A könyvtár jövője
A könyvtár egy nagy múltú intézménytípus, méltatlan lenne, hogyha elhanyagolttá, elfeledetté válna. Nem csak gyakorlati hasznossága van, de fontos értékeket is képvisel. A társadalomhoz igazodik, de mindig jelentőségteljes marad, a lényege sosem veszhet el. A könyvtárosoknak nem a könyvtárak jelenlegi állapotának megőrzése az egyetlen feladata, hanem az adaptálódás, a könyvtár jövőjének biztosítása is.
A jövő generációit érdemes megszólítani, bevonni a könyvtár életébe. Ezt meg lehet tenni a szülők által, az iskolai könyvtárak segítségével, gyermeksarok kialakításával, az internet felhasználásával. A fiatalság, ha nem is azonnali hatással, de hosszú távon erősítheti a könyvtár és a társadalom kapcsolatát.
A könyvtár jövője, a fiatalok és a fenntarthatóság
Érdekes kérdés, hogy hogyan képes a könyvtár úticéllá válni a városiak és a fiatalok számára, miként tud olyan szolgáltatást nyújtani, amelyet általában inkább más intézményekben keresnek. Illetve szükség van-e olyan - nem hagyományos könyvtári - szolgáltatásokra, amit máshol nem lehet megkapni? A fiatal könyvtárosoknak nem csak annyi a dolguk, hogy az elődjeik által elkezdett munkát folytassák, hanem meg kell érteni a felnövekvő generációkat, a folyamatosan átalakuló társadalmak lényegét. Alkalmazkodni kell az új környezethez, illetve fel kell készülni az elkövetkezendő változásokra.
A könyvtáraknak nem érdemes állandó felhasználókkal számolnia, hanem inkább újabb és újabb felhasználók után kell nézniük, hogyha hosszú távon, fenntartható módon szeretnének működni. Ennek tudatában mindig fontos társadalmi réteg lesz a fiatalok, fiatal felnőttek, akikhez nem mindig egyszerű igazodni, de ha sikerül, akkor a későbbiekben ez mindenkinek a hasznára válik majd. A könyvtárnak több, akár hosszabb távú felhasználója lesz, az olvasó számára pedig a könyvtár minden - az igényeinek megfelelő - szolgáltatása rendelkezésére áll majd.
A fiatalok megnyerésére nem lehet egy általános sémát használni, hiszen a fiatalság ugyanolyan sokféle, mint bármely más társadalmi réteg, ráadásul minél fiatalabb valaki, általában annál változékonyabb a természete és az érdeklődése. A sokféleség nem csak nehézséget jelent a könyvtáraknak, de sok különböző lehetőséget is, amivel figyelmet szerezhet.
A tapasztalatok szerint a 16 év alattiak és a 16 év felettiek igényei jelentősen különböznek. Az elvárások a könyvtárak felé nagyban függenek az élettapasztalatoktól, szociális és kulturális helyzettől, gyorsan változik amikor a gyermek egyre jobban függetlenedik a szüleitől. A szülők és tanárok által elérhetjük a gyermekeket, programokkal felkelthetjük az érdeklődést és bemutathatjuk a könyvtárak sokféle funkcióját és a nyitottságát a társadalom felé.
A fiatalok lelkesek a közösség iránt, amibe tartoznak, de a jelenlegi fiatalság ezt gyakran a saját feltételeivel és módszereivel teszi. Ahelyett, hogy megszüntetné a kötődéseket, ugyanezt más módon teszi, az internet adta lehetőségek, a szociális média által, térbeli (és esetleg időbeli) kötöttségektől mentesen. A könyvtárosok emiatt nem zárkózhatnak el az internet elől, innovatívnak és relevánsnak kell maradni. [(PDF) Application of social media in marketing of library and information services]
Sok könyvtár az önkéntes résztvevőkre támaszkodik, viszont a fiatalok sokszor alulreprezentáltak a részvételkor. Biztosítani kell a megbízható, biztonságos, elfogadó környezetet, amely látványosan képes az igényeket kielégíteni, érdekes programokról gondoskodik, fenntartja a szociális hálózatokat (jó esetben elérhető jelenléttel az interneten is), elősegítve az egyén jólétét.
A könyvtár, mint közösségi tér a jövő generációinak
A fizikai hellyel problémák adódnak szerte a világon. Hiába szeretnének a könyvtárosok modern és magával ragadó környezetet kialakítani a fiatalok számára, olykor ez fizikailag képtelenség. Pedig a gyermekek számára különösen fontos a vizualitás, hogy könnyebben leküzdjék a szorongást és a helyiséget valamelyest magukénak érezzék. Számos módszert alkottak a könyvtárak fizikai tereinek megfelelő megtervezésére, sok ötlet merült fel, illetve már jónéhány példásan kivitelezett intézményt találhatunk a világ számos pontján.
Egy lehetséges megoldás az, hogy nem egy élesen elkülönített helyiséget alkotnak, hanem egy egybefüggő környezetet, ami nem csak a felnőtteknek, hanem a fiataloknak is szól. Az elszigetelődő társadalom számára azok a helyek, ahol egymással interakcióba lépnek minden társadalmi rétegből, felbecsülhetetlen a mai világban. A könyvtár képes ilyen hellyé válni, ahol még az a probléma sem merül fel, hogy pénzügyi akadályai lennének. A fiatalok befogadása a könyvtárakba egyáltalán nem vonja maga után a könyvtár eredeti lényegének pusztulását, inkább erősíti azt, és a könyvtár fennmaradásának zálogát adhatja.
A szolgáltatások minden korosztály számára lehetőségeket teremtenek. Sok esetben a fiatalok számára is vannak elkülönített részlegek, amely azt a benyomást kelti, hogy a könyvtár örömmel fogadja a gyermekeket, fiatal felnőtteket. A közösségi terek fontosságáról sok kutató értekezett. (Writing in social spaces)
Amikor a fiataloknak az az érzése, hogy a könyvtár nyitott feléjük és szívesen fogadja őket, kicsit sajátjukénak érezhetik és pozitívan kapcsolódhatnak hozzá. A könyvtári terek megfelelő kihasználása megalapozhatja a jövőbeli kilátásokat
A fiatalságot célzó internetes elérhetőség, weboldalakon történő jelenlét kecsegtető információkat adhat az olvasóknak, segítheti az olvasók tájékozottságát, valamint azok aktív használata az olvasók részéről értékes statisztikákat, mutatókat biztosíthatnak a könyvtáraknak az aktuális trendekről, tendenciákról.
Az internet, mint virtuális közösségi tér
A modern könyvtárak fontos jellemzője az elérhetőség. Az egyszerű hozzáférést pedig semmi sem biztosíthatja jobban, mint az internet. Térbeli és időbeli korlátokat szüntethet meg. A nap bármely időszakában, akár otthonról is hozzáférhetővé tehetőek információk a könyvtárról, de akár az állományának egy része, vagy egésze is. Ez az idealista eszménykép vázolja a digitális könyvtár koncepcióját, amely a jövő könyvtárairól alkotott elképzeléseket is megalapozhatja.
Érdekes megemlíteni, hogy az internet, mint közösségi tér, működésében talán jobban hasonlít a fizikai közösségi térre, mint a hagyományos médiára (televízió, rádió). Ez annak köszönhető, hogy a hagyományos médiában komoly akadályok vannak a kétoldalú kommunikációt illetően, míg a digitális térben (kommentszekcióban, fórumokon, élő csevegésben) folyamatos, (nagyrészt) nyitott hozzáférésű kommunikáció lehetséges. Ez a fajta térbeli, és esetenként időbeli kötöttségektől mentes nyilvánosság, információcsere még a fizikai tereket is felülmúló lehetőségekkel rendelkezhet.
Eltérés a fizikai terekhez képest, hogy például technológiai felkészültség szükséges hozzá, viszont távoli elrést biztosíthat, illetve a fizikai tereknek (nem meglepő módon) nagyobb a helyigénye, sokat számít az elhelyezkedése és a környezete.
Mint ahogyan a fizikai tereknél is, a virtuális tereknél meg kell felelni a közösségi szabályoknak ahhoz, hogy élvezhessük a jogainkat. [Policy recommendations for privacy-friendly social networks]
Az internetnek sok sajátossága van, ezeket fogom felsorolni:- Nyilvános és privát egyszerre. A fizikai terekkel ellentétben itt egybefolyik a közösségi és az egyéni használatbavétel, képes vagy otthon dolgozni, használhatod a közösségi hálót a saját javadra, egyedül, illetve a személyes dolgaid könnyedén nyilvánosságra kerülhetnek.
- Az internet globálisan elérhető, összekötheti a Föld legtávolabb pontjait, ledöntheti a határokat, ennek minden előnyével és hátrányával. Megnehezítheti az egyensúly fennmaradását a nemzeti és globalista törekvések terén. Nincs egyértelmű konszenzus abban, hogy érdemes lenne-e nemzeti szinten féken tartani az internet okozta globalizációt.
- Többnyelvű és multikulturális. Hiába az uralkodó nyelv az angol, mivel globális az internet, minden nyelven, minden területről meg fognak jelenni cikkek, produktumok. Ugyanez a kiterjedtség az oka a multikulturalizmus jelenlétének, a kultúrák keverednek és hatással vannak egymásra.
- Az internet sok esetben kapcsolódik úgy a nyilvánossághoz, ahogyan a fizikai terekben végzett tevékenységek nem. Ilyen például a csomagkövetés opció a rendelésnél, ahol a munkafolyamatot osztják meg a felhasználókkal, szolgáltatásként.
- Talán egy örök vita lesz az interneten a korlátozás és a szabadság egyensúlya. A legtöbben szabad információáramlást szeretnénk, teljes szabadságot, viszont annak hátrányai az utóbbi években igencsak kiütköztek, így elindultak az internetet korlátozni szándékozó folyamatok, amivel bármiféle visszaélést előznénk meg, ezek már jogi vitákat is eredményeznek.
Az internet sokkal többre képes, mint amit az átlagember gondol, nagy hatalmat adhat, nagyobbat az általános számítástechnikánál és kommunikációnál. Minden egyes felhasználás a fent említett tulajdonságok közül akár többet is magába foglalhat, ez lehetőségeket, akadályokat ad, és jogi, vagy akár morális problémákat is felvethet.
Digitális könyvtár
Az internet, mint virtuális közösségi tér mindig, mindenki számára elérhető, ez indikálja a fontosságát, pótolhatatlanságát is. Az internet megfelelő használata különböző biztonsági és használati ismereteket követel, azok hiánya pedig komoly következményekkel is járhat. Egyre több a szerzői jogi és egyéb korlátozó szabályozás. Mindenki számára fontos, hogy a közösségi alapelveket és előírásokat betartsuk, így hasonlóképpen fegyelmezett, átgondolt és tiszteletteljes légkör alakulhat ki a virtuális terekben, mint fizikai megfelelői esetén.
Fenntartható fejlődés és a könyvtár jövője
A társadalmi felelősség, amely a könyvtárakat jellemzi, önmagában megindokolhatja a fenntarthatósági törekvéseket, de érdemes szem előtt tartani, hogy hosszú távú érdeke is fűződhet hozzá a nagyobb támogatottság, látogatottság, népszerűség miatt. Nem véletlen, hogy már egészen elterjedt trenddé vált a zöld könyvtári törekvés, egyre több kezdeményezés születik, ezáltal egyre több eredmény is. A könyvtárak több lehetőséggel rendelkeznek a fenntartható fejlődés területén, mint ahogyan először gondolhatnánk.
A fenntarthatóság alapja ugyan az ökoszisztéma épsége, de a társadalom és a gazdaság is kiemelendő tényezők. Ezek csak együtt adnak reális képet a jövőről, mindenképpen együtt kezelendők, mivel komplex rendszert alkotnak.
Eleinte a környezet-társadalom-gazdaság komponenseket egyenrangúként kezelték, de aztán fontossági sorrendet állítottak fel közöttük. Stabil társadalom csak akkor jöhet létre, ha élhető a környezet, megfelelő gazdaság pedig csak működő társadalomban Iétezhet. Emiatt az ökoszisztémát elsődleges fontosságúnak kellene kezelni, de a gazdasági érdekeket semmiképpen sem szabadna a másik kettő fölé emelni. [Fenntartható fejlődés (EIONET)]
A könyvtár szerepe
A könyvtár olyan intézményi szintű cselekvőképességű szervezet, amelynek ideális esetben (népességarányosan soknak számító látogató ellátásakor) kiemelt fontosságú szerepe van a legkülönbözőbb szociális rétegek és társadalmi csoportok megszólításában, nevelheti, bővítheti ismereteiket. A könyvtár kulturális intézmény, a társadalom egészét szólítja meg, feladata a szabad információáramlás biztosítása. Közreműködik a fontos tudásanyagok közreadásában, releváns és korszerű információkkal rendelkezik, így segíti a felelős döntéshozatalt.Három különböző, nagyobb aspektust különítek el, amelyek szem előtt tartása - véleményem szerint - hozzájárul a Föld védelméhez történő érdemi csatlakozáshoz. A zöld intézményi működést (green building), amely a környezetkímélő építkezés és az intézmény zöld üzemeltetését jelenti. A zöld dokumentumállományt, amely a zöld szemléletet és környezetkímélési módszereket, mint megkülönböztetett tematika súlyponti gyűjteményként kezelését és ezen dokumentumok mondanivalójának terjesztését jelenti. A harmadik pedig a zöld projektek és programok szervezése, amely mozgósítja a könyvtári dolgozókat, a könyvtárlátogató közösséget és egyéb érdeklődőket az informálódásra és a szemléletváltoztatásra.
A könyvtár jövője
Újabban a könyvtárak jövőjét a multifunkciós létben látják, ezáltal megemlíthető rengeteg különleges lehetőség, amelyek a hagyományos könyvtári funkciókon túlmutatnak. Az alapvető könyvtári funkcióktól eltérő projektek, programok magasabb szintre emelhetik a - bizonyos szemszögből korlátolt - könyvtári törekvéseket a zöld, fenntartható működés felé.A könyvtárak internetes jelenléte, a virtuális terek használata is a fenntarthatóság felé mutatnak. Egyrészt kisebb a környezetterhelés (kevesebb tömegközlekedésre, kevesebb papírfelhasználásra van szükség, stb.), másrészt könnyebben megszólítja a fiatalokat az intézmény, így a már említett hosszú távú társadalmi hatás érvényesül. Emellett a munka hatékonyságán is javít.
A könyvtáraknak komoly szerepe van az oktatásban. A tanulási folyamatból az egyén egyértelműen profitál, az egyénnek pedig hatása van a közösségre. Hogyha a közösség tudatosan kezeli a környezetét, akkor jó esetben hasznosnak ítéli a könyvtárakat és az egyén, valamint a társadalom fejlődését előremozdító folyamat végén a könyvtár elismertségre tesz szert.
Amint társadalmi szinten beépül a köztudatba a könyvtár, mint hasznos és ígéretes intézmény, akkor a fiatalság körében is elterjedtebb lehet a használata, majd hosszú távon több lesz a felhasználó. Ha népszerűsödik a könyvtár, akkor fejlődik, egyre több erőforrása lesz, és adott helyzetben a zöld könyvtári törekvéseket - a gazdaságos működés miatt - egyre jobban előre tudja lendíteni.
Végszó
A tudományban is vitatott kifejezés a "fenntartható fejlődés", nem csak a közbeszédben. Igazán nehéz meglátni a célravezető lehetőségeket az átgondolatlan, légből kapott koncepciók között. Azonban nem érdemes emiatt irrelevánsnak és hiábavalónak tartani az intézkedéseket és a próbálkozásokat. Mindenkinek a legjobb tudása szerint kellene mindent megtennie a fenntarthatóságért.Kiemelt források:
Leonee Derr and Aimee Rhodes:
The Public Library as Urban Youth Space: Redefining Public Libraries through Services and Space for Young People for an Uber Experience
Jean Camp and Y. T. Chien:
The internet as public space: concepts, issues, and implications in public policy
Mellékes források:
(PDF) Application of social media in marketing of library and information services
Fenntartható fejlődés (EIONET)
Fenntartható fejlődés (Wikipédia)
Fenntartható fejlődés fogalma (Youtube)
Policy recommendations for privacy-friendly social networks
Using pop culture to connect with your whole community
Az összefoglalóban található saját cikkeim teljes verziói:
A könyvtár jövője, a fiatalok és a fenntarthatóság
A könyvtár, mint közösségi tér a jövő generációinak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése