Fejünk felett gyűlnek a felhők

 

Cloudcomputing, felhőtárhelyek... Manapság már szinte minden ember, aki az internetet használja, használ valamiféle felhőtárhelyet. Annyira mindennapossá vált, hogy nem is nagyon gondolunk bele, miről is van szó, sokan valószínűleg nem is vagyunk tisztában a felhőtárhely jelentésével, működésével. Ez a bejegyzés erről nyújt némi tájékoztatást.

A Netflix és a "binge-watching" jelenség

  

A kezdetekkor volt egy érdekes történet arról, hogy a Netflix létrehozásának ötlete egy 40 dolláros késedelmi díjnak köszönhető, amit Hastingsnek egy a videótékába késve visszavitt film miatt kellett kifizetnie.

Mi a Netflix?

A Netflix egy médiastreaming társaság, amit 1997-ben alapított Reed Hastings és Marc Randolph. Eredetileg mint DVD kölcsönző és árusító vállalkozás kezdte meg a működését, míg végül kivezették a hagyományos kölcsönzési modellt. 1999-ben bevezették a havidíjas rendszert, a Netflix online előfizetéses szolgáltatást kezdett kínálni az interneten keresztül. Az előfizetők kiválasztották a katalógusból (a Netflix webhelyéről) az általuk megnézni kívánt filmeket és televíziós műsorokat, amiket ezután DVD-k formájában előre fizetett "visszaküldési borítékokkal" együtt postáztak a vásárlóknak. Ma már "a cég elsődleges tevékenysége a médiatartalmak előfizetéses alapon való szolgáltatása", főleg online streaming útján, amit a sokszínű, saját gyártású Netflix-tartalmak alapoznak meg.

Az Amazon fejlődéstörténete

Az Amazon szó hallatán az emberek többségének a Jeff Bezos által létrehozott webáruház jut eszükbe. Manapság már egyértelmű, hogyha valamire szükségünk van - legyen az szinte bármi - az innét pár kattintással beszerezhető. De hogyan is tette egy garázsból indult ötlet Jeff Bezost a világ egyik leggazdagabb emberévé és ez hogyan hat a világra? 

Robotika

A robotika az a tudomány és technológia, amely olyan gépeket tervez majd állít elő, amelyek képesek megismételni, vagy helyettesíteni az emberi feladatokat.

A robotika története:

A robotika szót először a cseh író, Karel Capek használta 1921-ben egy színdarabjában. Később Isaac Asimov az orosz-amerikai sci-fi író népszerűsítette el a kifejezést regényeiben. Isaac Asimov alkotta meg a robotika három törvényét. 

• Első törvény: "A robot nem árt az embernek, vagy tétlenségével nem engedi, hogy az ember kárt szenvedjen." 
• Második törvény: "A robotnak be kell tartania az emberek parancsait, kivéve, ha ezek a parancsok ellentétesek az első törvénnyel."
• Harmadik törvény: "A robotnak oly mértékben kell megvédenie saját létezését, amennyiben védelme nem ütközik az első és a második törvénnyel."

"Every step you take, I'll be watching you" – A geolokáció állandósulása

 A geolokációs szolgáltatások ma már láthatatlan módon kötik össze minden egyes lépésünket a való életben a digitális lábnyomainkkal. A 20. század félelmei az állandó megfigyelésről a 21. századra kamerák tömkelegével teljesült ki. A CCTV kamerák nagyobb világvárosokban le tudják követni egyes emberek napi mozgását. Viszont az okos eszközök elterjedésével a felhasználók azonosítása és követése megannyi eszközből egyben teljesül ki: az okostelefonokban.

De milyen pontos is a mai okos eszközök helymeghatározási képessége? Melyek azok a számunkra láthatatlan rendszerek, amelyek azonosítani és követni tudják a felhasználókat és az adataikat felhasználva befolyásolni tudják az életünket? 

Digitális Bölcsészet - a humán tudományok modern kutatási módszere

https://www.rawpixel.com/search/technology

A látszólag fokozatosan digitális alapokra helyeződő társadalom számára a fizikai akadályok leküzdése már-már természetes igényként fogalmazódik meg.

A digitális bölcsészet kapcsán talán el is felejthetjük ennek a korszaknak az árnyoldalait, mivel a technológiai fejlődés nem csak az eddigi módszereket képes praktikusabbá tenni, hanem adott esetben újak létrehozására is alkalmas lehet.

A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók képesek automatizálni munkafolyamatokat, ezáltal az idő- és erőforrásigényt is képesek csökkenteni.

A digitális bölcsészet jövője nagyban függ attól, hogy a jelenlegi vagy a közeljövőben felhasználható technológia segítségével milyen eredményeket lesznek képesek a kutatók felmutatni, azok mennyivel tudnak hozzájárulni a humán tudományok fejlődéséhez, valamint milyen formában lesz képes beilleszkedni a már meglévő tudományok közé: egyfajta támogató szerepben marad vagy esetleg különálló diszciplínává válik-e.

Mesterséges intelligencia

A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

    Az internet egyre nagyobb fokú elterjedése következtében lassacskán a felhasználók különböző oldalakat, fórumokat és közösségeket hoztak létre egy-egy téma köré szerveződve. Természetesen ez alól a könyvek sem voltak kivételek. 

Library Thing

Library Thing kezdőlapjának emblémája

    2005. augusztus 9-én Tim Spalding fejlesztette ki. Elsőként az akadémiai könyvtárak számára hozták létre ezt a fizetős oldalt, később a COVID-19 járvány alatt a pénzügyi és katalogizálási nehézségeket figyelembe véve ingyenessé és bárki számára felhasználhatóvá vált.

    A Library Thing, vagy röviden LT elsődlegesen a könyvek, filmek, zenék és egyéb adathordozók katalogizálására szolgál, illetve az adott dokumentumhoz tartozó Amazon oldal megnyitására. Az adatok forrása többek között a British Library-ből, a Canadian National Catalogue-ból, a Library of Congress-ből, az Ausztrál Nemzeti Könyvtárból és a Yale Egyetemből származik. Természetesen ha a kívánt adatok egyik adatbázisban sem található, úgy azokat manuálisan is megadhatóak.

Repozitórium reprezentáció - Intézményi digitális tárak a magyar felsőoktatásban

Mindannyian kerestünk már az utolsó pillanatban szakirodalmat. Az utolsó nappal a leadási határidő előtt már valószínűleg nem fogunk elrohanni a könyvtárba, inkább otthon imádkozunk a beadandó fölött, és lázasan kutatjuk az internet elhagyatottabbnál elhagyatottabb bugyrait egy-egy rejtőzködő PDF-fájl után. Mára szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amellyel otthonról is elérhetünk mindenféle dokumentumot, és már az sem ritka, hogy ezt legálisan tehetjük meg. Ilyen források a különféle egyetemek repozitóriumai is, de vajon mit találhatunk meg ezekben, és mennyire felhasználóbarát a kezelésük?

A Gutenberg Project, a MEK és a webarchiválás - A jövő könyvtára

A különböző dokumentumok digitalizálása már az 1970-es évektől foglalkoztatta többek között a könyvtáros szakma képviselőit is. Az első nemzetközi megmozdulás a Gutenberg Project vagy terv egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény volt, melynek célja a kulturális művek digitális megőrzése.  A művek elérhetők sima szöveges formátumban, de számos máshogyan is pl. HTML, PDF vagy EPUB formátumokban is. A továbbiakban a cikk a magyarországi fejlesztéseket taglalja, a MEK és a webarchiválás elindulásán keresztül.

Booktuberek, könyvblogok, avagy a könyvklubbok örökösei

Rengeteg koncepció és fogalom él a köztudatban mikor a booktuber kifejezést meghallja valaki. A Booktube a youtubeon kialakult közösség ami a könyvekkel/irodalommal kapcsolatos tematikával foglalkozik. Kezdeti indulása nem bizonyos, a legtöbben 2010 környékére teszik, persze előtte is voltak könyves tartalmú videók. Az utóbbi években a közösség száma kimagaslóan nőtt és azóta is folyamatosan növekszik, a helyszín azonban változni látszik, egy jelentős arány már Tiktokon folytatja vagy éppen kezdi meg karrierjét Youtube helyett. 

Az esport története

    Az esporthoz napjainkban a különböző korosztályok máskép viszonyulnak. A fiatal korosztályban legjobban elterjedt, ők fogadják el ezt sportnak. Még napjainkban is vita, hogy ez sportnak számít-e. A középkorúaknál közebesen ismert, de egyre jobban elterjedt az esport. Az idősebb korosztály meg alig ismeri, alig hallott róla, jobban elutasítja. Szerintem az esport sportnak számít és én szeretem néha, ha van időm nézni. Az is érdekes, hogy honnan indult maga az esport, hogyan lett ilyen ismert.

Csatornakultúra - a tájékozódás és szórakozás hálózati alternatívái

A kilencvenes évek végére kialakult a web 1 és elterjedt a www, vagyis a világháló. Egyre gyorsabb ütemben tudták digitalizálni és elérhetővé tenni az iformációkat, dokumentumokat. A web 2 időszakára a google lenyomta a legtöbb vetélytársát, és megjelentek az első közösségi oldalak. Ezek már a mindennapjaink részei, sok szempontból befolyásolják cselekedeteinket. 

Legnagyobb közösségi oldalak:

Mysapce: 2003-ba indult útjára, az első nagyobb oldal lett amely mindenki számára elérhetővé vált a világhálón. Fő profilja a zene volt, valamint platformot jelentett kezdő zenészeknek. Végül a Facebook szakította meg az oldal további népszerűsségének terjedését. 

Facebook: 2004 kezdve a facebook töretlenül fejlődött és elég gyorsan lenyomta legtöbb vetélytársát, és a 2010-es években nagyrészt dominálta az internetet. Azóta azonban olyan oldalak és alkalmazások, mint az instagram vagy tik tok jóval napi falhasználót tudhat magáénak. 

Youtube: 2005-ben elindult az internet egyik legnagyobb videómegosztója, a youtube. Azóta is az egyik legnépszerűbb és leglátogatotabb oldala. A google felvásárolta, és megjelentek csatornák, amik aztán elkezdtek tematikusan tartalmakat kirakni. Az okostelefonok megjelenése és gyors fejlődése segítette, hogy gyorsabban kerülhessenek fel videók a youtube oldalára.

Twitter: A facebook után indult el és rövideb, lényegretörőbb posztokból áll. Azóta is nagyszámú felhasználója van az oldalnak, sok celeb, politikus körében is közkedvelt. 

Instagram: A 2010-es évekre az okostelefonok potenciális konkurenciát jelentettek a számitógép számára, márcsak azért is mert egyre több olyan funkciója lett ami a számitógépnek. Az instagramnak kedvezett ez a helyzett, az alkalmazás ugyanis elsősorban mobilos formában használják. Nagyrészt képek megosztására használják, rövid történetek megosztásával. 

Tik Tok: Kínai videó megosztó oldal, sikerét ez is elsősorban annak köszönhette, hogy rövidebb terjedelmű, és mégis sokféle videók megosztására alkalmas.