A kínai nagy tűzfal Pakisztánban

Forrás: Xinmei Shen

Közép- és kelet Ázsia számos országa törekszik a maga országában kiépített internethálózatának "elkerítésére" a világháló többi részétől. Nyugaton erre a leghíresebb példákat Oroszország, illetve Kína adhatja, viszont megoldásaik eltérnek egymástól. Kínában a hazai közösségi média oldalak mellet ugyanis be vannak tiltva azok az oldalak, melyeket a világ többi részén (köztük Oroszországban is) a felhasználók többsége használ. A kínai hálózat eféle leválasztását nevezik úgy, hogy a Nagy Tűzfal, utalva a nagyfalra.

Pakisztán és a nagyfal

Az év elején a pakisztáni kormány elkezdett egy, a kínaihoz nagyon hasonló elszigeteltebb hálózat kiépítésére, melynek célja a VPN hálózatok visszaszorítása. A VPN hálózatok segítségével ugyanis a nem elszigetelt hálózati környezetben sokkal könyebb olyan oldalakat elérni, melyek egyébként be vannak tiltva az országban. Kínával ellentétben Pakisztánban lehet még használni a nyugati világ nagy webes felületeit, viszont közülük is csak néhányat, mert a többségük már be lett tiltva (például az X-et, azaz agy egykori Twittert 2024 februárjában tiltották be). Az állam az elszigetelt hálózat kiépítését azzal indokolta, hogy ezzel is csak a belső rendet és a polgárok biztonságát próbálják megóvni. Az infrastruktúra kiépítésében a Huawei-hez hasonló kínai multinacionális nagyvállalatok is segédkeznek.

Személyiségi jogok és a Nagy Túzfal

A pakisztáni szituáció, illetve a kiépítésre adott magyarázat egyben jól összefoglalja Kína hozzáállását is a saját rendszeréhez. Az internet korlátozása elősegíti, hogy a felhasználók csak olyan hazai fejlesztésű oldalakhoz férjenek hozzá, melyeket az állam által támogatott cégek fejlesztenek, valamint tartnak fenn, és őrzik felhasználóik személyes adatait. Mindezekből kifolyólag az állam rendelkezik az internetes felhasználói adataival, csak több lépcsőn keresztül. A regisztrált felhasználó adatait a fenntartó vállalat őrzi, melynek működése viszont nagyban függ az állami támogatásoktól is (a tradícionálisabb szocialista gazdasági modell része, hogy a kínai gazdasági életben a magántulajdon, illetve a magánvállalkozások csak is állami engedéllyel működhetnek és növekedésüket is nagyban befolyásolhatják támogatásokkal), így jogosan felmerülő probléma, hogy biztonságban van e az átlagember személyes adata, ha azt egy vállalatnak adja oda?