Mesterségesen generált képek szerzői jogi mizériája
Háttéradatbázisok
Sok esetben nehéz bizonyítékot találni a szerzői jog megsértésére, hiszen nem minden modellnek nyilvános az adatbázisa. Amelyeknek azonban igen, ott sem egyszerű a helyzet. A Stable Diffusion alapját szolgáló LAION-5B nyilvános, és egy Common Crawl nevű nonprofit szervezet adatait hasz- nálja fel, tehát elsőre azt gondolhatnánk, minden rendben. Azonban ez a nonprofit olyan weboldalak képeit is összegyűjti, amelyek nem szabadon felhasználható tartalmakat szolgáltatnak, mint a De- viantArt vagy a Getty Images. Ez utóbbi egyébként nemcsak, hogy betiltotta az AI-generált képek feltöltését, de be is perelte a Stable Diffusion-t működtető Stability AI-t. A DeviantArt ezzel szemben saját, DreamUp névre hallgató AI-t is készített, amely okot adott arra, hogy a weboldalt a Midjour- ney és ismételten a Stability AI mellett három jelentős rajongótáborral rendelkező művész (Sarah Andersen, Kelly McKernan és Karla Ortiz) perbe fogja.
A felhasznált adatbázisok mérete persze nagyjából ellehetetleníti, hogy minden egyes benne lévő alkotást külön-külön licenszeljenek, de ez egy olyan probléma, amit nem söpörhetünk csak úgy a szőnyeg alá.
Jogvédettség
2022-ben egy Midjourney-vel készült képregény, a Zarya of the Dawn rövid időre jogvédettséget kapott, ám az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala hamarosan visszavonta azt, arra hivatkozva, hogy a döntés kihirdetése előtt nem tudott az AI használatáról. További vizsgálatokat folytatnak ar- ról, elegendő emberi befolyással készült-e el a mű a védettség megszerzéséhez. Kanadában a- zonban már AI-applikáció is szerepel a szerzői jogi nyilvántartásban, az Egyesült Királyságban pedig arra is van lehetőség, hogy egy teljes mértékig mesterséges intelligenciával elkészített mű is jogvédettséget kapjon. Természetesen az EU-t is foglalkoztatja a kérdés, és egy tavalyi elem- zés szerint már itt is kaphatnak jogvédettséget az AI segítségével készült művek. Különböző or- szágokban egyelőre különböző megoldások születnek, de már ebből is látszik, mennyire komplex kérdés ez, és mennyire releváns.
A szerző neve: chatbot
A ChatGPT csupán tavaly november óta működik publikusan, de az Amazon Kindle már február- ban több mint 200 olyan könyvet árult, amelynek szerzője részben vagy teljesen a chatbot volt, szá- muk azóta pedig csak egyre gyorsabban növekedik.
Műfajban sincs határ, generálhatunk (és generáltak is) gyerekkönyvektől kezdve az erotikus sci-fi novellán keresztül az oktatókönyvekig mindent - még arról is, hogyan kell használni magát a Chat- GPT-t. A meggazdagodáshoz vezető úthoz számtalan TikTok vagy YouTube videót, Reddit posztot is találhatunk, melyek segítségével pár óra alatt bárki képes lesz "könyvet írni".
Aggodalmak
Mindez persze azzal jár, hogy egyre több aggodalom merül fel azzal kapcsolatban, hogy az auto- matizált könyvgyártás sok valódi írót állás nélkül fog hagyni. Mary Rasenberger, az Authors Guild ügyvezető igazgatója szerint az AI általi automatizálás képessége a könyvírást szakmai jártas- ságból árucikké változtatja, tehát szükség van arra, hogy ezek az írók és az őket befogadó plat- formok biztosítsák az átláthatóságot. Ezt azonban egyelőre nem sokan érzik szükségesnek, nem tüntetik fel a könyveken, hogy chatbot segítségével készültek, és az Amazon maga sem tartja ezt szabálytalannak.
Vannak azonban, akik már most túl nagy veszélynek ítélik meg ezt a trendet. Ezekre a veszélyekre például Prabhakar Raghavan, a Google keresőjéért felelős vezetője is felhívta a figyelmet, az NVIDIA vezérigazgatója, Huang Zsen-hszün pedig a mihamarabbi jogi szabályozás elkészültét sür- geti.
A könyvkiadás mellett kifejezetten nagy problémát jelenthet a tudomány világában is. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete (Sciences Po) már teljesen be is tiltotta a ChatGPT és minden más AI-alapú eszköz használatát, valamint akár az egész francia felsőoktatásból kitilthatják azt, akit raj- takapnak ezekkel. Amerikában több egyetem is van, amelyek szóbeli vizsgákkal és kézzel írt bea- dandók bevezetésével próbálják visszatartani a chatbotok térhódítását a tudományos életben.
Sok tehát a felmerülő probléma, a megoldások pedig rengeteg szakértőnek fognak még fejtörést o- kozni az elkövetkezendő időszakban.
ChatGPT és a felsőoktatás
Mire képes most és milyen lehetősé- gek vannak benne?
Sziklai Péter, az ELTE Természettudomá- nyi Karának oktatója felvezetésként arról beszélt, hogy a ChatGPT koránt sem új ötlet, az emberi munkát végző algoritmus gondolata legelőször 1956-ban merült fel egy darthmouth-i workshop keretében. Az ELTÉ-n tartott konferencia előadói szerint, bár nagyon hamar hatalmas népszerűségre tett szert a chatbotok használata, az AI megjelenésével bekövetkezni látszó át- rendeződés a munkafelosztás hagyományaiban még igencsak gyerekcipőben jár. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy szinte bárki hozzáférhet, és van már pár hihetetlen siker a neve alatt - pénzügyi egyetemen vizsgázott, letette az orvosi szakvizsgát, és már ezelőtt sem okoztak neki problémát a Turing-tesztek sem.
Általánosan elfogadott, hogy bár AI-ként emlegetjük őket, a ChatGPT és társai valójában nagy nyelvi modellek - nem tudnak gondolkodni, nem kreatívak, mindent csak az általuk ismert szövegek és gyakoriság alapján válaszolnak meg. Ahogy korábban a Budapesti Műszaki Egyetem pro- fesszora, Kornai András a ChatGPT-ről mondta: "szintaxisból jeles, szemantikából viszont kettes alá", nyelvtanilag pontos, de nem érti, amit mond.
A szórakozáson kívül - és minden hibája ellenére - hasznos lehet azonban az egyetemeken is, nagyszerű vázlatokat ír (különösképpen angolul), oktatók számára akár kérdéslistákat is, a prog- ramozási képességei sem elhanyagolhatóak, valamint a promptírásnál vagy a szakirodalmazásnál is nagy segítség lehet.
Mi az, amitől tarthatunk?
Mivel az ehhez hasonló AI-eszközök eddig elképzelhetetlen módon megkönnyítik a gyors szöveg- alkotást, a szerzői jogok betartatását viszont nagyon is megnehezítik. Éppen ezért más egyete- mekhez hasonlóan az ELTE oktatói is sürgetik a szabályozását. Mivel nem egy személy, nehéz hivatkozni rá, de valahogy muszáj lenne.
Ezen felül Darázs Lénárd, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára, az ELTE általános rektorhelyettese szerint az a legfontosabb, hogy a visszaéléseket szabályozzák. Európai viszony- latban négy alappillért állapíthatunk meg ezeknek a rendeleteknek a meghozásához: emberközpon- túság, jogszerűség, etikusság, robusztusság. Darázs szerint ezeknek az eszközöknek a feladata csakis a torzításmentes digitális transzformáció lehet.
Ugyancsak ő fejtette ki, hogy az ELTE már dolgozik az AI-eszközök megfelelő keretek közti hasz- nálatát szabályozó rendeleteken, de legkorábban 2023 szeptemberére látja őket bevezethetőnek.
Writers Strike 2023 - forgatókönyvírók VS AI
Mi vezetett a sztrájkhoz?
A szakszervezet háromévente tart érdekképviseleti tárgyalásokat a Film- és Televíziós Producerek Szö- vetségével (Alliance of Motion Picture and Television Producers, AMPTP), mely olyan filmgyártókat foglal magába, mint például a Disney, a Warner Bros. vagy a Sony Pictures. 2017-ben is nagyon közel kerültek a sztrájkhoz, de végül mégis sikerült megegyezniük. Valódi sztrájkra utoljára 2007-ben került sor, ekkor száz nap kiesés kb. kétmilliárd dollárba került Hollywoodnak.
Idén a szakszervezet fő követelése a kompenzáció volt, ugyanis a streaming-szolgáltatások betö- résével rohamosan csökkennek a bevételeik. Ezek az írók projektekre szerződnek le, két projekt között pedig részesedést kapnak (különböző mértékben és feltételek mellett) a korábbi munkáik után. A streaming elterjedésével azonban az átlag 20 részről 8-10-12 részre csökkent a sorozatok hossza. Így aztán jóval kevesebb ideig van munkájuk egy projekttel, és a részesedés aránya is le- csökkent, hiszen nem egy tévéadó adja le az ismétléseket.
Javaslatukban arra is kérik az AMPTP tagjait, vállalják, hogy AI-eszközökkel nem íratnak és nem íratnak át kész forgatókönyvet, hogy mesterséges intelligencia által készített szöveget nem hasz- nálnak forrásként, és a WGA tagjainak munkáját nem használják AI-eszközök betanítására.
Az AMPTP azonban úgy döntött, ezek a kérések és a kompenzáció a jelen gazdasági helyzetben nem számít prioritásnak. Tény, hogy a tévécsatornák nézettsége egyre csak kevesebb lesz, míg a streaming-szolgáltatásokra feliratkozók száma is csökkent a korábbi évekhez képest. Azt azonban nem jelenthetjük ki, hogy ezek a vállalatok ne lennének jövedelmezőek, csak kevésbé, mint sze- retnék. A WGA által készített összehasonlító dokumentumból jól látszik, hogy a nagyvállalatok nem igazán hajlandóak kompromisszumra, így érthető, miért szavazott a szakszervezet 98%-a a sztrájk mellett.
Az AI probléma
Az AMPTP szerint az AI-eszközökkel kapcsolatban ott van a probléma, hogy a legideálisabb az len- ne, ha az írók a kreatív folyamat részeként használhatnák őket. Mivel azonban az AI által generált szövegek nem kaphatnak szerzői jogot, ez jóval hosszasabb megbeszélést igényel, mint hogy azt egyből erre a javaslatra meg tudnák oldani.
John August, a WGA bizottságának tagja szerint azonban jobb minél előbb elkezdeni foglalkozni ezzel a kérdéssel is. A mesterséges intelligencia már így is előre láthatóan rengeteg ember mun- káját fogja automatizálni, egyelőre az adminisztratív és jogi munka terén. Elég csak az IBM bejelentésére gondolni, ami szerint az AI által is elvégezhető munkakörökbe valószínűleg nem vesznek fel új dolgozókat. A szövegírás, újságírás területén is nagy az AI-eszközök használati gyakorisága, így nem meglepő, hogy az írók szakszervezete elébe szeretne menni a problémának, főleg, hogy a ChatGPT már képes szerzői stílusokat is utánozni.
Források:
A mesterséges intelligencia vadnyugattá változtatta a digitális művészetet, Telex, 2023.02.02., Flachner BalázsKépek forrása:
Linkajánló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése