepe miatt is egyre több kritika éri az amerikai techóriásokat, különösen az amerikai választások árnyékában: az amerikai kongresszus meghallgatásokat tartott a napokban, arra a kérdésre választ keresve, hogy az a 1996-os amerikai távközlési törvény 230. bekezdése, amely az online tartalom-szolgáltatókat mentesíti a tartalom büntetőjogi felelősség alól, a közösségi-média óriásokat nem ruházza fel túlságosan sok védelemmel, milyen mértékben gyakorolhatják a tartalomszűrést anélkül, hogy cenzúrává válna, illetve, hogy a törvény értelmében ezek a platformok valóban tartalomszolgáltatónak minősülnek-e, vagy kiadóknak.
A szigorítás globális trend
A nagy techcégekkel az Európai Unió sem bánik mostanában kesztyűs kézzel: az utóbbi években rekordnagyságú bírságokat láthattunk a Google-lal és a Facebookkal szemben is, nemrégiben az pedig Amazont sújtották monopolváddal. A túl nagyra nőtt mamutcégek megrendszabályozása azonban nem csak nyugati elhatározás: a közelmúltban a kínai Állami Piacszabályozási Hivatal (ÁPH) is publikált egy tervezetet, amely az első kísérlet a versenyellenes magatartás meghatározására a technológiai szektor számára. A tervezet emellett adatvédelmi szempontok is érvényesülnek, de a valódi cél a kínai techóriások (mint pl. az Alibaba, az Ant Group és a Tencent) növekvő hatalmának keretek közé szorítása, és a kommunista párt szolgálatában tartása lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése