A MEK és a Gutenberg Projekt

MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához és működésének szabályozásához az Ajánlás elkészítését 1994-ben egy workshop-on határozták el. Pár hónappal később egy levelezőlistán keresztül gyűjtötték az ötleteket, illetve hasonló külföldi gyakorlatokat is igyekeztek megismerni. Először két teszt gyűjtemény jött létre. Ugyanebben az évben bekerült a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program hároméves tervébe a MEK projekt. 1999-ben a MEK támogatására megkezdődött egy közhasznú egyesület szervezése és ettől az évtől kezdve már az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont a MEK projektnek és létrejött egy – kezdetben csak 2 fős – önálló osztály az OSZK-ban. 1999 és 2001 között a MEK keretein belül működött a MIT-HIT, később a LIBINFO internetes tájékoztató szolgálat is. 2001-ben saját szerveren indult el, továbbá elkezdték építeni az Elektronikus Periodika Archívumot is, 2007-ben pedig elindítottak egy újabb különgyűjteményt, a Digitális Képarchívumot.

1996 és 2002 között a könyvtár állománya több mint 4000 darabra, látogatóinak száma pedig 60-70.000-re nőtt.

A MEK csak magyar nyelvű és magyar, illetve közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumokat tartalmaz. Elsősorban szöveges műveket gyűjtenek, de megtalálhatók térképek és kották, elektronikus újságok, folyóiratok is.

A MEK Magyarországon a legnagyobb virtuális könyvtár, és a legismertebb szöveg-archívum, bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében, az állomány gyarapításában akár különböző művek felajánlásával, akár azzal, hogy átvételre, archiválásra javasol más szervereken lévő anyagokat, vagy segíthet a dokumentumok más formátumra való átalakításában.

Gutenberg Projekt 

Michael S. Hart alapította 1971-ben, ez volt az első olyan szolgáltató, amely ingyenesen hozzáférhetővé tett e-könyveket. Célja a kulturális művek digitális megőrzése, illetve "az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása". A gyűjtemény a könyvek teljes szövegét tartalmazza. A honlapon 2010-ben több, mint 30000 könyv szerepelt.

EPA – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

A MEK-en belül már az 1990-es években elkezdődött a Weben elérhető elektronikus időszaki kiadványok nyilvántartása, több mint 1300 dokumentum került nyilvántartásba.

2003-ban kezdődött az Elektronikus Periodika Archívum fejlesztése, kezdetben csak a gyűjtemény létrehozásával. Nagyrészt más forrásokon is megtalálható kiadványokat tartalmaz, de vannak olyan dokumentumok is, amelyek csak az Elektronikus Periodika Archívumban találhatók meg. Az EPA-szolgáltatásnak köszönhetően az e-folyóiratok számára stabil hozzáférést és megjelenésbeli, illetve formátumbeli egységet biztosítanak. Az archivált tételek többségében lehetőség van a teljes szövegű keresésre. Állománya folyamatosan gyarapszik. 2004 nyarán vált nyilvánossá a bibliográfiai adatbázis, amely az EPA által archivált tételek mellett leírja az interneten, illetve offline módon megjelent magyar, illetve magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványokat.

DKA – Digitális képarchívum

A Digitális Képarchívum az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály fejlesztése, amely az Országos Széchényi Könyvtárban működik. 1994-ben indult a Magyar Elektronikus Könyvtár projekt, melynek első eredménye a könyvjellegű anyagok gyűjteménye (MEK), második eredménye az időszaki kiadványok adatbázisa (EPA), harmadik eredménye pedig a Digitális Képarchívum.

2007-ben jött létre, a képi dokumentumok szolgáltatására a MEK Egyesület, illetve az Internet Szolgáltatók Tanácsa támogatásával.

Anyaga többféle forrásból származik: a MEK és az EPA kiadványaiban található képeket, illetve más, az interneten, illetve egyéb offline kiadványokon megjelenő digitális képeket tartalmazza, amennyiben azok megfelelnek a gyűjtőkörnek, és tulajdonosuk hozzájárul a szolgáltatásukhoz.

A gyűjtemény állóképeket, animációkat és mozgóképeket egyaránt tartalmaz. Egy-egy dokumentum több állományból is állhat (pl. diasorozat), és több alternatív formátumban is megtalálható. A képek felbontását a dokumentum alkotója/tulajdonosa határozza meg.

Sokféle szempont szerint kereshető egy adott dokumentum: sorszám szerint, felkerülési sorrend szerint visszafelé, a megtekintések száma szerint, vagy alkotó, illetve cím szerint, de akár tematikus kategóriák szerint is.

Terveik között szerepel, hogy később speciális funkciókat is beépítsenek, mint például, a kották lejátszása, interaktív nagyítás, illetve a diafilmek automatikus vetítése.

Webarchiválás az OSZK-ban

A webarchiválási almunkacsoport az Országos Széchényi Könyvtárban az Országos Könyvtári Rendszer Projekt Könyvtárszakmai Munkacsoportján belül 2017-ben indult el, melynek feladata a webarchiválás technológiájával való ismerkedés, illetve a leendő tevékenység kialakítása. A projekt 2018-ig tartott.

Célja, hogy megalapozza a magyar internet archívum feltételeit (legyen egy műszaki infrastruktúra, mely képes az internetről nagy tömegű, sokféle formátumú digitális tartalmat begyűjteni, feldolgozni, megőrizni és szolgáltatni; legyenek a magyar közgyűjteményekben dolgozók között szakemberek, akik értenek ehhez a tevékenységhez; legyenek olyan dokumentumok, amelyek szabályozzák a munkafolyamatokat, például gyűjtőköri leírás, válogatási szempontok)

Források:

https://mek.oszk.hu/html/tortenet.html

https://www.gutenberg.org/

https://epa.oszk.hu/

https://dka.oszk.hu/

https://www.oszk.hu/okr-webarchivalas

 

Zenei streaming története kezdetektől napjainkig

Nem létezne mai formájában a zenei streaming, ha 1990-es években nem jött volna létre az Mp3 formátum. Ez egy veszteséges tömörítésen alapuló fájlformátum, ami hangfájlok legfőképp zenék tárolására használnak. Minőségileg majdnem megközelíti veszteségmentes társait és csak minimális tárhelyet igényel.

Csatornakultúra -a tájékozódás és szórakozás hálózati alternatívái-

A médiafogyasztás fő motivációját a szórakozást, a populáris kultúra termékeihez szokás kötni, míg az információszerzés esetében inkább a minőségi újságírás és a hírmédia műfajai juthatnak eszünkbe. A szórakozás és tájékozódás a jelenlegi médiakörnyezetben azonban egyre kevésbé válnak el egymástól, sőt egyre inkább összekapcsolódnak. 

A tájékozódás és szórakozás összekapcsolódása

A fiatal generációk számára már az internet dominál nemcsak a populáris kultúra, de a hírek fogyasztása esetében is. Az interneten a különböző típusú bejegyzések gyorsan, egymás után tűnnek fel, ennek is köszönhetően a mai huszonévesek a digitális környezetben nagyon hasonlóan fogyasztják a szórakoztató tartalmakat és a híreket. A legnépszerűbb, alapvetően szórakoztató platformnak számító Youtube, Facebook, Instagram felületén a szórakozás mellett az információszerzés lehetősége is megjelenik egyazon platformon. 

A Facebook jelentős szerepet tölt be a tájékozódásban, hiszen a használók negyede naponta többször találkozik politikai, közéleti témájú cikkekkel, tartalmakkal. Felmérések szerint a fiatalokra különösen jellemző az érdektelenség a politikai tartalmakkal szemben, a közösségi médiában azonban tömegesen fogyasztanak olyan humoros, parodisztikus stílusú tartalmakat, amelyek társadalmi vagy kulturális témákra reflektálnak. A fiatalok médiafogyasztásában szerepet játszanak a mémes oldalak és csoportok (legfőképpen a Facebookon), amelyek sokszor politikai jelleget öltenek. Emellett azok a Youtube csatornák (pl.:Partizán) is népszerűek, amik politikával foglalkoznak, de egyben szórakoztatóak is.  

A huszonévesekre egyrészt jellemző a kritikus gondolkodás, ha az újságírókról van szó (mindegyik médium a saját oldalának megfelelően mutatja be a híreket), de a szakértőkkel szemben már nem annyira szkeptikusak. A hírek hitelességének megítélése során a döntő szerephez az érzelmek jutnak. 

A közösséghez tartozás érzése nagyon fontos tényezőnek számít, ha hírek hitelességének a megítéléséről van szó. Azt hihetnénk, hogy a hírfogyasztást alapvetően a racionalitás dominálja, de inkább érzelmi alapon történik a válogatás a hírek között. Jellemzően nagyobb hitelességet tulajdoníthatunk azoknak az információknak, amelyek megerősítik a már meglévő saját nézeteiket és nagy szerepük van azoknak a közösségeknek, amelyekbe tartozunk. Sokat adunk a hozzánk közel álló vagy általunk követett emberek (Youtube sztárok, influenszerek) véleményére.  

Az influenszerek szerepe 

A fiatalok az általuk elismert személyek véleményére -akik gyakran Youtube sztárok, influenszerek- nagyban támaszkodnak. A Follow Me Marketing Ügynökség és az ArvaliCom 2019-es felmérésének eredménye azt mutatja, hogy a magyarok körében az influenszerek által leginkább befolyásolt csoport a 14-18 éves fiatalok. A 14-18 éves korcsoport elsősorban az Instagramon és a Youtube-on követi kedvenc influenszerét, de feltörekvőben van a TikTok alkalmazás is, amely a könnyen fogyasztható, rövid videós tartalmakkal tör az élre. 

Az influencerek a közösségi médiában olyan újfajta harmadik felek, akik képesek a fogyasztói véleményt formálni, közönségük viselkedésére és attitűdjeire hatni az általuk alkotott és megosztott tartalmaik segítségével. Azokat a felhasználókat minősíthetjük az influencer elnevezéssel, akik rendkívül magas követőszámmal és elkötelezett követőbázissal rendelkeznek, illetve bizonyos befolyásolási szintet tudhatnak magukénak, A hatalmas követőszámmal rendelkezőket makroinfluenszereknek nevezzük, míg azokat, akiket csupán néhány ezren vagy tízezren követnek, mikroinfluenszereknek.  

A mikroinfluenszerek jellemzően egy szűk terület és egy nyelvileg, vagy kulturálisan korlátozott piac szakértői, ahol cserébe megkérdőjelezhetetlen véleményvezérnek számítanak. Főleg a mikroinfluenszerekre igaz az, hogy sikerük titka a követőikkel kialakított kvázi személyes kapcsolatban rejlik, hiszen a követőikkel egyazon hobbit űznek, ugyanazon közösség tagjai, így a követők azonosulni tudnak velük, kialakul feléjük egy egyirányú érzelmi kötődés. 

A mikroinfluenszerekkel való együttműködés a vállalatok számára jó üzleti lehetőséget jelent. Egy mikroinfluenszertől érkező termékajánlás a tévé- és online reklámokkal ellentétben személyes hangvételűnek, barátinak tűnik. A makroinfluenszerek ezzel szemben a milliós nagyságrendű követőikkel már elérték azt a lélektani határt, amely után a közönségük kevésbé tartja őket hitelesnek, és a legtöbb megnyilvánulásukban a kereskedelmi céllal megosztott tartalmat vélik felfedezni. Ezt felismerve a marketingkommunikációs piacon is egyre több, kifejezetten mikroinfluencereket menedzselő vállalat/ügynökség jelenik meg. 

Influenszermarketing 

A mi szeretnél lenni, ha felnőssz kérdésre manapság egyre több fiatal válaszolja, hogy influencer. Ez nem véletlen ugyanis a „szakma” hírnévvel, státusszal és nem mellesleg pénzzel is kecsegtet. Látszólag ez a jővő, amibe a vállalatok is egyre nagyobb összegeket fektetnek.

Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az influenszermarketingre elköltött pénzösszeg (2016-ban csupán 1,7 milliárd dolláros volt a marketingpiacnak ez a szegmense, erre az évre az Influencer Marketing Hub elemzése szerint pedig várhatóan eléri a 13,8 milliárd dollárt is). Néhány éve még az influenszerek kopogtattak a cégeknél és legtöbbször termékért cserébe dolgoztak. Napjainkra azonban a cégek keresik fel az influenszereket, akik az ajánlatok között válogathatnak. A legismertebb magyar influenszerek (Pamkutya, Kulcsár Edináék, Kajdi Csaba, Sápi Vivi) is számos felkérést kapnak, így megválogatják, hogy kikkel dolgoznak együtt. Olyan szempontok alapján mérlegelnek, hogy adott megbízó beleillik-e az imidzsükbe, vajon hitelesen tudják-e képviselni őt, és természetesen így a dolog anyagi része is egyéni megállapodás tárgyát képezi. 

Egy hazai influenszer ügynökség képviselője szerint általánosan elmondható, hogy egy TikTok-influenszer, ha már rendelkezik 100 ezer követővel, videónként elkérhet egy kb. 80 és 300 ezer forint közötti összeget a szponzorált tartalomért. Egy Instagram-influenszernél, akinek 100 ezres a követőtábora, 150 ezer és 500 ezer közötti összegbe kerül általában egy-egy reklámcélú poszt. A Youtube videómegosztó platformon, az ebbe a kategóriába tartozó magyar influenszerek 2 millió forint alatt nem is vállalnak tartalomkészítést. 

Egyes előrejelzések szerint ez a trend tovább fog nőni, a videós tartalmak egyre népszerűbbé válnak (TikTok népszerűségének növekedése), az influenszermarketing pedig 2022-re több mint 15 milliárdos ágazattá növi ki magát. 

 

Forrás: 

„Egyszerre szórakozom, borzadok el és tájékozódom egy időben”

·       Már rég nem csak a követők számától függ, hogy mennyit tud keresni egy influenszer

„     Minden jó influencer…” – Avagy hogyan lehet hiteles egy Instagrammikroinfluencer az ügynökségek   és az influencerek szerint?

kép1

kép2

kép3

Az e-book fejlődési lehetőségei

Az ebook felívelése óta eltelt több mint 10 évben a Kindle olvasók örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. A több mint 8 generációt megélt eszköz azonban csak kevéssé tudott megújulni, fejlődni. A valódi siker útjában valószínűleg más eszközök, illetve maguk a felhasználók állnak, akik ragaszkodnak a papír alapú könyvekhez. Tartogat-e még meglepetéseket az e-book, lehetséges és szükséges-e az alkalmazásuk magánemberek vagy könyvtárak számára?

A Library Thing és egyéb könyves közösségek

Library Thing

A 2005. augusztus 29-én Tim Spalding által kifejlesztett és elindított társadalmi katalogizáló webes alkalmazás, a Library Thing, a könyvkatalógusok és különböző típusú könyv adatok tárolására, illetve megosztására alkalmas. Számos különböző könyv nyomon követesé vagy csoportokhoz való csatlakozás és akár olvasói programokon való részvétel lehetősége is egyaránt elérhető ezen alkalmazás használatával, mindamellett, hogy katalogizáló funkcióit is igénybe vehetjük. 

Booktuberek, könyvbloggerek és a bookstagram

A különböző közösségi médiás oldalakon egyre több olyan fiók jön létre, amik könyvekkel, olvasmányélményekkel kapcsolatosak. Ilyenek például a booktube profilok, könyves blogok és a bookstagram fiókok.

E-sport

Az e-sportban, vagy elektronikus sportban, professzionális játékosok szervezetten, versenyszerűen mérik össze képességüket videójátékokban. Mechanikája a legtöbb szempontból nem különbözik a hagyományos sportokétól. Professzionális versenyzők különböző „sportágakban” mérettetik meg magukat, a nézők pedig azt kapják, ami évezredek óta a szórakozás alapja, közösségi élményt.

Az Apple napjainkban

Az Apple-t1976. április 1-én alapították, a székhelye Cupertino. Napjaink egyik legnépszerűbb vállalata, szinte a világ minden táján ismerik a termékeiket és hűen ragaszkodnak a márkához. A tavalyi évben a márka éves bevétele 274,5 milliárd dollárt tett ki. Az elmúlt években a cég igyekszik az egészségügy irányába is elmenni, kezdve ezt az Apple Watchal (Pulzus -, Vérnyomás -, Véroxigénszint mérése, Aktivitás jelző stb.). Minden évben újabb termékeket dobnak piacra, a termékek hasonlóak, de valamilyen apró újítás mindig felfedezhető bennük. Emellett pár havonta új frissítések kerülnek a készülékekre.

Termékek:

• Macbook
  
• IPhone
• IPad
• Airpods
• (Apple) Watch
• (Apple) TV
• IPod touch
• HomePod
• ..és további egyéb kiegészítők

Az Apple legújabb fejlesztései:

Apple Watch

A legújabb Apple Watch Series 7, 2021. szeptember 21-én jelent meg. Amit ígérnek vele kapcsolatban, hogy az eddigi legnagyobb kijelzőjű Apple Watch, valamint forradalmi innovációk jelennek meg benne az egészséggel kapcsolatban. Vízálló, vagyis úszás közben is használható, valamint WR50-es vízállósági besorolással rendelkezik. A legújabb, leghasznosabb tulajdonságai, hogy képes a véroxigénszint mérésére, EKG készítésére, pulzusszint mérésre. Ha a hátlapon lévő elektródákat megérinted az ujjaddal, észlelni fogja a szív elektromos jeleit, 30 mp alatt EKG-görbét készít és ellenőrzi, hogy a szívverésed szabályos ritmusú-e, vagy pitvarfibrilláció jeleit mutatja, ami a szívritmuszavar egyik súlyos formája. Ezek mellett értesít, hogyha magas pulzust vagy vérnyomást észlel.

Sokaknak hasznosak lehetnek az alvás közbeni felmérések is, rögzíti az alvási adatokat, ütemezést, valamint esti rutin képez, sőt a percenkénti légzésszámot is követi. A tudatosság app-al, az Emelkedés funkciójával, célokat határozhatsz meg és csak a légzésedre figyelhetsz.

Ezek mellett több tucat edzéstípusból lehet választani, ami nyomon követi az adott mozgásfajtát. Az új Apple Watch kifejezetten odafigyel a biciklizés funkcióra, észleli, ha tekerni kezdesz és ha esetleg baleset érne, az Esésészlelés funkció észlel, és képes rögtön segítséget hívni. Az óra időközönként hangosan jelzi, hogy milyen sebességgel hány kilométert tettél meg, valamint az elégetett kalóriát is számolja.

HomePod

A HomePod mini 3 új színben - sárga, narancssárga és kék – jelentek meg. Nagyszerű zenehallgatási élményt adnak át, valamint Siri is használható benne, ami intelligens otthoni képességeket kínál beépített adatvédelemmel és biztonsággal. Ha szólunk neki, hogy ’Hey Siri’, akkor kérésre zenét vált vagy elindít egy videót, felolvassa az üzeneteit, jegyzeteit, valamint telefonhívásokat is kezdeményezhet. Ha megkérdezzük tőle, hogy: “Hey Siri, what’s my update?”, akkor felolvassa a legutóbbi híreket, időjárást esetleg naptári találkozókat.

Mivel könnyen ráhangolódik a többi otthoni Apple termékre, ez is okos hangszóróvá teszi. Az Okos Otthon funkciói az alábbi dolgokban teljesül ki: egyszerű hangutasításokkal Siri lekapcsolja a villanyt, módosítja a hőmérsékletet, sötétedéskor felkapcsolja a kinti villanyokat, bezárja az ajtókat, valamint más eszközről továbbítani tudjuk Sirinek az utasításokat, amiket a HomePod-al véghez tud vinni.

Adatvédelmi okokból csak a tulajdonos hangját ismeri fel, viszont a tulajdonos be tudja állítani, hogy esetleg még 1-2 személy hangját felismerje. Vagyis a HomePod mini csak a „Hey Siri” felismerés megtörténte után, vagy ha a felhasználó érintéssel aktiválja a Siri-t, azután minden információ küldésre kerül az Apple szervereire.

A HomePod mini 360 fokos hangélményt tud átadni, ezért bármilyen szögből élvezhető a hangszóró hangzása. Ha több különböző szobában helyezzük el őket, képesek arra, hogy egymásra hangolódjanak és másodpercre pontosan ugyan azt a zenét adják át.

Apple Glass

A 2010-es évek elején a Google már próbálkozott hasonló technikával, igyekeztek kifejleszteni egy olyan szemüveget, ami képes a vezeték nélküli kommunikációra, képek és videók rögzítésére, valamint a viselő szeme előtti apró kijelzőn tud megjeleníteni információkat. Az első generációja 2013-ban jelent meg, viszont nem hozott jelentősebb sikert.

Szóval első próbálkozásra az okos szemüveg nem tűnt a legnagyobb dobásnak, de az Apple mégis úgy gondolta, hogy megpróbálkozik vele, Apple Glass néven. Leginkább valódi szemüveg kinézete lett, ami a kiterjesztett valóságra épül fel, vagyis az AR technológiára épül.

Konkrét képet még nem láthattunk a végleges felállásról, viszont egy elég dizájnos darabról lesz szó, amiről nem fog leríni, hogy okos kütyü. Feltehetőleg két külön modell lesz, az egyik egy standard modell lesz, a másik pedig Steve Jobs-nak állít emléket, az ikonikus szemüvegének a kinézetével, de még az is előfordulhat, hogy egy VR szemüveg lesz a második modell, sajnos konkrét információ még nincsen róla. Valószínűleg a lencsék fél colos Micro LED kijelzőkkel lesznek ellátva, amik 1280x960 pixel felbontásúak lesznek, ezt a Sony fogja biztosítani az Apple részére.

Az egy éve megjelent szabadalom szerint, a szemüvegek automatikusan beállítják majd a lencséket a felhasználó igényei szerint, amihez folyadékot fog használni, hogy deformálja a lencse alakját.

Feltehetőleg a számítási feladatok az iPhone-unkon fog végbe menni, a szemüveg pedig csak kijelzőként fog funkcionálni.

A megjelenés valószínűleg 2022-re várható, az ára 150.000 forinttól kezdődhet.

Felhasznált Források:

Apple Watch Series 7

Apple Home Pod mini

Apple Glass hírek

Apple Glass bemutatás

A mobil hálózatiság jövőképe - neonomádok, homeworking

A koronavírusjárvány kapcsán az otthoni munkavégzés lehetővé tétele olyan kényszer kérdéssé vált, amely az egyes munkáltatóknak és munkavállalóknak nem hagyott választást. Habár korántsem újkeletű jelenség olyan szektorokba is beszivárgott, ahol korábban nem vetette meg a lábát. Az elmúlt időszakban ez a terület még ha egyértelmű kényszer hatására is de fejlődni volt kénytelen. Számos szektorban tapasztalhatták meg ennek a munkaformának az előnyeit és hátrányait, valamint kivitelezhetőségét. Elképzelhető, hogy a jövőben a klasszikus irodai munkát ellátók döntő többsége legalább munkaórái egy bizonyos hányadát ilyen formában töltse el. De mi is az a home working, mit értünk pontosan home office alatt és kik azok neonomádok akik már régóta a világot járják laptopjaikkal?

A microsoft, avagy két barát és a kék égbolt

"hello, Bill Gates vagyok, a Microsoft igazgatója és ebben a videóban látni fogják a jövőt. A windowst"
Ezzel a mondattal kezdődött Bill Gates régi VHS oktatófilmje, amiben a microsoft operációs rendszerét, a Windows 3.1-et mutatja be a felhasználóknak.

A microsoftot mindenki úgy ismeri, mint a leghíresebb operációs rendszer feltalálójának cégét és ez nem véletlen. Az ismert operációs rendszerek közül a Windows a legelérhetőbb, legkönnyebben kezelhető és legfejlettebb OS. De sokunkban biztosan megfordult a kérdés: Mit csinál most a Microsoft? Erre legtöbbünk mind rávágná: Fejleszti az operációs rendszerét, hogy minél sokoldalúbb és felhasználóbarátabb legyen. És sokunk nem is gondolnánk bele, hogy ez a multimilliárdos cég sokkal többet tesz a mindennapi ember életében, az OS fejlesztésén kívül. De ahhoz hogy megértsük a microsoft jelenét illetve jövőjét, tudnunk kell honnan indult a cég.

A képmegosztás története, jelene

A fényképmegosztás

Már az ősidők óta jelen van a képmegosztás, gondoljunk például a barlangrajzokra ,(szobrokra), festményekre, rajzokra, analóg fotókra. Ezek zöme ma is jelen van, viszont nagyban átvették a helyüket a digitális fényképek.
A mai képmegosztás előzményének tekinthető például a postai úton küldött, előhívott fényképek. Vagy ezen képek továbbadása barátoknak, rokonoknak.
Ma már másként tekintünk ezekre a dolgokra. Napjainkban elég egy fotó továbbítására pár másodperc is. Ráadásul nagy szerepe van az életünkben a különböző képmegosztó közösségi oldalaknak. Például Facebook, Flickr, Google fotók,Twitter, Instagram, Pinterest, stb.... Ezek miatt a fényképek megosztása új értelmeket nyert. Az online tartalmakkal ma már gyakran pénzt is keresnek az ismert (vagy kevésbé ismert) emberek, felhasználók.

Egy kis történelem

Fényképezésről:

"Hogy készül gyakorlatban a fénykép…?
Lényegében a fényképezés során irányított fotokémiai folyamatok játszódnak le. A fény rávetül a fényérzékeny anyaggal bevont felületre, minek következtében a fényérzékeny anyagban a fény fotokémiai változásokat eredményez.
A gyakorlatban ezüstsókat használtak fényérzékeny anyagként, melyet zselatinba ágyazva vittek rá az átlátszó hordozóanyagra. A fényképezőgép zárszerkezetének nyitásakor (exponálásakor) a nyílás előtt lévő tárgyak képe rávetítődik a fényérzékeny anyagra, és ott rejtett (látens) kép jön létre. Ahhoz, hogy a kép látható legyen elő kell hívni, így jön létre a negatív kép. Amikor negatív képen keresztül újabb fényérzékeny réteget világítunk meg, létrejön a valóságnak megfelelő pozitív kép."
-A fényképezés történetéről itt olvashatsz több érdekes információt.

Digitális fénykép:

Működése: A beérkező fény a tükörről feljut a pentaprizmába, onnan pedig a keresőn keresztül láthatjuk a képet. A tükör az exponálás pillanatában felcsapódik, így a film előtt már nem képez akadályt.

Története:

Ahogy kialakult a 19.század közepétől a fényképezőgép úgy folyamatosan fejlődött a képek megosztása is.
Az első színes kép 1861-ben készült, viszont a gépek piaci bevezetésére csak 1963-ban került sor.
Az első LCD kijelzős kamera 1994-ben került forgalomba, majd 2004-ben a LED kijelző kezdte meg a hódítását.
Majd elért egy olyan szintre, ahol a fotográfia maga külön helyet kapott a mindennapokban.
A 19. és 20. század fordulóján nőtte ki magát a fényképészet külön művészeti ággá.
Érdekes videók a fényképezéshez kapcsolódóan: itt

Mobileszközök:

A telefonok kezdetben csak telefonálásra használták, csak később nőtte ki magát.
Elsőként rádiótelefonok jelentek meg, így ezek története körülbelül a második világháborúig nyúlik vissza (1947). A kézi rádiótelefonok 1983-óta elérhetőek.
Az első teljesen automatikus hálózatokat (1G generáció) az 1980-as évek első felében hozták létre.
Az első okostelefon a '90-es években jelent meg. Ez még nem az az okostelefon, amit ma nevezünk ennek, de a kortársaihoz képest már sokkal előrehaladotabb volt.
Később a telefonokkal már képeket is lehetett készíteni.

Az internet története:

Az internet régen nem volt ilyen multimédiás, mint most.
Kezdetben az 1969-as években katonai fejlesztések alapja volt.
1972-ben született meg az első e-mail program, majd két évre rá vált ismertté az "internet" , mint kifejezés.
A dotkom válság (.com): Ma már nem okoz változást és fejlődést, ellenben a fájlmegosztással. A fájlmegosztás története nagyjából egyidős a web történelmével, mivel a célja az információmegosztás volt. A kilencvenes évek közepétől már nem csak kutatási információkra használták az internetet, hanem az már kezdett betörni a háztartásokba is. Így már hétköznapi témákat is tartalmaztak. A technológia fejlődésével nőttek a felhasználók igényei is, jellemzővé váltak a nem szöveges tartalmak megosztása is, mint például a képek és a hanganyagok.

Közösségi média:

• 2002-picasa (szoftver és webgaléria)
• Fényképek kezelésére, rendezésére, módosítására használható számítógépes program. Egyszerűen végezhető vele színkorrekció, vörössszem-eltávolítás és képkivágás.
• A Picasa Web Albums ad lehetőséget 1GB adat tárolására a weben (2006-tól), hasonló működésű mint a Flickr.
• Bővebben itt: Picasa
• Képnézegető is egyben. A képek albumokba rendezhetőek.
• 2016 februárjában a Google lekapcsolta ezt a szolgáltatását. 

• 2004-facebook Mark Zuckerberg jóvoltából.
• 2005-az első YouTube videó
  
• 2006-első tweet
• 2004. Flickr
• Olyan fényképmegosztó portál, ahol albumokba szervezhetjük a fotóinkat. De simán böngészhetünk különböző témájú képeket is. A képeket véleményezhetjük is és elérhetővé tehetjük saját csoportjaink számára.
• Részletes leírás a használatához: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/evilag/flickr-osszuk-meg-fotoinkat
• 2010- az első Instagram kép (post)
• fényképek és rövid videók megosztására alkalmas közösségi hálózat.
• 2010. március- Pinterest
• A Pinterest ehetővé teszi, hogy a regisztrált felhasználók témák szerint tudjanak keresni, képeket rendezni és azokat megosztani egymással.
• 2012-google drive
• Különféle dokumentumok tárolására alkalmas felhő felület. Linket megosztva bárkinek megadhatjuk a fájljaink elérését, hogy ők azokat láthassák, letölthessék, szerkeszthessék.
• 2015-google fotók
• A google fotók elődje volt a Picasa. Ez is egy fotómegosztó oldal. Sajnos itt már nem lehet könyvtárakba helyezni a fotókat, mint a Picasanal lehetett.

A mobiltelefonok megjelenése is sokban járult hozzá ahhoz, hogy manapság már a képmegosztás egy teljesen hétköznapi dolog. Napi több száz (vagy ezer) kép megosztására és böngészésére is képesek vagyunk (persze ennél többre is van kapacitás a technológiát tekintve).
Ha jobban bele gondolunk a telefonunk sok dolgot helyettesít az életünkben. Mint például az óránkat, (ébresztőóránkat), MP3 zenelejátszónkat, térképünket, iránytűnket, zseblámpánkat, számológépünket, jegyzetünket (helyettesítve a papírfecniket), videókameránkat és fényképezőgépünket, de még sok más használati eszközeink pótlására is alkalmas.

Mivel elég előkapni a telefonunkat a táskánkból vagy zsebünkből, így nem szükséges magunkkal hordani a példákként felsoroltak bármelyikét. Ez a kényelmi funkciója a mobiltelefonoknak előidézte, hogy a képmegosztás is gyorsabbá és hétköznapivá váljon.

Az emberek nem csak manapság, hanem régebben is szerették egymással megosztani a fényképeiket a korhoz megfelelő formátumban. 1970-ben például analóg fotókként, postai úton.
A digitális fényképezőgépek megjelenésével (1980) kezdett el felgyorsulni a képek megosztása. Hiszen így már nem volt szükség a fényképek előhivatására sem, hanem akár DC-re, DVD-re, Floppy-ra írva át is tudtuk adni a barátainknak, amit aztán ők a számítógépbe helyezve meg is tudtak tekinteni.
Így 1980-ban a floppyk, CD-k, DVD-k nagy szerepet kaptak a fájlok megosztásában.
Később az internet betörésével (1990) már könnyebben, gyorsabban még több képet tudtunk továbbítani barátaink, rokonaink részére.
Amíg e-mailben privát üzenetekként osztottunk meg képeinket egymás között, ma már a közösségi médiák megjelenésével (2000) és fejlődésével új korszak kezdődött a fényképezés és kép megosztásának világában. Ez mindennapos tevékenységgé vált.

Gondoljunk csak akár a reggeli kávénkra (vagy más kávéjára, amit láttunk, mert küldte egy barátunk vagy csak az instát görgettük), amit miközben fogyasztunk esetleg már meg is osztjuk egy barátunkkal. Vagy esetleg Instagramra csinálunk storyt róla, ne adj' isten kitesszük a nagy nyilvánosságnak a Facebookra posztként.
És mind ezek pár másodpercbe, maximum 1-2 percbe kerülnek.
Sok időt töltünk a képek böngészéseivel is. Legyen szó a szabadidőnkről, utazás közben a buszon zötykölődve, vagy akár munka közben lefoglalni magunkat. De mára már sokaknak lett a munkája, és nem csak holmi időtöltés számukra a képek keresgélése, nézegetése és gyártása, hanem ez már sokak munkáját is jelenti (fotósok, hírdetők, "instacelebek").

Az Amazon fejlődéstörténete és jelenlegi helyzete

Sok ember nem gondolná, hogy a híres online webáruház eleve egy webes könyvesboltként indult, pedig ez az igazság. Az is meglepő lehet, hogy alapítója 1994-ben egy garázsban kezdte üzemeltetni, miután felmondott a munkahelyén. Mint sokan, ő is diákként kezdett dolgozni, mégpedig 1980-ban kezdett mindössze 16 évesen a McDonald's gyorsétteremben. Elmondása szerint nehezen viselte, hogy nem érintkezhet az ügyfelekkel és csak a háttérben dolgozhat, de itt megtanulta, milyen fontos is a szervezettség. De hogyan is érte el Jeff Bezos, hogy egy garázsból indított könyvesbolt ma már egy multimilliárdos vállalat lett, ahol az ember szó szerint bármit megvásárolhat.

Kezdetek

Üzleti stratégiája érdekes volt, de összességében elmondhatjuk, hogy bevált. 1998-ban kezdtek terjeszteni a kínálaton. Elsősorban CD-k és DVD-k lettek megtalálhatók a könyvek mellett az árukészletben. A cég 2001-ben zárta elsőnek nyereséggel az évet. Azóta pedig csak bővült a választék.

Jeff Bezos hivatalos Instagram oldalán megosztotta, hogy hogyan is kereste első alkalmazottját. “Egy olyan embert keresek, aki a terület legkompetensebb emberéhez képest is egyharmad idő alatt végzi el feladatait." Ez a rövid hirdetés az akkor még cadabra.com nevű oldal vízióiról, valamint a célkitűzéseiről is sok mindent elárul.

A név és a logó története és jelentése

A cégnek sok név ötlet megjelent, de végül Jeff mindenképp “A” betűvel kezdődő névvel szerette volna ellátni, hogy az ábécé sorrendben előre kerüljön. Egy szótár nézegetés közben meg is akadt a szeme az Amazonnál, ami a világ legnagyobb folyói közé tartozik. Remélte, hogy a cége is ilyen “egzotikus és másmilyen” lesz. A jelenlegi logó 2000-ben változott meg. Az ott megtalálható nyíl nem véletlenül mutat a A-tól a Z-ig, ez ugyanis egy utalás arra, hogy a cégnél A-tól Z-ig minden termék kapható.

Fejlődés

Az Amazon 2003-tól mondhatja el magáról, hogy nem csak egy webáruház, ugyanis ekkor dobták piacra a webszolgáltatásukat. 2004-ben elindult az Amazon Simple Queue Service (Amazon SQS), de a végleges verzió hivatalosan csak 2006-ban indult el az Amazon Web Services (AWS) néven, ami egy felhő alapú platform. Eredeti célja az volt, hogy más weboldalaknak és kliens oldali alkalmazásoknak szolgáltatásokat nyújtson. A szolgáltatások pedig HTTP protokolon keresztül REST és SOAP üzenetekkel érhetőek el. Az Amazon szerint 2007-ben már 180.000 regisztráció történt.

Amazon Prime

Mindeközben 2005-ben elindult az Amazon Prime szolgáltatás, ami előfizetőinek gyorsabb szállítást biztosított. Ma ennek már több típusa van: kétórás szállítás, egynapos szállítás, ugyanezen a napon szállítási határidő, elsőbbségi szállítás, gyorsított szállítás és a normál kiszállítás. A szállítási opciókon túl hozzáférést biztosít a Streaming szolgáltatáshoz, valamint korlátlan hozzáférést biztosít a könyvekhez és a magazinokhoz. Az Amazon Prime egy 30 napos próbaidőt kínál, ami teljesen ingyenes, utána viszont választhat, hogy havi vagy éves díjazást szeretné.

További szolgáltatások és fejlődése

Ez eddig felsoroltokon túl még rengeteg új szolgáltatást vezetett be az Amazon. Mint például a 2007-ben kiadott e-könyv olvasó az Amazon Kindle vagy a 2014-ben megjelent az Amazon Echo, ami az Amazon Alexa vezérlésű virtuális asszisztens szolgáltatáshoz csatlakozik. Valamint az Amazon birtokában van az Internet Movie Database (IMDb) is.

2017-ben kb 566.000 dolgozója volt az Amazonnak világszerte, ez a szám is mutatja, hogy mekkora cég is lett pár év alatt.

Az utóbbi adat lehet az oka, hogy egy évvel később, 2018-ban elindulhatott az Amazon Go. Az Amazon létrehozott egy új bolthálózatot melynek lényege, hogy nincsen se pénztáros, se kassza, se sorban állás, csak bemegyünk, bepakoljuk a kosarunkba, amire szükségünk van, majd távozunk. Az összeg a kijáratnál automatikusan levonásra kerül a kártyánkról.

Maga az okosbolt sokban nem különbözik egy számunkra szokásos szupermarkettől. Viszont megfigyelhető a rengeteg kamera és szenzor jelenléte. A gépi tanulás és a komputerizált látás összehangolt működésének köszönhetően, a rendszer képes felismerni, hogy a vásárló milyen terméket rakott a kosarába, amelynek árát automatikusan hozzáadja a virtuális számlához.

Sajnos ezt a boltot nem használhatja akárki. Magának a boltoknak az alapja az okostelefonban rejlik. A bolt használatához egy Amazon-profilra van szükség és az Amazon Go alkalmazásra. A boltba való belépésnél az alkalmazásban megjelenő egyedileg generált QR-kódot kell leolvastatnunk a beléptetőkapunál.

Jelenlegi helyzet

2021 nyarán Jeff Bezos végleg lemondott vezérigazgatói címéről és Andy Jassy veszi át tőle az irányítást. Andy-t cloud-veteránként is emlegetik, hiszen ő a vezetője az Amazon Web Services-nek a kezdetek óta. Az alapító még februárban hozta nyilvánosságra a hírt, viszont kijelentette, hogy nem hagyja ott teljesen a céget. A továbbiakban az igazgatóság elnökeként lesz jelen, ami azt jelenti, hogy nem lesz annyi operatív munkája. Számára ez azért is fontos, mert így másra is nagyobb hangsúlyt tehet, például a saját projekteivel. Ilyenek az áltata alapított Day 1 alapítvány, a Bezos Earth alapítvány vagy a Blue Origin.