Botrányok nélkül nem létezik a világ, amelyeket még az olyan multinacionális cégek se tudnak elkerülni, mint a Netflix. A streaming nagyhatalommal kapcsolatban számos kétely, kritika és akár fake news fűződik, amelyek lehetnek jogosak, vagy akár megalapozatlanok. A negatív hangok célpontjának számít például az őket jellemző társadalmi érzékenység, amivel olykor vissza is éltek (elég gondolni a Kleopátráról szóló sorozatukról, amelyben a legendás Ptolemaida-uralkodónőt feketeként mutatták be). Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a vörösek piacvezetők a streaming piacon, akik számos alkotásukkal nagy hírnevet szereztek maguknak (mint például a nemrég megjelent Kamaszokkal).
Hogy egy botrány mennyire súlyos, az attól függ, hogy a benne foglaltak mennyire relevánsak és negatívak ahhoz, hogy a média foglalkozzon vele. Hírértékkel bírhat egy adott közösségre irányuló gyűlöletkeltés, egy rendkívüli esemény hypejának a meglovaglása, vagy egy személy által elkövetett, valamilyen szempontból elítélendő cselekedete. Jelen írás a Netflix néhány friss botrányát mutatja be. De a sorok írója egy korábbi (2022-es) rendkívüli hírt is elővesz, amelynek mondanivalója mai is aktuális a modern kori magyar társadalom egyik legnehezebb kérdésével kapcsolatban, amely az év folyamán még problematikusabbá vált.
"Bűnös" csók - egy régi botrány, aktuális üzenettel
Mint ismert, a magyarországi szexuális kisebbségek helyzete egyre aggályosabbá vált az év folyamán. Habár előtte is voltak komoly botrányok, de a tetőfokot egy 2021-es törvény jelentette. A nagy nemzetközi visszhangot is kiváltó jogi lépés, a gyerekvédelemre hivatkozva, kirekesztő rendelkezéseket iktatott be korábbi törvényekbe az említett közösséggel szemben, amely korlátozóan hatott, többek közt, a hazai könyvkereskedelemre is. A folyamatot követte egy sikertelen, ezzel kapcsolatos népszavazás, majd 2025-ben pedig korlátozásra került a gyülekezési jog is, amely egyet jelentett a Pride betiltásával.
Az ismertetésre kerülő botrány és annak megértése szempontjából, érdemes megemlíteni néhány rendelkezést itt. Az 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-a és a 2011. évi CCXI. törvény 5/A. §-a szerint, Magyarországon tilos a 18 év alattiak számára olyan tartalmakat hozzáférhetővé tenni, amelyek "népszerűsítik" vagy csupán megjelenítik a születési nemnek nem megfelelő önazonosságot, a nemátalakítást és a homoszexualitást. A 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-ának (6) pontja pedig előírja, hogy azok a műsorok, amelyekre jellemző az utóbb elmondottak, 18 éven aluliaknak nem ajánlottnak tekinthető. Tehát röviden elmondhatjuk, hogy a szexuális kisebbségek vizuális reprezentálását jelentősen korlátozták Magyarországon. Ennek egyik legabszurdabbnak tűnő példája a Netflixhez köthető.
A "botrányhős" a szolgáltató egyik gyerekeknek szánt animációs sorozata, a Jurassic World: Krétakori tábor (Jurassic World Camp Cretaceous), amely 2020 és 2022 között futott. A történet hat kamasz táborozónak a dinoszaurusz parkból való, igen elképesztő megmeneküléséről szól, amelyben igyekeznek akadályozni őket veszélyes őslények és gonosz emberek. A rajzfilm sikerét jól bizonyítja, hogy kapott egy folytatást is, Jurassic World: Káoszelmélet (Jurassic World: Chaos Theory) néven. Így jogos a kérdés: mégis egy ilyen műsor mivel húzhatta ki a gyufát Magyarországon? Még 2022-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, néhány bejelentés nyomán, tudomást szerzett arról, hogy a sorozat 5. évadának 9. epizódjában két tinilány szereplő szerelmet vall egymásnak, amely után egy csók is elcsattant. Állításuk szerint, az említett leszbikus jelenet és az általuk "ijesztő lényeknek" nevezett őshüllők károsan hathatnak a gyermekek személyiségfejlődésére; és a sorozatot 12 éven aluliaknak nem ajánlottnak kéne lennie (ha úgy nézzük, ezen állításuk ellent mond az itt elmondottaknak). Utóbbi miatt jelezték, hogy, mivel a Netflix európai, közel-keleti és afrikai részlegének a központja Amszterdamban található, felveszik a kapcsolatot a holland kollégákkal (utóbbiaknak, mint kiderült, nincs beleszólásuk a szerkesztői döntésekbe). És úgy tűnik, ez a változtatás nem valósult meg máig se. A dinós rajzfilm körüli botránnyal kapcsolatban a Háttér Társaság (a legrégibb és legnagyobb hazai LMBTQ szervezet) is megosztotta véleményét az RTL.hu-nak, amiben a vizsgálatot abszurdnak és diszkriminatívnak nyilvánította. Ellentétben a NMHH-val, többek közt, kiemelte, hogy egy ilyen jelenet hasznos arra, hogy az ezzel kapcsolatos bullyingok számát csökkenthető így az iskolákban. Azonban megjegyzendő, hogy a Jurassic World-sorozat, amellyel szemben petíciót is indítottak, nem csak hazánkban okozott bonyodalmat. Részben emiatt, az Arab-félsziget hat országa is felszólította a Netflixet olyan tartalmaknak az eltávolítására, amelyek, állításuk szerint, a homoszexualitást propagálják; és sértőek az iszlámra nézve.
Adok-kapok Texasban, és utána is
Nagy érdeklődést övezte a média részéről a visszatérő Mike Tyson és a youtuberből profi bokszolóvá váló Jake Paul közötti mérkőzést, melyet 2024. július 20-ára, majd november 16-ára tűztek ki az arlingtoni AT&T Stadionban. Nem véletlenül van kiemelve itt az esemény, ugyanis az élő közvetítéséért a Netflix felelt. A bokszmérkőzést, ahol a két fél között 31 évnyi korkülönbség volt, végül nyolc menetben Paul nyerte meg. Mike Tysonnak, akinek komoly egészségügyi problémával is szembe kellett néznie, viszont ez volt az utolsó meccse. Ezt az eléggé különös mérkőzést a Netflixen egyébként több mint 108 millióan követték világszerte, amivel a vörösök így minden idők legtöbbet streamelt sporteseményét tudhatták a magukénak. Akkor mégis mivel vívtak ki maguknak pár botrányt is?
Mint szó volt róla, hatalmas érdeklődés volt a sporteseményre, amire még a streaming óriás se készülhetett fel. Ugyanis komoly technikai problémákkal kellett szembesülniük a nézőknek, amely során állandóan lefagyó streamelést, szaggatást és rossz képminőséget kellett eltűrniük nekik. Azonban egy fogyasztó tovább ment a magában vagy a social mediában való mérgelődés fázisán is túl. Nem sokkal a mérkőzés után, egy floridai férfi, Ronald "Blue" Denton egy perrel "fejezte ki" nemtetszését a Netflix számára. A céget felkészületlenséggel, szerződésszegéssel és megtévesztő kereskedelmi gyakorlattal vádolta.
Ám nemcsak ez volt az egyetlen botránya a meccsnek. A mérkőzés utáni időkben szárnyra kapott az a híresztelés, miszerint az egészet megbundázhatták, és így tudott győzni Jake Paul Tysonnal szemben. A vádakra a Most Valuable Promotions nevű cég, melynek egyik vezetője a hír idején a győztes, egyik alapítója, Nakisa Bidarian reagált, aki visszautasította ezeket. Emellett megvédte kollégáját is, aki szerint csak arról van szó, hogy egyesek nem képesek elfogadni Paul eredményeit a bokszban. Ennek ellenére még 2025-ben is van olyan ember, Adam "Pacman" Jones (egykori NFL-sztár és Tyson barátja) személyében, aki továbbra is kitartott azon állítás mellett, hogy a Netflix meccse meg lett bundázva. Bár lehetne egy bulvárhírnek is tekinteni, de az összecsapás előtt, az élő közvetítés nézői láthatták egy ideig a visszatérő bokszlegenda fedettlen fenekét is.
Az idei Oscar (és a Netflix) botránya
Az Emilia Pérez című film, amelynek amerikai forgalmazója a Netflix, egy vígjáték, melynek középpontjában egy nővé válni akaró mexikói drogbáró áll. Habár egyesek körében már korábban is megosztó volt, ennek ellenére számos elismerést kapott, és 13 Oscar-jelölést is sikerült elérniük. Így nagy esélye volt mint az alkotásnak, és mint a Netflixnek a legjelentősebb filmipari elismerésnek a megszerzésére. Mint ismert, azonban nem ez, hanem az Anora nyerte el a legjobb filmért járó díjat 2025-ben. És a 13 jelölésből csak kettő vált valóra. Az Emilia Pérez diadalmenetét azonban egy nagy balszerencse is érte, egy botrány képében.
A pech "arca" a spanyol Karla Sofia Gascón, a film főszereplője és az Oscar történetének első transznemű jelöltje, akiről kiderült, hogy korábban számos, rasszista és iszlamofób bejegyzést posztolt ki a Twitterre (ma X). És kiderült az is, hogy az említett gáláról is negatív véleménnyel volt (a 2021-es díjátadót, többek közt "afro-koreai fesztiválnak" is nevezte). A transznemű színésznő a "leak" után többször is bocsánatot kért ugyan, de ennek ellenére a jelöléséről nem mondott le. Mikor az utóbbit elmondta, ekkor azt is elárulta, hogy komoly támadás alatt volt, amely során még a tisztázás lehetőségét se adták meg neki. A jelölés megtartásával eléggé ambivalensnek mondható Gascón azon tette, hogy hallgatásával akarta menteni a menthetőt: a filmet. Azonban nem ez volt az egyetlen balhéja ekkor. Korábban a színésznő egy másik jelöltnek a kampánycsapatát vádolta meg a személyét érintő támadással, amivel akár az Oscarról való kizárást is elérhette volna.
Így érthető a kérdés, hogy a Netflix hogyan reagált erre az esetre; hiszen a színésznő posztjai miatt őket is betalálták. A film későbbi plakátjain még Gascón neve se került fel, akinek a kampányútját sem voltak hajlandóak finanszírozni. Azonban nem csak tettekkel, hanem szavakkal is reagáltak a vörösek részéről. Habár nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a filmet beárnyékolta a botrány, azonban ennek tudatában is szívesen megvennék a filmet.
Kamaszok - "fehérellenes propaganda" vagy fikció?
A Kamaszok (Adolescence) a Netflix brit gyártású bűnügyi sorozata, amelyben egy tinédzser fiúnak a gyilkossága áll a középpontban. A műsor komoly sikernek számított, amely rövid idő alatt a szolgáltatás egyik legtöbbet megtekintett angol nyelvű sorozatja lett. A cselekményével azonban nemrégiben a rémhírterjesztés (és a média) célpontjába került.
Egy jobboldali véleményvezértől, Ian Miles Cheong-tól származik az a teória, miszerint a Kamaszokban bemutatott gyilkosság valódi, fekete személy által elkövetett bűncselekményeken alapul. Állítása szerint a "fekete férfit/migránst" csupán egy fehér szereplőre cserélték, így ezzel egy "fehérellenes propagandát" eresztettek rá a világra. A bejegyzésben egyetlen példát említett meg szó szerint: a 2024 júliusában történt southporti (Nagy Britannia) esetet, amely során egy valóban fekete származású ember rontott rá egy gyerekeknek szánt jóga- és táncórára. Tettével, amiért végül 52 év börtönre ítélték az elkövetőt, három kislánynak az életét oltotta ki. A híresztelést természetesen a jobboldali médiákban is átvették; és Elon Musk is elhitte.
Mint ahogy a Lakmusz is megírta, a készítők többször is megjegyezték, hogy a sorozat cselekménye fiktív történet, de az alapötletet valóban létező gyilkosságok adták. Ám nem fekete férfiaknak a tettei voltak a "múzsák", hanem olyan, egyre gyakoribb brit esetek, amelyek során kamasz fiúk késeltek meg kortárs lányokat. A teóriát az is cáfolja, hogy a sorozat bejelentése jóval hamarabb volt, mint az előbb említett southporti ámokfutás. A sorozat alkotója, Jack Thorne szerint, a sorozat nem a rasszokról szól, hanem magáról a maszkulinitásról.
Következtetés
Mint látható, most és korábban is, a Netflixnek is meglehetnek a maga botrányai (mint minden más cégnek általában). Azt itt feltüntetett esetek csupán aktualitásuk miatt vannak megemlítve a bejegyzésben. Ezek nagyrészt valamilyen kirekesztő véleményről szóltak. Az ilyen botrányoknak általában komoly visszhangjuk szokott lenni, amit a médiában előszeretettel szoktak kiemelni. A Jurassic World-sorozatnál elmondottak egy olyan, globálisan is létező, társadalmi problémára hívja fel a figyelmet, amely napjainkban egyre komolyabbá válik (ez hazánkban egyre aggályosabb). Gascón esete nagyon rosszkor volt rossz helyen; és zavart keltet a Netflixben is. A Kamaszoknál elmondottak nem csak rasszizmusról szól, hanem a fake news nyújtotta kihívásokról is. A bokszmérkőzésnél csupán technikai, hitelességi és a figyelmetlenségi botrányok összegségéről van szó.
Ajánlott linkek
Kép: Netflix (forrás: Flickr)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése