keresés

2023. május 26., péntek

Generatív MI-modell – munka- vagy versenytárs?

Miközben a fél világ a mesterségesintelligencia-kutatások legfrissebb eredményein ámuldozik, és sokan már munkájukba illesztették, a Future of Life Institute nonprofit szervezet 2023. március 22-én nyílt levélben szólította fel a generatív modellekkel foglalkozó laboratóriumokat, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a GPT-4-nél erősebb mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését. A levél támogatói között olyan nevek is felbukkannak, mint Elon Musk, Steve Wozniak vagy Yuval Noah Harari.

Néhány nappal később a Goldman Sachs tett közzé egy jelentést, amely a generatív algoritmusok munkaerőpiacra gyakorolt hatásával foglalkozik.

Vajon mit hoz a jövő? Elveszi vagy segíti a munkánkat az MI?

Berobbanás a köztudatba

A mesterséges intelligenciára épülő megoldások régóta velünk vannak, de többnyire nem kaptak nagy nyilvánosságot, inkább csak szűk szakmai keretek között került szóba. Példának okáért az Adobe csak a Firefly-jal került be a köztudatba mint MI-fejlesztő, holott a Photoshop évek óta tartalmaz Neural Filters néven MI-eszközöket, az ennek alapjául szolgáló Adobe Sensei-en 2016 óta dolgoznak, minden évben az Adobe MAX rendezvények leginkább várt pillanatai az új, többnyire MI-alapó, kísérleti stádiumban lévő projektek bemutatása.

A fordítók sem zúdultak még fel, pedig a DeepL Translator 2017-ben jelent meg, a zeneszerzők sem akadtak még ki nagyon, csak most kezdi elérni az ingerküszöböt, hogy a Google a napokban publikusan elérhetővé tette zenegeneráló megoldását, pedig autonóm zeneszerző programok évek óta léteznek.

A nagyközönség számára a hidegzuhany a Dall-E 2 tavaly áprilisi, illetve a Midjourney júliusi debütálása volt. Szinte egy emberként zúdult fel a kreatív szakma, de sokan azonnal felismerték a technológiában rejlő lehetőségeket. Nem csak egyszerű felhasználásról van szó, gombamód kezdtek szaporodni az ilyen rendszerek precíz bemenetírásához az ún. prompt engineer képzések is.

„Láttunk gonosz gépeket, akik el akarják venni a Földünket, kiirtani az embereket. Láttunk gépeket elmosogatni helyettünk, gépeket összeszerelni az autóinkat, gépeket, amelyek a szemetet szedték helyettünk. De ki számított arra, hogy hamarosan az AI kiveszi a kezünkből az ecsetet, és festeni kezd helyettünk? Ráadásul kegyetlenül jól…” (A.I. ART | A Művészet Halála vagy Forradalma?)

Ami „borította a bilit”: ChatGPT

Míg a képgeneráló modellek csak egy szűkebb réteg ingerküszöbét érték el, azok használata részben szakértelmet igényel, a ChatGPT 2022. november végén publikusan elérhetővé vált, GPT-3.5-ön alapuló rendszere bárki számára használható, aki bármilyen nyelven képes szöveget megfogalmazni, és azt az input mezőbe beírni. A ChatGPT válaszolni fog. Hogyan?

A GPT betűszó a Generative Pre-trained Transformer kifejezést takarja. A transzformátornak nevezett neurális hálózat kifejezetten jól teljesít szekvenciális adatfeldolgozásban. Ilyen a szövegelőállítás is.  A GPT működése során figyelembe veszi az adott szó előtt és után következő szavak szövegkörnyezetét, ami lehetővé teszi számára, hogy koherens(ebb) és értelmes(ebb) szöveget generáljon. A GPT lépéselőnye a korábbi generatív algoritmusokkal, hogy azok nem tudták figyelembe venni a kontextust. A generatív előképzés folyamán a modellel nagy mennyiségű strukturálatlan szöveget olvastatnak el, amelyben a modell mintákat próbál felfedezni, többek között a szavak sorrendjét, a használt kontextust. Ezután strukturált adatokkal finomhangolják a rendszert. Ennek következménye például az, hogy a ChatGPT akár fordítani is képes, anélkül, hogy egyértelmű szótárakkal rendelkezne.

A jelenleg elérhető GPT-4 verzió már kb. 25 ezer szóig képes kontextusban maradni (a 3.5 3000 körül volt), és akár képi bemenetből is képes szöveget megfogalmazni.

Nem véletlen, hogy Amerikában már a forgatókönyvírók is előálltak követelésükkel: „Semmilyen vázlatot, forgatókönyvet, bármilyen írott anyagot ne állíthassanak elő, vagy ne írathassanak át mesterséges intelligenciával, és az se fordulhasson elő, hogy embereknek kelljen mesterséges intelligencia által készített forrásanyagokat filmre írni.”

Jogi kérdések

Két szempontból is érdekes a tartalomelőállító modellek szerzői jogi háttere. Az egyik, hogy miből taníthatók, a másik, hogy kit illet az elkészült mű szerzői joga.

Nem célom jogi tanácsot adni, szakvéleményt alkotni, de a legnagyobb vitát általában az generálja, hogy szerzői jogi szempontból felhasználásnak minősül-e a modell tanítása. Személyes véleményem ezzel kapcsolatban egy kérdés: ha rengeteg forrás alapján valaki alkot egy új művet, az miben tér el attól, mintha „valami” „alkot”? Másképp ítélnénk meg a Liza, a rókatündér zenéjét, ha egy MI készíti? Pedig a módszer ahhoz nagyon hasonló volt.

Egy másik érdekes jogi probléma a személyek képmáshoz fűződő jogával kapcsolatos problémákra kitalált megoldások, mint például az a szabadon elérhető arcképgenerátor, amellyel könnyedén készíthetünk illusztrációs célzattal arcképeket. De ugyanezen eszköz eredményét arra is használhatjuk, hogy nem létező személyek nevében akár fotóval regisztráljunk közösségi oldalakon, adjunk le fals értékeléseket webshopokban.

Szintén egyre nagyobb probléma a deepfake videók terjedése, és ugyan valós időben (még) nem, de tökéletesen helyettesíthetjük nem csak az arcképét, hanem a hangját is valakinek egy videofelvételen.

Tehát biztos, hogy az elkövetkező év(tized)ek meghatározó jogi problémaköre lesz az egyre nagyobb tudású MI-k (nem csak szerzői) jogi szabályozása.

A Goldman Sachs jelentése

A márciusban közzétett jelentés szerint akár 300 millió teljes munkaidős munkahelyet is érinthet a ChatGPT-szerű technológia. Ez a „jelentős zavar” az amúgy is bizonytalan munkaerőpiacon váratlan következményekkel járhat, és valószínűleg ezért is kértek kutatók és technológiai szakértők „szünetet” az MI-fejlesztésben.

Hogy pontosan mit is jelent ez a „zavar”, az még kérdéses. A befektetési cég szerint a munkahelyek akár 7 százalékát is teljesen kiválthatja az MI, 63 százalékát pedig kiegészíthetik az MI-alapú eszközök, mindössze a munkahelyek 30 százalékát nem érintené: „Bár a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása valószínűleg jelentős lesz, a legtöbb munkahely és iparág csak részben van kitéve az automatizálásnak, így az MI inkább kiegészíti, mint helyettesíti őket.”

A jelentés szerint a generatív algoritmusok tíz éven belül 7 százalékkal növelik a világ összes áru- és szolgáltatásértékét.

Barát vagy ellenség az MI?

Egyértelmű, hogy vannak olyan munkakörök, amelyeket „pillanatokon belül” ki lehet váltani informatikai megoldásokkal. A beszédfelismerő és szövegfelolvasó megoldások és a generatív nyelvi modellek ötvözésével pl. az ügyfélszolgálatosok munkájához hamarosan sokkal kevesebb emberre lesz szükség, érdekes példa erre a Wendy’s gyorsétteremlánc már létező megoldása.

A közeljövőben, a beszédfelismerés és a gépi fordítás rohamos javulásával a mindennapokban a tolmácsokra is kevesebb lesz az igény.

Martin Ford A robotok szabálya: hogyan változtat meg mindent a mesterséges intelligencia (Rule of Robots: How Artificial Intelligence Will Transform Everything ) című könyvében arról ír, hogy az igazán kreatív szakmák, amikben új ötletekkel állnak elő, nem veszélyeztetettek, de nem minden kreatív szakma biztonságos, pl. a grafikai tervezést és a vizuális művészetekkel kapcsolatos munkákat hamar átveheti az MI, „az olyan kreatív szakmák viszont egyelőre nem automatizálhatók, mint a tudomány, az orvoslás és a jog, illetve azok a területek, ahol új üzleti stratégiákkal kell előállni.”

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az említett szakmáknak is van nem kreatív része. A ChatGPT soha nem fog jobban érvelni, mint egy amerikai sztárügyvéd, de az angolszász jogban precedenskeresésben vélhetően hamarosan senki nem veheti majd fel vele a versenyt.

Az is nyilvánvaló, hogy a tartalmi feltáró könyvtárosok munkáját is nagyban segíthetik ezek a modellek, például teljes szövegű adatbázisok esetén könnyen ellenőrizhetővé válnak az autoreferátumok.

Már a hazai kreatív szakma is kezdi elfogadni, hogy nem csak versenytárs lehet az MI: Vámos Miklós új könyvét – természetesen szakember által végzett utómunkával, de – mesterséges intelligencia illusztrálta.

Források

(A cikk illusztrációi MI-generálta képeken alapulnak.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése