A könyvtár jövője, a fiatalok és a fenntarthatóság

 A könyvtár jövője, a fiatalok és a fenntarthatóság

Érdekes kérdés, hogy hogyan képes a könyvtár úticéllá válni a városiak és a fiatalok számára, miként tud olyan szolgáltatást nyújtani, amelyet általában inkább más intézményekben keresnek. Illetve szükség van-e olyan - nem hagyományos könyvtári - szolgáltatásokra, amit máshol nem lehet megkapni? A fiatal könyvtárosoknak nem csak annyi a dolguk, hogy az elődjeik által elkezdett munkát folytassák, hanem meg kell érteni a felnövekvő generációkat, a folyamatosan átalakuló társadalmak lényegét. Alkalmazkodni kell az új környezethez, illetve fel kell készülni az elkövetkezendő változásokra.

   A városi emberek és a fiatalok számára nehéz lehet a felismerés, hogy a könyvtár képes sokféle igényt kielégíteni. Az lenne a legjobb, ha a könyvtár, mint intézmény jelenléte és használhatósága beépülne a köztudatba. A multifunkcionális könyvtár eszméje, ebben a felgyorsult és elkényelmesedett világban a jövőt biztosíthatja, eme törekvés széles körű ismerete pedig a könyvtárba vetett bizalmat növelné. A népszerűség erős összefüggésben van a fejlődéssel, egy alapvetően nonprofit intézmény számára pedig elengedhetetlen lehet.

   A multifunkciós könyvtár manapság egyet jelent az elérhető, modern és teljes körű könyvtári szolgáltatással, esetenként az alapszolgáltatásoktól eltérőekkel egyetemben (akár bicikliszervíz működtetése a könyvtárban). Az elérhetőség egyrészt az épület nyitvatartásának függvénye, a távolsági szolgáltatások (pl. házhozszállítás, könyvtárbusz), a több fiókkönyvtár, valamint az internetes jelenlét pedig fokozzák azt. A régmúlt könyvtáraihoz képest manapság a szociális funkció, a közösségi tér szerepe fontossá vált. Közösségi tér lehet egy fizikai tér [A könyvtár, mint közösségi tér a jövő generációinak], valamint lehet egy virtuális tér [Az internet, mint virtuális közösségi tér].

   A könyvtáraknak nem érdemes állandó felhasználókkal számolnia, hanem inkább újabb és újabb felhasználók után kell nézniük, hogyha hosszú távon, fenntartható módon szeretnének működni. Ennek tudatában mindig fontos társadalmi réteg lesz a fiatalok, fiatal felnőttek, akikhez nem mindig egyszerű igazodni, de ha sikerül, akkor a későbbiekben ez mindenkinek a hasznára válik majd. A könyvtárnak több, akár hosszabb távú felhasználója lesz, az olvasó számára pedig a könyvtár minden - az igényeinek megfelelő - szolgáltatása rendelkezésére áll majd.

    A fiatalok megnyerésére nem lehet egy általános sémát használni, hiszen a fiatalság ugyanolyan sokféle, mint bármely más társadalmi réteg, ráadásul minél fiatalabb valaki, általában annál változékonyabb a természete és az érdeklődése. A sokféleség nem csak nehézséget jelent a könyvtáraknak, de sok különböző lehetőséget is, amivel figyelmet szerezhet.

   A tapasztalatok szerint a 16 év alattiak és a 16 év felettiek igényei jelentősen különböznek. Az elvárások a könyvtárak felé nagyban függenek az élettapasztalatoktól, szociális és kulturális helyzettől, gyorsan változik amikor a gyermek egyre jobban függetlenedik a szüleitől. A szülők és tanárok által elérhetjük a gyermekeket, programokkal felkelthetjük az érdeklődést és bemutathatjuk a könyvtárak sokféle funkcióját és a nyitottságát a társadalom felé.

       Az aktivitások, csoportok és szervezetek, amelyekben a fiatalok részt vesznek, erősítik a közösséget és a jólétet, de nem utolsó sorban az egyént is fejlesztik. Azt feltételezzük, hogy az egyén fejlődése a közösségre, társadalomra is visszahat, az sikeressé (pénzügyileg, kulturálisan, szociálisan) tehet akár egy társadalmat is. A közösség szempontjából nem feltétlenül elhanyagolható az egyéni érdek.

    A fiatalok lelkesek a közösség iránt, amibe tartoznak, de a jelenlegi fiatalság ezt gyakran a saját feltételeivel és módszereivel teszi. Ahelyett, hogy megszüntetné a kötődéseket, ugyanezt más módon teszi, az internet adta lehetőségek, a szociális média által, térbeli (és esetleg időbeli) kötöttségektől mentesen. A könyvtárosok emiatt nem zárkózhatnak el az internet elől, innovatívnak és relevánsnak kell maradni. [(PDF) Application of social media in marketing of library and information services]

  Talán a két leggyakoribb ok a könyvtárhasználatra, amikor tanulmányokkal kapcsolatban (tanulás, oktatás, élethosszig tartó tanulás), illetve szórakozás miatt keresik fel az intézményt. Meg kell érteni, ahhoz hogy szórakozás miatt a könyvtárba fáradjon valaki, a legtöbb esetben az életmódjához kell kell kapcsolódnia az olvasásnak, akinek nem szokása olvasni, nem fogja a könyvtárak szolgáltatásait igénybe venni, valószínűleg megfontolni sem fogja.

  Sok könyvtár az önkéntes résztvevőkre támaszkodik, viszont a fiatalok sokszor alulreprezentáltak a részvételkor. Biztosítani kell a megbízható, biztonságos, elfogadó környezetet, amely látványosan képes az igényeket kielégíteni, érdekes programokról gondoskodik, fenntartja a szociális hálózatokat (jó esetben elérhető jelenléttel az interneten is), elősegítve az egyén jólétét.

Forrás:

Leonee Derr and Aimee Rhodes:
The Public Library as Urban Youth Space: Redefining Public Libraries through Services and Space for Young People for an Uber Experience
https://search.informit.org/doi/epdf/10.3316/ielapa.353841105807238

(ProQuest oldalról letölthető.)