Az elmúlt évek során számos olyan fejlesztés látott napvilágot, ami minden ember számára könnyebben hozzáférhetővé tette a digitális formátumú könyveket az interneten, és lehetőséget biztosított arra, hogy olcsóbb, dedikált eszközöket fejlesszenek ki ezek fogyasztására. Az e- könyvtárak egyik legnagyobb előnye, hogy egy olyan megoldást szeretne bevezetni, ami minden ember számára elérhetővé teszi azokat a könyveket, amik akár a világ másik oldalán lévő könyvtárakban érhető el – digitálisan, gyorsan, pár kattintással, környezetbarát módon. Ha ez a lehetőség mindenkinek elérhető, és ehhez olyan eszközöket is kell vásárolnia, amik alacsony fogyasztás mellett sokáig üzembiztosak, akkor mindenki jól jár. Már ha nem a kiadók oldalát nézzük, hiszek nekik ez nem feltétlenül kifizetődő. Pedig a mai felgyorsult világunkban egy átlagos felhasználó két dolgot biztosan nem szeret: várni és egy szolgáltatásért fizetni. Ha ebből valamelyik mégis megtörténik, akkor keres egy másik szolgáltatást, oldalt, kiadót, bármit, ahol az alapállapothoz visszatérhet.
De mi a baja a kiadóknak?
Gazdasági szempontból az alacsony bekerülési költség – magas haszonkulcs lenne az ideális számukra, és mint azt az Amazon Publishing és a ChatGPT kaliberű programok váratlan felbukkanása és térhódítása kapcsán láthattuk, majdnem 0$ befeketetése mellett 2,99$ hasznot lehet elérni egy 30 oldalas könyvvel is akár – mondhatjuk, win-win szituáció. Azonban, ha ezek a könyvek online csak ennyibe kerülnek – szerzői „díjak”, disztribúció, reklám, egyéb járulékok és járulékos költségek -, akkor mi szükség lesz a kiadókra? A probléma kettőssége itt mutatkozik meg talán leginkább. A kiadó feladata, hogy a szerzőt kifizesse, a munkáját nyelvtanilag lektorálja, a kéziratot kiadásba rendezze majd a lapokat beköttesse és borítóval lássa el. Számtalan olyan közvetett költség, amire a boltban egy 6000 Ft-os puhatáblás Stephen King levételekor nem is feltétlenül gondolunk. Ebből az összegből a kiadó is részesül adott százalékban. Nos, nekik ez a gond, hogy ha a fenti közvetett szolgáltatásokra nincs szükség, mert azt az MI vagy a szerző maga meg tudja oldani, akkor rájuk se biztos, hogy szükség lesz. Mert minek engedjék, hogy a saját százalékukat leszedjék, ha lehet máshogy is? (És itt most tekintsünk el gálánsan a minőségbeli kérdésektől) A digitalizáció kapcsán ami még zavarhatja a kiadókat az a független e-könyv formátum. Láthatjuk, hogy az e-könyv olvasók márkától függetlenül képesek az összes formátumot olvasni – és ez azt jelenti, hogy nem kell sok könyvet megvenni, elég csak egy olvasót, amire már bármely másik kiadó bármely formátumú könyvét fel lehet tölteni. A kölcsönzés még nem megoldott, hiszen az egy olyan szolgáltatás, amihez több fejlesztés szükséges, de ott is igaz lesz az, hogy abból a kiadóknak nincs akkora haszna, hiszen egy e-könyvből elég egy db „példányt megvenni”, amit utána már akár több száz helyre is ki tudok kölcsönözni – és itt ütközik ki az amerikai szemléletmód sajátossága, hogy azt tudják számosítani, hogy ez a megoldás mekkora veszteséget jelent, de a kölcsönzésből adódó többletvásárlást már nem. Ki érti ezt?
De mi a baj a technikával?
Könyvet olvasni mobiltelefon kijelzőjén lehet, de nem a legjobb. Akinek akár csak egyszer is sikerült e-ink kijelzős eszközt használnia tudja, hogy mennyivel jobb úgy olvasható tartalmat fogyasztania, mint egy mezei LCD kijelzőn – a hőskor TFT kijelzőiről nem is beszélve. Azonban ezek a készülékek nem olcsóak. Az első rossz vásárlás után általában már a háttérvilágításos eszközök kerülnek elő, amik 36.000 Ft körüli ártól érhetőek el hivatalosan, garanciával hazánkban. Ez, ízléstől és kiadótól függően 6-8 db könyvnek az ára. Viszont ezek után ez már sokáig velünk van, tudjuk használni. De könyvet kell rá venni, és ez működik is itthon, de sokan már nem bajlódnának a másolással. Ha lehetőség lenne valóban kölcsönözni, akkor ez a probléma is elhárulna, de akkor vegyen megint mindenki másik eszközt? Vagy fejlesztenek egy olyan megoldást, ami platformfüggetlen és mindenki számára elérhető? De ki fizeti ennek a költségeit? Könyvtárak? Bőkezű mecénás? Kiadók? Senki sem tudja, mert ez egy olyan összegű befektetés lenne, ami mind gazdasági mind törvényi szinten is komoly ellenállásba ütközne. És itt akkor még csak azt értük el, hogy könyveket tudjanak megnézni. De számtalan olyan kutatási terület is van, ahol kéziratokra lenne szükség. Azoknál mi lenne a megoldás? A szkennelt kép jó, de nem e-ink kompatibilis, ha más technológiát szeretnénk használni, ami a kis kijelzőtől az óriásplakátokig is jó, akkor viszont már egy teljesen új eszközparkot kell létrehozni és eladatni.
De mi a baj az emberekkel?
Szorosan a témánál maradva a kultúrára szánt összegek nagysága nem minden fogasztó számára azonosak. Sokan szeretnének többet fogyasztani, de nincs rá keretük. Ilyenkor jönnek képbe a nem legális beszerzési források – ezáltal bevételkiesés jelentkezik, ami meggátolja a további fejlesztéseket, ami miatt visszaesik a forgalom, ami miatt a körforgás további szereplői válnak függővé a tartós és folyamatosan emelkedő fogyasztásból származó bevételektől. De az írókkal is vannak gondok, itt kifejezetten a GPT-t kihasználó szerzőkre gondolok. Hiszen ők nem csinálnak mást, mint feltesznek pár kérdést, amit lementenek majd kiadják, és ebből hasznuk van. Itt természetesen lehet azon vitatkozni, hogy a ponyvák és egyéb, tömeggyártásban készült nyomtatott könyvek színvonala ezekhez képest milyen, de ott legalább a lehetősége fennáll annak, hogy a szerző dolgozott is a kiadványán. Azonban az ember gyarló, és igyekszik ő is a kiadók által remélt kis befektetés nagy haszon elve mentén gondolkozni.
Ki lehet ebből jönni győztesen?
Egyszer biztosan, de a technológia és a tudomány mai állása szerint nem létezik olyan megoldás, amely minden szereplőnek megfelelő megoldást nyújtana. A kiadók részére az előfizetői modell nem biztos, hogy megfelelő lenne (pay-per-book?, havi előfizetői díj? ), míg az olvasók közül nem mindenki engedheti ezt meg magának, és akkor még az eszközökről nem is beszéltünk. Technikai oldalról a felhő alapú tárolásnak és a szélessávú internetelérésnek köszönhetően egy igen nagy korlát már ledőlt, azonban további gazdasági és szociális falak még maradtak előttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése