keresés

2020. november 14., szombat

Fake news

Könyvtárak és a COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis

Infodémia: hitelesség szempontjából szelektálatlan információözön.

Ezt a jelenséget semlegesítenék a könyvtárak a COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis segítségével. Az MTA Könyvtár és Információs Központ kutatói a Pro-Sharp Research and Innovatin Center közreműködésével május 19-én indították útjára azt a weboldat, amely segít eligazodni a járvány okozta álhírek rengetegében. 


Az MTA Könytár és Információs Központ munaktársai bibliometriai elemézen alapuló kutatással segítik a döntéshozókat. Csoportosítják a Web of Scinece szakcikkeit és azok a tudástérkép segítségével összefüggéseikben jelennek meg. Magyarorzságon jelenleg 400 cikkhez férhetünk hozzá, de az adatbázis folyamatosan bővül, hiszen 44 intézmény kapcsolódott be, egyetemi könyvtárak és kutatóintézetek egyaránt rész vesznek a munkában. 
A Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége, az IFLA a magyar kezdeményezéseel párhuzamosan mozgalmat indított Hogyan vegyü észre az álhírt? címmel. Céljuk a hazaihoz hasonlóan az álhírek semlegesítése. 
Az álhírek szürése nem újkeletű hazánkban. Tavaly az OSZK-hoz tartozó Könyvtári Intézet is beemelte a Határtalan könyvtár -K2 továbbképzési műhelysorozatába a témát; Húzzuk be fake-et! címmel. 


 Pandémia és a szűretlen álhírek

A Covid-19 járvány miatt az emberek egyre jobban ki vannak éhezve a friss hírekre. Ez azonban azzal jár, hogy a hírek - valóságtartalmuk igazolása nélkül - szüretlenül öntik el a médiát. A járvánnyal kapcsolatos álhírek miatt igazoltan 800 eber halt meg 2019. decembere és 2020. áprilisa között.


Korábban a tudományban a fontolva haladó, tézisekre és antitézisekre alapuló kutatás volt jellemző. A megismételhetőség elve volt mérvadó a folyóiratközlésben is. Az elmúlt pár évben a tudományos nyilvánosságban egyre nagyobb szerepet töltenek be az úgynevezett preprint szerverek, melyek a még el nem bírált kéziratok publikálására létrejött oldalak. Biológia területén a bioRxiv, orvostudományban a medRxiv vagy az 1990-ben elsőként létrehozott -a matematika és a fizika területén elért eredményeket publikáló arXiv. Előnyük egyben a hátrányuk is. A lektorálatlan tatalmakat békeidőben rövid úton cáfolják. Azonban járvány idején a gyorsaság egyenlő a pontatlansággal.


„A hamis információ sokkal rosszabb, mintha nem tudnánk semmit”

Marcus Mufano biológusprofesszor a Conservation május 5.i számában azt mondja "A hamis információ sokkal rosszabb, minth anem tudnánk semmit.".A kutatók világszerte a lehető leggyorsabban publikálják a járvánnyal kapcsolatos legújabb eredményeiket. Tanulmányaik a preprint oldalakon mindenki számára hozzáférhetőek. Így politikusok, tanácsadók, a média innen merít ihletet. Csakhogy ők nem tudnak különbséget tenni a szakmai ellenőrzésen átesett (peer review) és az el nem bírált tartalmak között. A bristoli professzor javaslata szerint minden egyes publikált tanulmány esetében jelezni kell, hogy átesett a független ellenőrzésen avagy sem.


Outbreak Science Rapid PREreview

A járvány kitörése óta a BioRxiv és a medRxiv két lépcsős ellenőrzést végez. Először házon belül vizsgálják plágium és a tudományos publikációkra vonatkozó szabályok hiánya miatt. Második lépésban a dezinformációkat, kockázatot jelentő tévedéseket szűrik ki. A Covid-19-el foglalkozó publikációk estében főként az összeesküvés-elméletek nem mennem át a szűrőn. A gyors felülvizsgálat iránti igényt igyekszik kielégíteni az Outbreak Science Rapid PREreview nevű platform, melyen a szerzők kérhetik tanulmányaik ellenőrzését, kutatók pedig felajánlhatjákehhez a segítségüket.


A Nature szeint a pandémia kiváltotta rohanásban sem szabad elfelejteni, hogy a folyóratközlés színvonala nem szenvedhet csorbát.


A hír szent... És az álhír?

A történelem során valamilyen formában időről-időre megjelentek az álhírek. Azonban az utóbbi pár évben digitális újságírás szerepe egyre inkább megnőtt, és ezzel párhuzamosan az álhírek száma is. Pedig a publikálandó információ hitelességét legalább két forrásnak alá kell támasztania. 

Álhír az irodalomban

Umberto Eco szerint a következő 3 kritériumot tartalmazó fake news célba ér.
1. írásunkban szereplő jelentéktelen tények legyenek igazak.
2. a kitalált tények legyen figyelemfelkeltőek, de azért ne essünk át a ló túloldalára. azaz még hihetőek legyenek.
3. olyat mondjunk, amt az emberek szeretnének elhinni.

Jogi szabályozása itthon

Magyarországon egyaránt büntetnedő a rémhírterjesztés és a közveszéllyel való fenyegetés.
Míg előbbi azt jelenti, hogy "közveszély helyszínén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az embverek nagyobb csoportjában zavar bagy nyugtalanság keltésére."


Addig az utóbbi esteben "az elkövető azt álltja, illetve azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. 
A kiszabható büntetések rémhírterjesztésért 3, közveszéllyel való fenyegetésért pedig 5 év. Varga Judit igaszságügyi miniszter szerint a jogi szabályozást szigorítani kéne. Azt javasolja: aki a különleges jogrend ilyenén- amilyen a mostani is- rémírt terjeszt, azt egytől őt évig terjedő szabadságvesztséssel kellene súlytani. 


Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket?

Az álhírek legjobban a közösségi médiában terjednek. Többnyire névtelen forrásra, vagy például a britt tudósokra hivatkozva. :) Azokat  ahíreket érdemes elhinni, melyeket konkrét személy , szaktekintély tesz közzé. Ha az olvasottak hitelessége gyanút kelt bennünk, érdemes a visszakövethető adatokat ellenőrizni. Rengeteg oldal foglalkozik a fake news szűrésével. Ilyenek például a factcheck.org, vagy a politifact.com.

Prevenció

Az Európai Unió felszólított több - a közösségi médiában - meghatározó céget, hogy tegyenek az álhírek terjedése ellen. A Google 6,4 M USD-t különített el erre a célra. Ebből az összegből a saját házuk táján igyekeznek szűrni a híreket, illetve más  ezzel foglalkozó oldalakt is támogatnak. A Facebook a WHO-nak ajánlott fel annyi hirdetési felületet, amennyire szüksége van. Sokan azonban ezt nem tartják kielégítő lépésnek az álhírek terjedésének megfékezésére. Hiszen rövid idő is elég ahhoz, hogy a téves információk célba érjenek, és emberekben kért tegyenek. 

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)