Az új technológiai változásoknak köszönhetően a könyvtárakban is új funkciók jelentek meg. A digitalizáció elterjedése mellett elérhetővé vált a könyvtárakban is az internet, aminek következtében a dokumentumok elérhetőségét is könnyebben tudják ellenőrizni a felhasználók.
A digitalizálás célja
A digitalizálás legfontosabb céljai az értékmentés, állományvédelem, archiválás, jövedelemszerzés, reprodukálás, on-demand szolgáltatás.
Az értékmentés, állományvédelem során vagy egy már elhasználódott, régebbi dokumentumot, vagy egy értékes dokumentumot digitalizálnak. Az archiválás célja, hogy a dokumentumokat hosszú távon is megőrizzék. A jövedelemszerzés során értékesíthetik a digitalizált változatot. A reprodukálás során az eredeti dokumentumot egy újra publikálható minőségben digitalizálhatják. Digitalizálhatnak még továbbá egy on-demand szolgáltatás keretében is, ekkor megrendelésre digitalizálnak. Egy nyilvános szolgáltatás esetében a digitalizálás célja lehet, hogy az olyan dokumentumokat, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy nehezen hozzáférhetők nyomtatott formában, elérhetővé tegyék.
A Digitális Bölcsészeti Központ és a digitalizáció
2018-ban a kormány elfogadta a közgyűjteményi digitalizálási stratégiát, aminek következtében "egységes koncepció alapján szervezte újjá a digitalizálási tevékenységeket, és nemzeti stratégiát tudott létrehozni arra vonatkozólag, hogyan kell digitalizálni, továbbá szolgáltatásként felkínálni azokat a kulturális örökségi tartalmakat, amelyek a nemzeti emlékezet gyűjteményi alapját jelentik, és analóg módon léteznek a gyűjteményekben". A stratégia futamideje 2025-ig tart. Egy évvel később világossá vált, hogy szükségük van egy koordinatív szervezetre, amely képes dinamizálni a közgyűjteményekbe beépülve a tervek megvalósítását.
A szervezet megkereste a kiemelkedő közgyűjteményeket, illetve azokat a szervezeteket, amelyek a közgyűjteményeket képviselik, mint például az Informatikai és Könyvtári Szövetség, illetve a Vidéki Múzeumok Szövetsége. Felkérték őket, hogy készítsenek egy digitalizációs projektet, amelyben leírják, hogy hogyan akarnak haladni. Ez azért volt fontos, mert a digitalizálási stratégia kimondta, hogy a közgyűjteményi anyag ötven százalékát kell digitalizálni az adott időszak végéig. Kiemelkedően fontos területként az oktatást és a turisztikát, idegenforgalmat jelöli meg.
A Digitális Bölcsészeti Központ részt vesz a projekttervezésben, illetve a lebonyolításban és szakmai segítséget is nyújtanak. Ezenkívül kapcsolatban vannak olyan cégekkel, illetve szervezetekkel, amelyeket a gyűjteményeknek ajánlhatnak.
Elkészült egy cselekvési terv, amely a 2021-24-es évekre állított össze ilyen projekteket. A projekt 54 programból áll, ezek közül négy kiemelt kezdeményezés.
Az egyik ilyen, hogy jogvédett tartalmakat hogyan tudnak jogszerűen ingyenesen közzétenni, ez az Országos Széchényi Könyvtár feladata. A cél, hogy 1990-től ingyenesen olvashatóvá tegyenek egy jelentős mennyiségű dokumentumot, amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban.
A másik kiemelt kezdeményezés, hogy a közgyűjteményi tartalmakat olyan tárgyszavakkal látják el, amelyek segítségével a tanárok fel tudják használni és ezáltal beemelhetők lesznek az oktatásba.
Projektjeik közé tartozik továbbá a nemzeti értéktár projekt. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen dolgozták ki a gyűjteményi anyag turisztikai alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy ha bárki túrázik Magyarországon, akkor friss kulturális tartalmakat kap a telefonjára.
A digitalizálás során keletkezett adatokat, információkat össze lehet kapcsolni. Az interneten megjelenő tartalmakat olyan jelölőkkel látják el, ami a gépek számára felismerhetővé teszi a kapcsolatot. Ennek az eredménye, hogy összefüggéseket találunk a gyűjteményi elemek között. Ehhez egy névteret építenek, és hozzáadott tartalmakkal egészítik ki a digitális anyagot. A névtér egy olyan adatbázis, amiben személyek, földrajzi helyek adatai, köznevek összefüggései szerepelnek. A névterek az egyes kutatások fontos alapjai is lehetnek.
A közgyűjtemények közül a digitalizáció terén legkorábban a könyvtárak jártak az élen, de mára már hasonló szinten vannak a múzeumok és a levéltárak is. Az audiovizuális archívumok számára is hatalmas feladatot jelentett a nagy mennyiségű anyag, amit digitalizálni kellett.
Klasszikus művek is elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémián
Egy platformon a svájci könyvtárak
Az oldalt a Swiss Library Service Platform kezeli. Ezt a szervezetet 2015-ben hozták létre, akkor 15 könyvtár volt a tagja.
Az elképzelés az volt, hogy a keresés egyszerű és hatékony legyen, ugyanis az egyes kiadványokhoz, illetve cikkekhez csak egy bejegyzés tartozik, ezáltal a felhasználók azonnal megtalálják, hogy a keresett mű melyik bibliotékában található.
Ehhez a szolgáltatáshoz létrehoztak még egy új futárszolgáltatást is, aminek köszönhetően a keresett dokumentum kölcsönzése is egyszerűbb, mint eddig. A csatlakozott intézmények nagy részében ingyenes a szolgáltatás.
A Swiss Library Service Platform vezetője Thomas Marty, aki beszámolt arról, hogy azzal, hogy a könyvtárakat ennyire szoros hálózatba kapcsolják, Svájc világviszonylatban is kitűnő, hiszen ilyenre semelyik országban nincs példa.
A szolgáltatás eléréséhez mindenkinek csak egyszer kell regisztrálni és ezután már az összes könyvtár állománya elérhetővé válik. Az elérhető ajánlatok között vannak a kölcsönzési díjak kezelése, a képzés összehangolása és a mobil szolgáltatások is.
Belgiumi könyveket digitalizál a Google
A program végén - ami várhatóan 2024-ben lesz - a Google Könyveken keresztül lesznek elérhetők. A program során mindkét archívum elérhető lesz offline formában, hiszen céljuk, hogy azok minél zavartalanabbul működjenek.
A dokumentumok közül 32.000 egy Christophe Plantin által alapított kiadótól származik, 60.000 pedig a Hendrik Concience Heritage Library városi könyvtár tulajdona.
A digitalizált dokumentumok mindenki számára elérhetőek lesznek, hiszen már nem tartoznak a szerzői jogvédelem hatálya alá. A szolgáltatás keretében majd egyes szavakra is rá lehet keresni, ami segítséget nyújt az érdeklődőknek.
Könyvtári digitalizálás jelenleg
A Covid hatása a digitalizációra, a könyvtárakban
Források:
Közösségi Könyvtár
A szövegdigitalizálás döntési folyamata
Gyűjtemények gyűjteménye - Adattengert teremt a Digitális Bölcsészeti Központ
Klasszikusok digitálisan - Interjú Radics Péterrel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése