Mi az a DeepFake?
A mesterséges intelligencia (MI) képes olyan képek, hangfelvételek és videók létrehozására, amelyek első pillantásra teljesen valódinak tűnhetnek. Ezek a technológiák számos hasznos és jogszerű területen alkalmazhatók. Például a marketingesek új reklámanyagokat generálhatnak velük, a filmipar digitálisan fiatalíthatja a színészeket, míg az oktatásban dinamikus, szemléletes videóanyagokat készíthetnek a tanárok.
A legnagyobb kockázatot azok a deepfake tartalmak jelentik, amelyeket kiberbűnözők használnak fel, hogy valós személyeket – például hírességeket vagy közéleti szereplőket – kompromittáló helyzetekben ábrázoljanak. Készíthetnek olyan videókat vagy képeket, amelyekben az illető bűncselekményt követ el, majd ezeket terjeszthetik, mintha valódi hírek lennének. De az is előfordulhat, hogy valaki hangját másolják le, majd egy telefonhívás során félrevezetik annak családtagjait vagy munkatársait.
A deepfake-ek különösen veszélyesek, mert a modern MI segítségével bárki könnyedén „lemásolható”, a létrehozott tartalmak pedig meglepően hitelesnek tűnnek – ez pedig komoly következményekkel járhat mind az egyének, mind a társadalom szintjén.
A deepfake három típusa
1. Deepfake képek
Ezek lehetnek mesterséges intelligencia által generált, nem létező embereket ábrázoló képek, vagy olyan valós személyekről készült fotók, amelyek manipulált jeleneteket mutatnak – olyan eseményeket, amelyek valójában soha nem történtek meg. Az ilyen hamis képek gyorsan terjednek, és gyakran használják őket lejáratásra vagy az emberek érzelmi befolyásolására.
A közösségi médiában egyre több deepfake képpel találkozhatunk, és ezek száma folyamatosan növekszik. Magánszemélyek és akár kormányzati szereplők is alkalmazhatják őket hamis történetek vagy torzított narratívák – azaz álhírek – terjesztésére, bizonyos politikai vagy társadalmi célok elérése érdekében.
2. Deepfake audiók (hang klónozás)
Ezek olyan megtévesztő hangfelvételek vagy telefonhívások, amelyek egy adott személy hangjának mesterséges klónozásával készülnek. A támadók könnyedén hozzáférhetnek valakinek a hanganyagához – például podcastekből, videókból vagy YouTube-felvételekből –, majd ezeket felhasználva pontos másolatot készítenek a hangjáról.
Miután a hangot sikeresen leképezték, a támadók bármikor felhívhatnak másokat, és úgy tehetnek, mintha az illető beszélne. Például egy csalót könnyen kiadhatja magát egy cégvezetőnek, hogy érzékeny adatokat csaljon ki egy alkalmazottól. De az is előfordulhat, hogy egy hozzátartozó hangját utánozva vészhelyzetre hivatkoznak, hogy pénzt csikarjanak ki a gyanútlan áldozattól.
3. Deepfake videók
Ezek olyan hamisított videók, amelyekben valaki hangját, arckifejezéseit és testmozdulatait mesterségesen utánozzák vagy manipulálják. Az ilyen deepfake videók lehetnek előre elkészített felvételek, de akár valós időben, például egy online konferenciahívás során is megjelenhetnek.
A kibertámadók például létrehozhatnak egy videót, amelyben egy vezérigazgató hamis bejelentést tesz a vállalata nevében, vagy egy politikus olyan kijelentést „mond el”, amely valójában soha nem hangzott el. Ezek a manipulatív tartalmak könnyen megtéveszthetik a közönséget, és komoly következményekkel járhatnak mind a cégek, mind a közélet szereplői számára.
Hogyan ismerhetjük fel a deepfake tartalmakat
Ne próbáljuk meg kizárólag technikai hibák alapján kiszúrni a deepfake-eket! A mesterséges intelligencia és a kibertámadók eszközei ma már annyira kifinomultak, hogy ezek a tartalmak sokszor tökéletesen élethűek. Inkább a kontextusra figyeljünk: tényleg van értelme annak, amit látunk vagy hallunk?
1. Hallgassunk a megérzéseinkre
Érzékelünk valami furcsát? Gyanúsan sürgető a kérés, vagy teljesen váratlanul érkezett? Lehet, hogy az illető hangja és külseje hitelesnek tűnik, mégis valami nem stimmel a viselkedésében. Ha valaki bizalmas adatokat kér – például jelszót, bankszámla-információt vagy céges titkot –, mindig gyanakodjunk. Ha valami nem stimmel, ne cselekedjünk azonnal – inkább ellenőrizzük a helyzetet!
2. Ne hagyjuk, hogy az érzelmeinket kihasználják
A támadók gyakran próbálnak megfélemlíteni, sürgetni, vagy pánikhelyzetet teremteni, hogy gyors reagálásra kényszerítsenek. Ha egy üzenet vagy hívás érzelmileg túl intenzív – például sürget, fenyeget vagy drámai helyzetet vázol –, álljunk meg egy pillanatra. Vegyünk egy mély levegőt, és ellenőrizzük az információt, mielőtt bármit is teszünk.
3. Ellenőrizzünk alternatív módon
Ha felmerül a gyanú, hogy a velünk kapcsolatba lépő személy deepfake lehet, próbáljuk meg más csatornán elérni! Hívjuk fel telefonon, írjunk e-mailt, vagy keressük meg személyesen, ha lehet. Ha például egy videóhívás során kérnek tőlünk azonnali döntést vagy adatot, bontsuk a hívást, és vegyük fel a kapcsolatot egy ismert, megbízható elérhetőségen keresztül.
4. Használjunk közös jelszót vagy “kódszót”
Beszéljük meg előre a családdal vagy a szűkebb közösséggel egy titkos jelszót vagy kifejezést, amit csak mi ismerünk. Ezt használhatjuk vészhelyzeti üzenetek hitelesítésére, így azonnal tudni fogjuk, ha valami nem stimmel – és könnyebben kiszűrhetjük a hamis kapcsolatfelvételt.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése